A kormány felmondja a Déli Körvasút kivitelezési szerződését, felszólítják Mészárosékat, hogy vonuljanak le a területről

• A kormány jutalmat ad a paksi védelemben részt vevő dolgozóknak.
• Most dolgoznak a jövő évi költségvetésen, amelyen Magyar szerint látszanak majd a kormány prioritásai és az EU-s pénzek is. Az egészségügy plusz 500 milliárdot kap.
• A vagyonadóra a kormány szerint azért van szükség, mert aránytalanul sok pénz jutott a tőkéseknek, míg a dolgozók jövedelme nem nőtt olyan arányban.
• A katás adózás átalakításával az a cél, hogy a kisvállalkozóknak is járjon megfelelő mennyiségű táppénz és nyugdíj.
• Az Európai Számvevőszék szabálytalanságot talált a Déli Körvasút építésénél, emiatt 320 milliárd forintot bukhat Magyarország.
• Az összeférhetetlenségek miatt kizárják Mészáros Lőrinc cégeit az állami vasútépítési közbeszerzésekből.
• A kitöltők nagy része támogatja a közlekedési szabálytalankodások büntetésének szigorítását.
• Literenként 25 forint adóengedményt adnak a fuvarozóknak.

Döntött a kormány arról, hogy elismerésben és jutalomban részesíti a paksi védelmi munkában résztvevőket – jelentette be Magyar Péter pénteken. Ez 1100 embert érint, köztük a belügy, a rendőrség, a Műszaki Egyetem és a paksi atomerőmű munkatársait. Ők mind egyhavi bérnek megfelelő jutalomban részesülnek majd, ami a költségvetésnek körülbelül 800 millió forint kiadást fog jelenteni. Magyar szerint az atomerőmű teljes leállásának elkerülésével több százmilliárd forintot spórolt az ország.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón először a katával és vagyonadóval kapcsolatos bejelentésekről beszélt. Elmondása szerint az elmúlt években a magyar adórendszer a tőkejövedelmet kevésbé sújtotta, mint a munkajövedelmet, ami miatt a vagyon és a tőke egyre inkább egy szűk rétegnél kezdett koncentrálódni. Elmondása szerint ezen változtatni kellene, hogy a vagyon igazságosabban oszoljon szét a magyarok között.

A miniszterelnök hozzátette: sokan félreértik a vagyonadót, és fontos leszögezni, hogy

• ha egy házaspár mindkét tagjának egymilliárd forintja van, akkor nem kell fizetniük;
• és másfél milliárd forintos vagyon esetén csak félmilliárd forint után kell fizetni, ami 5 millió forintnyi adót jelent.

A kormány ebből az adónemből körülbelül 200 milliárd forint bevételt remél. A vagyonadóval párhuzamosan egy úgynevezett exit taxet is bevezetnek, amely az országból külföldre menekített egymilliárd forint fölötti vagyonokra vonatkozik majd.

Magyar szerint súlyos hiba volt, hogy az előző kormány 2022-ben néhány éjszaka alatt úgy alakította át a katás adózást, hogy abból a legtöbb igénybevevőt kizárta. A mostani rendszerrel az a legnagyobb probléma, hogy a katás adózók nem kapnak anyasági támogatást, táppénzt és nyugdíjat – a kormány az átalakítással ezt akarja korrigálni. Ezért van szükség elmondása szerint arra, hogy tételes adó 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedjen.

A Pénzügyminisztérium szerint akár 100-150 ezer új katás adózó is lehet majd 2027-ben. Magyar elmondása szerint ebből a kormánynak nem lesz sem plusz bevétele, sem plusz kiadása, a céljuk az, hogy a kisvállalkozók könnyebben tudjanak adózni.

Magyar felhozta az ekhós adózás átalakítását is: közlése szerint durva aránytalanság, hogy a profi sportolók eddig 500 millió forintig adózhattak kedvezményesen, míg mindenki más 60 millió forintig. A kormány most ezt a különbséget csökkenti.

Magyar ezután azt mondta: 2027-től 500 milliárd forinttal többet költenek az egészségügyre, mint amit idén költött rá az állam. Ezt már a kampányban megígérték, és most megerősítette, hogy végre is fogják hajtani ezt a szándékukat, a jövő évi költségvetést már így tervezik. Az első lépés a kórházi várólisták csökkentéséről szóló program, amely első körben a csípő- és térdprotézisműtétek, valamint a szürkehályogműtétek várólistáit érinti. Csak erre több tízmilliárdot fognak költeni.

