Most tényleg lehet az egészségügynek jövője, eddig inkább csak múltja és jelene volt – mondta Hegedűs Zsolt az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője című konferenciáján.
Az egészségügyi miniszter azzal kezdte beszédét, hogy hatalmas lehetőség előtt állunk, és ezt nem szabadna most elrontanunk. Azt mondta, érzi a felelősségét ennek, az ő feladata az egyensúly fenntartása a felek és érdekek között, és politikai szinten is.
Mindig azt érezte, hogy ha rossz a szemlélete a döntéshozóknak, azt nagyon nehéz megváltoztatni. Szerinte döntéshozói szinten és parlamenti ciklusukon átívelően van szükség a szemléletváltásra. Azt mondta, jó csapattal dolgozik, és meg fogja keresni azokat a szakembereket, akikre még szükség van.
Megemlítette, hogy vannak nagy hibák a rendszerben, például probléma lehet az orvosok motivációja is, „a motivációk nagyon rosszul vannak beállítva”. Ezeket meg kell vizsgálni.
Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy jövő héten elindul az egységes betegelégedettségi platform, ahol a betegek visszajelzéseket tudnak adni.
Azt mondta, mérni fogják a nem kívánatos eseményeket is, illetve a biztonsági és minőségi mutatókat. Fontos célnak tartja, hogy a felmérések eredményeit visszajuttassák az orvosoknak, a kórházaknak, mert ez az, ami itthon még nem terjedt el.
A Tisza-kormány már korábban megígérte, hogy évente minimum 500 milliárd forinttal növeli az állami egészségügyre fordított költségvetési
forrásokat. Hegedűs szerint az évi 500 milliárd forint valahol sok, de egy ekkora rendszer működésében sokkal többre is szükség lenne. Három fő célt jelölt ki:
- humán erőforrásba befektetni, szakdolgozói béremelés,
- alapfinanszírozást rendezni,
- hozzáférést vásárolni és fejleszteni.
Ez utóbbihoz tartozik a magán és az állami ellátás kérdése. Hegedűs azt mondta: jövő év elejére készülne el a megfelelő szabályozás. Erről még részleteket nem mondott, csak azt, hogy ha egy magán ellátó intézményben jobban, olcsóbban tudják ugyanazt a szolgáltatást nyújtani, akkor azt mérlegelniük kell, de közben azt is figyelembe kell venni, hogyan tudják az állami osztályok működését fenntartani, ebben is az egyensúlyra kell törekedni.
Október 15-től indul egy várólista csökkentő program a fekvőbeteg-ellátásban, ehhez pozitív ösztönzőket vezetnek be. Hegedűs elmondta: tisztították a várólistákat, például kiderült, hogy Fehérváron a várakozó betegek 20-30 százalékát már máshol megműtötték.
Emellett szeretnék mérsékelni a kórházak adósságát, de a miniszter nem ígérte, hogy jövőre ezt nullára tudják csökkenteni.
Bejelentette azt is, hogy összekötötték a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) adatbázisát az EESZT-vel, így a NEAK most már minden adathoz hozzáférhet.
A miniszter arról is beszélt, hogy létrehoznak egy kormánytól független hatóságot, ami a minőséget és a betegbiztonságot fogja értékelni. Ezt januártól szeretnék bevezetni, az előkészületek folyamatban vannak. Ez garantálja, hogy a vizsgálatok pártatlanok lesznek.
November 1-től elindul az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) szétválasztása az NNGYK-tól. Bővebb szerepe lesz a háziorvosoknak, a gyógyszertáraknak. Gondolkodnak szabályozott online rendelés létrehozásán is. A háziorvosoknál nagy, team-alapú praxisokat akarnak bevezetni. Bér- és praxistámogatást is adni akarnak, inflációkövető fejkvótát, és a fiatal orvosokat külön is támogatni.
A rehabilitációs részvétel nagyon alacsony, 1,3 millió ember szív és érrendszeri megbetegedéssel él – mondta Hegedűs, aki szerint már egész jók vagyunk a szívinfarktusok ellátásában, de az egyéves túlélés még nemzetközi összehasonlításban nem jó.
Régiós kórházakban gondolkodnak, ennek a részletes munkája is elindult, a keleti országrészben fogják elkezdeni ezek kialakítását. Partnerséget kell kialakítani a kórházak között – mondta Hegedűs. Emellett megemlítette, hogy vissza fogják adni a Magyar Orvosi Kamara jogosultságait.
Közel százötven napja kezdte meg működését az Egészségügyi Minisztérium, ez idő alatt számos kisebb változtatást jelentettek be, de több kritikát is kaptak. Ezek főleg ahhoz kapcsolódtak, hogy nem mutatták be eléggé az egészségügy valós helyzetét, nem ismertettek világos jövőképet, és nem kommunikáltak megfelelően a szakmával. Korábban Magyar Péter arról beszélt, hogy 2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz.
