Előremutató a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvényjavaslat, de túl szűkre szabták a vizsgálandó alanyok körét és a vizsgált időszakot, értékelte a kormány múlt kedden benyújtott indítványát a Telexnek Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója.
A javaslat lényegében visszaállítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban kiherélt vagyonosodási vizsgálatát, de fontos különbség, hogy a jövőben elsősorban a politikai vezetők és a közvetlen környezetük vagyonosodását fogják vizsgálni, a magánemberekét csak az eddig is lehetséges ritka esetekben. A NAV az érintettek vagyongyarapodása, ingatlanai és pénze, befektetései, megtakarításai alapján azt fogja vizsgálni, hogy felmerül-e adókötelezettség elmulasztására vagy bűncselekményre utaló kockázat. Ha arra jutnak, hogy az érintett elmulaszthatta valamely adókötelezettségét, adóellenőrzést indítanak. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor értesítik a NAV nyomozó hatóságát, vagy feljelentést tesznek az illetékes szerveknél.
„Mostantól vége annak a világnak, amikor fideszes politikusok cinikusan beírtak bármit a vagyonnyilatkozatukba, miközben mindenki látta, hogy a valós életvitelük és a papíron szereplő vagyon köszönő viszonyban sincs egymással” – jelentette ki Magyar Péter a szeptember közepén megosztott Facebook-videójában. Léderer szerint azonban a NAV nem azt vizsgálja, hogy a politikus helyesen töltötte-e ki a vagyonnyilatkozatát, ez az Integritás Hatóság feladata, amióta az Országgyűlés az uniós törvénycsomag részeként a nyáron jelentősen szigorította a vagyonnyilatkozati rendszert. Nem érdemes csalni, mert akár két év börtönbüntetést is kaphat, aki megpróbálja eltitkolni a vagyonát, vagy szándékosan valótlanságot ír a nyilatkozatába. A NAV csupán az egyik forrásként fogja a politikusok által kitöltött vagyonnyilatkozatokat nézni, és ennél jóval több adatforrás alapján dolgozhat majd.
A javaslat szeptember végén zárult társadalmi egyeztetésében sok más szakértő mellett az Integritás Hatóság; Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke; Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke és a Transparency International Magyarország (TI) is tett javaslatokat, amelyeket egy tízoldalas dokumentumban összegzett a kormány. Ebből jól látszik, hogy a javaslatokból nem sok mindent fogadtak be, az Országgyűlés elé terjesztett indítványban mindössze pár technikai részletet pontosítottak vagy egészítettek ki.
Kiterjesztették például azokat az adatforrásokat, amelyeket a NAV a vizsgálat során használhat. Az új verzió alapján hozzáférhetnek a biztosítási és az ingatlan-nyilvántartás törölt adataihoz is, azaz ellenőrizni tudják, hogy milyen ingatlantól vált meg a vizsgált politikus. Az adóhatóság a vizsgálat során a saját adatbázisa mellett több más állami szervtől, hatóságtól, sőt szükség esetén akár külföldi hatóságtól is bekérhet adatokat, de betekintést kaphat a hozzátartozók nem nyilvános vagyonnyilatkozatába is.
A Transparency International Magyarország három javaslatot fogalmazott meg a törvény tervezetéhez, ezeket nyilvánosan is megosztották. Más véleményezőkhöz hasonlóan kibővítették volna a vizsgálati alanyok körét. A törvényjavaslat csak az országgyűlési képviselőket, a minisztereket, az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárokat, a kormánybiztosokat, a miniszterelnöki biztosokat és a miniszteri biztosokat sorolta ide.
A TI azt szerette volna, hogy a vizsgálat a politikai felsővezetés mellett más állami szervek vezetőire is kiterjedjen. Zeisler Judit szerint indokolt lenne bevonni például az állami cégek vezetőit, Léderer Sándor pedig ide venné az üzleti szféra egyes szereplőit is, akik az elmúlt években visszaélésgyanús állami megrendelésekből gazdagodtak meg. A vagyonosodási vizsgálat nem érinti a polgármestereket és több más állami intézmény vezetőit sem, akiknek a vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság ellenőrzi.
A TI második javaslata az volt, hogy ne csak a politikussal közös háztartásban élő szülőkre és gyermekekre vonatkozzon a vizsgálat. Zeisler szerint életszerűtlen, hogy az érintettek a nagykorú gyerekeikkel és a szüleikkel egy háztartásban élnének, a nemzetközi példák és a magyar gyakorlat alapján is indokolt lenne szélesíteni a kört. Nem is kell olyan messzire menni, ha példákat keresünk.