Magyar szerint a Fideszhez köthető média gúnyolódott azon, hogy a kormány bejelentése szerint ezeket a műtéteket a jövőben esténként és éjszakánként is végezni fogják. Elmondása szerint ez Nyugat-Európában bevett gyakorlat, és a mostani helyzetben így tudják a leggyorsabban felpörgetni a műtétek végrehajtását, és ezzel csökkenteni a várólistákat.

Magyar szerint azokat, akik legalább egy éve várnak a műtétekre, egyesével meg fogják keresni az egészségügyből, hogy felmérjék, hogy vannak, hogyan tudják őket a lehető leghamarabb megműteni. Elmondása szerint jobb szervezéssel a felszabaduló műtéti időpontokra is tudnak majd találni műtétre váró személyeket. Fel lehet majd iratkozni rövid értesítésre vonatkozó tartalék várólistára.

A kormány komoly problémának tartja a műtétek utáni rehabilitációs kezelés minőségét, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon gyenge. Ezen próbálnak majd javítani azzal, hogy utánkövetik, ki hogy érzi magát, kinek hogy alakul később az egészségügyi állapota.

Magyar elmondása szerint most dolgoznak a jövő évi költségvetésen, amelyet még október végéig el fognak küldeni a Költségvetési Tanácsnak. Ez utóbbinak 15 napja van a véleményezésre. A Költségvetési Tanácsnak Varga Mihály MNB-elnök, Windisch László ÁSZ-elnök és Horváth Gábor a tagjai.

A miniszterelnök szerint a mostani 7-8 százalékos költségvetési hiány néhány éven belül államcsődhöz vezetne, ezért ezt mindenképpen jelentősen vissza fogják vágni. Ennek köszönhetően szerinte a mostaninál olcsóbban tudják majd finanszírozni az államadósságot. Magyar szerint idén 1200 milliárd forintot tudtak megspórolni a feleslegesen kiáramló pénzek visszafogásával.

Magyar elmondása szerint most minden minisztérium megkapta, hogy találja meg, hol tud spórolni, ezt a pénzt pedig a kormány prioritásaira, a jobb közszolgáltatásokra akarják fordítani. A költségvetés alapján szerinte mindenki látja majd, hogy mik az új kormány prioritásai.

Magyar a sajtótájékoztató elején beszólt a közmédiának, amely a sajtótájékoztató kezdetének időpontjában a Kisváros című sorozatot adta. Magyar szerint a 160 milliárdból működő köztévének ehelyett az ő sajtótájékoztatójukat kellett volna adnia, mert az szerinte fontosabb, mint a sorozat.

Felmondják a Déli Körvasút szerződését

Magyar után Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter következett, aki a Déli Körvasútról kezdett el beszélni. A Déli Körvasút projekt lényege, hogy kettőről három-, illetve négyvágányosra bővítik a budapesti körvasút déli szakaszát, amelyen új megállóhelyeket is létrehoznak. A projektet 2020-ban a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) készítette elő, és azt akkor a központot vezető Vitézy Dávid az elmúlt száz év legfontosabb vasúti fejlesztéséneknevezte.

A projekt kivitelezését több részre szedték, a legnagyobb feladatcsomagot a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. 337 milliárd forintos ajánlattalnyerte el. Az építkezésre az Európai Unió

• az IKOP Plusz programon keresztül 210 milliárd forintot;
• a CEF programon keresztül pedig 157 milliárd forintot

adott.

A kivitelezés Vitézy szerint 42 százalékos készültségen van, az új vágányok közül pedig 30 százalék használható lesz a hónap végéig. Szerinte a munka befejezéséhez további két évre lenne szükség.

Vitézy szerint alapos gyanú merült fel, hogy a kivitelezési közbeszerzés során összejátszottak az abban részt vevő szereplők, ami miatt az EU arról tájékoztatta Magyarországot, hogy a korábban odaítélt támogatást mégsem fizeti ki. Az összejátszás lényege, hogy a Kontúr Csoport Kft. nevű cég a közbeszerzésben mindkét oldalon játszott, a V-Híd pedig olyan információkat kapott meg a közbeszerzésről, amelyhez nem lett volna joga hozzáférni.

