Több mint 21 milliárd taotámogatást követelt vissza az állam a sportszervezetektől, a pénz harmada még nincs meg
Több mint 21 milliárd forintnyi társaságiadó-támogatást (tao) követeltek vissza sportszervezetektől a 2022 és 2026 közötti elszámolások alapján – számolt be a Sportért Felelős Államtitkárság kedd reggeli Facebook-posztjában. Több mint 7 milliárd forintot eddig nem sikerült visszaszerezni.
A taorendszerben a cégek a fizetendő társasági adójuk egy részét látványcsapatsportok támogatására ajánlhatják fel, amelyet a NAV az erre jogosult sportszervezetekhez, szakszövetségekhez vagy más kedvezményezettekhez utal. Bár az Orbán-kormány sokáig azzal érvelt, hogy ezek az összegek nem számítanak közpénznek, a Kúria 2017-ben jogerősen kimondta, hogy a taotámogatás közpénz, ezért az arra vonatkozó adatok közérdekűek és nyilvánosak.
Az államtitkárság az elmúlt hetekben a hat látványcsapatsportág – a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, a röplabda és a vízilabda – 2022 és 2026 közötti taoelszámolásait tekintette át. Ebben az időszakban mintegy 500,8 milliárd forint támogatás érkezett közel 2500 sportszervezethez. Az elmarasztaló záróhatározatok után több mint 500 esetben nem fizették vissza a követelt összeget, ezért az ügyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kerültek.
A NAV eddig több mint 1,98 milliárd forintot szerzett vissza, további 241 esetben pedig több mint 10,3 milliárd forintra folyik végrehajtás: ebből 121 ügy a labdarúgást, 62 a kézilabdát, 42 a kosárlabdát, 13 a röplabdát, három pedig a vízilabdát érinti.
A több mint 7 milliárd forint értékű, sikertelenül zárult 121 végrehajtásból 46 a labdarúgáshoz, 30 a kézilabdához, 25 a röplabdához, 18 a kosárlabdához, kettő pedig a vízilabdához kapcsolódik. Emellett kosárlabdában 12, kézilabdában négy, labdarúgásban pedig két hitelezői igénybejelentés van folyamatban, ezeket egyelőre nem a hatóság kezeli.
Kálnoki-Kiss Attilát május 24-én nevezték ki sportért felelős államtitkárnak, helyettese Szántó Dávid lett. Önálló sportminisztérium nem jött létre, a terület a Belügyminisztérium alá került. Az új vezetés július közepén összehívta a sportszövetségeket, a látványsportágak vezetőivel pedig külön is tárgyalt.
Ahogyan korábban bemutattuk, az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a taorendszer jövője volt, amely évente 125 milliárd forint támogatást jelent. Az akkori elképzelések szerint a támogatás megmaradna, de a pénzt a központi költségvetésből osztanák ki, ahogy az a Tisza programjában is szerepelt. Felmerült az is, hogy minden sportágnál legyen egy taoigazgató, erről azonban akkor még nem született konkrét döntés. Az új vezetés több, korábbról örökölt sportfinanszírozási és sportberuházási üggyel is szembesült. Ilyen volt a végül meg sem rendezett tenisztorna, amelyre 7 milliárd forint ment el, vagy a hajdúnánási motorversenypálya, amelynek csak az előkészítése 4 milliárd forintba került. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia pedig az eredetileg tervezett 40 milliárd helyett végül 70 milliárd forintból épült meg. A Sportért Felelős Államtitkárság keddi bejegyzésében azt írta, célja „egy átlátható sportfinanszírozási rendszer kialakítása”.
A taorendszer egyik legismertebb eleme a felcsúti Pancho Aréna, amely néhány lépésre Orbán Viktor korábbi miniszterelnök házától épült fel. A stadion építését jelentős részben taotámogatásokból finanszírozták, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány pedig a rendszer bevezetése óta a legtöbb taoforráshoz jutó sportszervezetek közé tartozik.