Orbán Viktor családjából csak a vele együtt élő feleségét, Lévai Anikó vagyonosodását vizsgálhatja a NAV, Orbán Ráhel és Tiborcz István, valamint Orbán Győző gazdagodását nem.
A NAV eljárása ugyanakkor kiterjedhet azokra a személyekre és cégekre, akikre vagy amelyekre az érintett politikus vagyont ruházott át. A K-Monitor igazgatója szerint ezzel meglesz az esély arra, hogy lebukjanak a politikusok valós vagyonát kezelő strómanok, ám a vizsgálat célpontja továbbra is a politikai vezetők lesznek.
A TI harmadik javaslata az volt, hogy pontosítsák a vizsgált időszak időtartamát. Magyar Péter a választási kampányban és később is azt ígérte, hogy húsz évre visszamenőleg fogják megvizsgálni a politikusok vagyonosodását. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor a javaslat jelenlegi formája nem határozza meg, hogy milyen időszakra terjed ki a vagyongyarapodás és az adózott jövedelem összevetése. Ez azért problémás, mert a gyakorlatban az adózási törvényben szereplő ötéves elévülési idő korlátozhatja a vizsgálatot.
„Mivel maga a tervezet is arra utalt, hogy bűncselekmény gyanúja esetén a NAV más hatóságokhoz köteles fordulni, fontos lenne kiterjeszteni ezt az időtartamot”
– fogalmazott Zeisler. Azért lenne szükség nagyobb időtartamra, mert más bűncselekményeknél jóval hosszabb is lehet az elévülési idő, mint az adózási törvényben szereplő öt év.
A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a NAV-nak havonta, kereshető módon közzé kell tennie a honlapján az elvégzett vizsgálatok számát; a bűncselekmény gyanúja miatt tett értesítések, feljelentések számát, megnevezését, valamint a vizsgálat alapján megindított adóellenőrzések számát. A nyilvánosságban ennél is látványosabb lesz, hogy közzéteszik azoknak a tisztségviselőknek a nevét, akiknél minimum 5 millió forintos adóhiányt találnak. A listáról az érintett csak akkor kerülhet le, ha a fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.
A hatásvizsgálati lap szerint a vagyonosodási vizsgálat akár 5 ezer emberre is kiterjedhet, és ötéves távlatban 3 milliárd forint lehet a költsége. A dokumentum szerint a feladat végrehajtásához új eljárási mechanizmust kell kidolgozni, és 50 új adóellenőrt kell felvenni. Megkérdeztük a javaslatot jegyző Pénzügyminisztériumot, hogy honnan lesz erre megfelelő erőforrása ilyen rövid időn belül a NAV-nak. Kíváncsiak voltunk, hogy mi az oka annak, hogy ilyen szűkre szabták a vizsgált alanyok körét, és miként tudják biztosítani a miniszterelnök által ígért 20 évre visszamenő vizsgálatot. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A tervek szerint az Országgyűlés kedden kezdi tárgyalni a javaslatot, és november első hetében lehet a zárószavazás. A törvény a kihirdetését követő napon léphet hatályba, és harminc napon belül megkezdik azoknak a politikusoknak és a hozzátartozóiknak a vizsgálatát, akiknek az ezt megelőző öt éven belül szűnt meg a megbízatásuk.
A NAV-nak a törvény kihirdetését követő három hónapon belül több száz politikusról, vagy a hozzátartozókkal együtt akár több ezer emberről kell kockázatelemzést készítenie. A vizsgálat alanyai között lesznek a 2018–2022-es és a 2022–2026-os ciklus országgyűlési képviselői és kormánytagjai. A legismertebb neveken – például Orbán Viktor, Rogán Antal, Lázár János, Szijjártó Péter – kívül vizsgálhatja a NAV a letartóztatásban lévő Seszták Miklós és Hankó Balázs vagyonosodását, és kiterjed a törvény Magyar Péter volt feleségére, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterre; a Tisza Pártot támogató Wáberer György volt kormánybiztosra és Varga Mihály korábbi pénzügyminiszterre, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A jelenlegi kormánytagok, országgyűlési képviselők vizsgálatát csak a megbízatásuk második évének utolsó napjától számított harminc napon belül kezdik meg. Ha azonban ennél korábban megszűnik a megbízatásuk vagy a jogviszonyuk, akkor soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül elindul az eljárás. A vagyonosodási vizsgálatok végén a NAV záró dokumentumot készít, amely tartalmát később akár többször is felülvizsgálhatják.