Ezt a jogsértést Vitézy bejelentése szerint az Európai Számvevőszék tárta fel, amely erről már januárban értesítette a magyar számvevőszéket és a kormányt. Magyar közbekérdezett, hogy a magyar ÁSZ tett-e az ügyben valamit. Vitézy szerint lett volna erre joguk, de nem léptek. Magyar szerint az ÁSZ 10 hónapja tud arról, hogy emiatt 320 milliárdot bukhat el az ország, mégsem tesz semmit, Windisch László ÁSZ-elnöknek emiatt most azonnal le kellene mondania.

Vitézy szerint az Európai Számvevőszék részletesen feltárta, milyen összeférhetetlenség állt fenn a megrendelő és a kivitelező között a Kontúr Csoport Kft.-n keresztül, amit Mészárosék pont a folyamat alatt vásároltak fel. A V-Híd a bizonyítékok szerint az eljárás során ismerte azokat a szempontokat, amelyek alapján a közbeszerzést ki kellett osztani.

A közlekedési miniszter szerint a magyar állam eddig 100 milliárd forintnyi előleget adott a V-Hídnak, amiből az csak 44 milliárd forintnyi munkát végzett el. A kormány a szerződés felmondásával több mint 50 milliárd forintnyi pénzt kérhetne vissza, ezt azonban, ha a V-Híd nem akarná kifizetni, akkor a magyar állam Magyar Fejlesztési Bankja tudná kifizetni. Vitézy szerint ez a konstrukció felveti a bűncselekmény gyanúját. Szerinte most az következik, hogy a kivitelezési szerződés megszűnik, a V-Hídnak pedig el kell számolnia a korábban megkapott pénzzel.

A most is fennálló, Kontúr Csoport Kft.-n keresztüli összeférhetetlenség miatt a kormány úgy döntött, hogy kizárja Mészáros Lőrinc cégeit az összes állami vasútépítési közbeszerzésből. Erről a pénteki sajtótájékoztató előtt néhány perccel értesítették a V-Hidat.

Vitézy azt mondta, hogy már Lázár idején készültek arra, hogy a Déli Körvasútra kiutalt EU-s pénzek elvesztése esetén mit kellene csinálniuk. Elmondása szerint ők arra készültek, hogy nem foglalkoznak ezzel, a beruházást kifizetik inkább magyar állami pénzből.

Vitézy szerint az új kormány nem ezt az utat választja, felbontja a V-Híddal kötött szerződést, és felszólítja a céget, hogy vonuljon le a Déli Körvasút építéséről. A projekt befejezésére új közbeszerzést írnak ki, reményeik szerint akkor újra meg tudják kapni az uniós támogatást. Ahhoz, hogy ez viszonylag gyorsan meg tudjon történni, fel kell mérni, pontosan hogy áll most a projekt.

Vitézy szerint ez a művelet 50–100 milliárd forintba kerül a magyar adófizetőknek, ami felveti a költségvetési csalás gyanúját. Emiatt feljelentést tesznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Magyar szerint ezt a problémát korábban a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett volna vizsgálnia, és azért, hogy ez nem történt meg, a GVH elnökének kell vállalnia a felelősséget. Magyarul szerinte le kell mondania.

A szerződés felmondásával iszonyú nehéz helyzet jön létre: a Budapestet átszelő, ma is vonatközlekedésre használt vonalat most a V-Híd kezeli, tőlük kell a területet és annak üzemeltetését átvenni. A munkák a kormány döntése alapján most leállnak, az építkezés hónapokra vagy évekre is megakadhat.

A felmérést kitöltők nagy része egyetért a szigorításokkal

A közlekedési miniszter ezután a közlekedési területen az elmúlt hónapokban lezajlott társadalmi egyeztetésről beszélt. Elmondása szerint a hozzájuk érkező visszajelzések alapján a magyarok többsége támogatja a közlekedési szabálytalanságok szigorúbb büntetését.

• A gyorsulási versenyek szabadságvesztéssel történő büntetését a magyarok 96 százaléka támogatja;
• a kirívó gyorshajtás büntetőjogi jellegű szankcionálását több mint 80 százalék támogatja;
• azzal, hogy kirívó gyorshajtás esetén a járművek elkobozhatók legyenek, 79 százalék ért egyet.

A kirívó gyorshajtás városi környezetben 120 kilométer/órát, városon kívül 200 kilométer/órát jelent. A visszaeső gyorshajtók szigorúbb büntetését 87 százalék támogatja. A progresszív, jövedelemarányos bírságok bevezetését csak 75 százaléka támogatja azoknak, akik kitöltötték a kérdőívet.

A szakaszos sebességmérők alkalmazását a kitöltők 72 százaléka támogatja. Erre Vitézy szerint már a most meglévő kamerák is alkalmasak. A rollerek használatának szigorúbb szabályozását is körülbelül a társadalom 90 százaléka támogatja – mondta a közlekedési miniszter.

A miniszter szerint a dízel árának emelkedése nehéz helyzetbe hozta a magyar fuvarozókat. A kormány ezért arról döntött, hogy december végéig literenként 25 forintnyi kedvezményt adnak a fuvarozóknak a jövedéki adóból, akik utólag tudják majd visszaigényelni a kedvezményt. Ezzel párhuzamosan szigorítják az útdíjak befizetésének ellenőrzését.

Vitézy emellett bejelentette, hogy a kormány soron kívül kiírja a 71-es veresegyházi vasútvonal fejlesztésére kiírt közbeszerzést. A vonalat szakaszosan kétvágányúsítják majd, hogy gyakrabban tudjanak rajta menni az elővárosi járatok.

A sajtótájékoztatón felmerült, hogy az Európai Bizottság az elmúlt hetekben kifogásolta, hogy a magyar állampapírok kamatai Magyarországon adómentesek, míg más befektetések nem. Magyar erre azt mondta: tudomásuk szerint ez más országokban is így van, így ezen nem akarnak változtatni. Az EB levelét és a válaszadás lehetőségeit még vizsgálják.

A sajtótájékoztató végén az ATV rákérdezett arra, hogy hogyan zajlott Magyar ügyészségi kihallgatása. A miniszterelnök azt mondta, hogy bement, közölték vele a gyanúsítást, ami után ő rövid, érdemi vallomást tett. Szerinte az eljárást ezután meg fogják szüntetni, és megkezdődhet majd a valódi Tisztítótűz művelet. Szerinte a cselekményről videófelvétel készült, ami alapján a kirendelt szakértő azt írta, hogy a felvételen dobásra utaló mozdulatot nem lát. Magyar Péter szerint az állítólagos sértettet poligráfra kötötték, a poligráfos vizsgálaton pedig megbukott. Elmondása szerint a férfiról kiderült, hogy a telefonjával készült videókat Deák Dánielnek küldözgette. Közlése szerint a telefont teljesen jó és használható állapotban, sérülésmentesen szedték ki a Dunából, így nem érthető, hogy miért pont rongálás miatt indítottak ellene nyomozást. Magyar szerint az ügyben 18 tanút hallgattak meg, és egyikük sem mondta, hogy Magyar agresszívan lépett volna fel, az állítólagos áldozatról azonban a nyomozati anyagból kiderült, hogy rángatta őt.

A Telex rákérdezett arra, hogy mennyibe került a kormány erdőberényi kihelyezett kormányülése, és miért vett azon részt Forsthoffer Ágnes házelnök. Magyar erre azt mondta: a költségeket szerinte a Honvédség fizette, arra pedig nincs szabály, hogy a házelnök nem vehet részt informális kormányülésen.

A Kontroll rákérdezett az autópálya-koncesszióról szóló tárgyalásokra, ezekről Vitézy azt mondta, hogy nyitottságot tapasztalnak a másik oldalon, de még zajlanak a tárgyalások. Elmondása szerint most ott tartanak, hogy jövő áprilisban visszaadná az MKIF az autópályák kezelését a Magyar Közútnak.

A sajtótájékoztatón felmerült a budapesti olimpia kérdése is. Vitézy erre azt mondta, hogy nem a kormány, hanem Budapest döntése az olimpia szervezése. Az, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság visszaigazolta Budapest jelöltségét, csak azt jelenti, hogy ebben az előkészítő folyamatban vesznek részt. Vitézy szerint a NOB azt mondta, hogy a 2036-os olimpiáról csak a 2028-as választások után fog dönteni. Szerinte 2028-ig még van idő arról gondolkodni, hogy ez megéri-e majd Magyarországnak és Budapestnek. A kormány részéről ő azt mondta: az ki van zárva, hogy további óriásstadionok épüljenek.

Rákérdeztek arra is, hogy mikorra akarja a kormány elérni, hogy a bírák leválthassák az Országos Bírói Tanács vezetőjét. Magyar szerint az erről szóló törvény reményei szerint a következő hetekben a parlament elé kerül, ahogy a hivatali idejüket ki nem töltő köztársasági elnökök jogosultságainak megszüntetése is.