Polt Péter nem bízott annyira Baka új legfőbbügyész-jelöltjében, mint amennyire Baka bízik benne

Nem volt olyan esete, amelyben egy jogerősen elítélt vádlottat később felmentettek volna. Fejes Péter ezt 2008-ban, a Veszprém megyei főügyészi kinevezésekor nyilatkozta a Vas megyei lapnak. Azt is mondta, hogy a szemlélete legfontosabb elemének a hivatása tiszteletét, a munka iránti alázatot és az alaposságot tartja. Pedig a jelenlegi legfőbbügyész-jelölt legnagyobb horderejű ügyei csak ezután következtek.

Két év múlva jött a Marian Cozma-gyilkosság, amelynek nyomozását felügyelte ügyészként, majd néggyel később elkezdődött pályája legfontosabb pere, a vörösiszap-katasztrófa felelősei ellen indult büntetőper. Ekkorra túl volt már viszont a körmendi gyerekgyilkosság ügyén, amelyben szintén nyomozást felügyelő ügyészként vett részt.

A magát tősgyökeres szombathelyinek tartó Fejes Péter a Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1988-ban nevezték ki ügyésznek. Először a városi ügyészségen, majd a Vas Megyei Főügyészségen dolgozott, ahol csoportvezető ügyész, majd pedig a szervezet szóvivője és ismert arca lett. 2008-ban nevezték ki Veszprém megye főügyészének, 2012-ben viszont Polt Péter legfőbb ügyész azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmentette. Ezután a Győri Fellebbviteli Főügyészségen folytatta beosztott ügyészként, a pályája legutolsó szakaszában pedig a Vas Vármegyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese volt, 2025-ben innen ment nyugdíjba közel 40 év szolgálat után. Fejes Péter emellett oktat az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Fejes szakterülete a büntetőjog mellett a sportjog, civilben a Falco szombathelyi férfi-kosárlabdacsapatának törzsszurkolója, de írt recenziót is a Futballmaffiózó célkeresztben című könyvről. Emellett az Európai Borlovagrend egyik magas rangú tisztségviselője (szenátusi dignitárius).

Az első országos ügy: a körmendi gyerekgyilkosság

Fejes Péter első országosan ismert ügye az 1998-as körmendi gyerekgyilkosság volt, amelyben egy 11 éves kislányt öltek meg az otthonában. A magyar kriminalisztika egyik legvitatottabb bűnügyében többször megismételték az eljárást, Fejes 2001 februárjában képviselte a vádat ügyészként, amelyben Tánczos Gábor elítélését indítványozta. A jogerős ítéletben Tánczost végül jogerősen 13 év szabadságvesztésre ítélték.

Fejes Péter 2008-ban azt mondta, a körmendi gyerekgyilkosság eseténél szakmailag sokkal emlékezetesebbnek tartja azt az ügyet, amelyben lőfegyverrel, előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vádat egy fiatalember ellen, és elmesélte, hogy ítéltetett már el apa- és anyagyilkost, illetve volt egy 30 ezer oldalas autólopási aktája is, benne 48 vádlottal. „Ezekben a nagy ügyekben az ügyész is folyamatosan tanulja azt, miként lehet átlátni, feldolgozni több tucat kötetnyi iratot” – mondta a Vas Népének.

Aztán már mint a Veszprém Megyei Főügyészség vezetője felügyelte a nyomozást, és jelentette be a vádemelést Marian Cozma, az MKB Veszprém román válogatott kézilabdázójának 2009-es meggyilkolása ügyében. A Fejes vezette ügyészség három embert vádolt meg közvetlenül a sportoló halálával, és további huszonhét ember ellen csoportosan, társtettesként elkövetett garázdaság miatt emeltek vádat.

A legfontosabb tárgyalás: a vörösiszap-per

Fejes Péter két éve volt veszprémi főügyész, amikor megtörtént Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófája: 2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár ajkai vörösiszap-tárolójának gátja, és egymillió köbméter lúgos víz és 700 ezer köbméter vörösiszap elegye öntötte el a térséget. A katasztrófában tíz ember halt meg, és több mint 200-an megsérültek. 2012. szeptember 24-én a Veszprémi Törvényszéken a vörösiszap-szerencsétlenség miatti büntetőper első tárgyalási napján Fejes több mint három órán át olvasta fel azt a 91 oldalas vádiratot, amelyben a teljes menedzsment szerepelt vádlottként, a vezérigazgatótól a műszaki és kereskedelmi igazgatón át a környezetvédelmi felelősig és a diszpécserig.

Viszont Fejes ekkor már nem volt megyei főügyész, áprilisban ugyanis Polt Péter azonnali hatállyal felmentette a pozíciójából, a döntést Polt nem indokolta. Az esetre Baka András is kitért a hétfői sajtótájékoztatóján, és azt mondta: a lépés hátterében bizalomvesztés állt.

A korabeli helyzetértékelések szerint itt egyértelműen arról a kormányoldalról érkező, erős politikai nyomásról volt szó, amely a nyomozó és vádhatóságra nehezedett az ügyben. Orbán Viktor a katasztrófa napján például azt mondta, nincs olyan információjuk, amely szerint természeti oka lenne a balesetnek, és ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható, és hozzátette, hogy a felelősöket börtönbe fogják zárni.

2016-ban első fokon viszont mind a 15 vádlottat felmentették, az ítélet ellen a Fejes vezette ügyészség eljárási szabálysértésre hivatkozva fellebbezett,a másodfokú bíróság pedig 2017-ben hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást rendelt el. A megismételt eljárásban, 2019-ben is Fejes Péter képviselte a vádat, és a jogerős ítélet szerint három vádlott is börtönbüntetést kapott.

De Fejes Péternek nem a vörösiszap-ügy volt az első találkozása az ügyészség érzékeny politikai helyzetével. Amikor 2001 decemberében az Ügyészek Országos Egyesületének akkori elnöke, Hegedüs András aláírta azt a nyilatkozatot, amiben arra hívták fel a figyelmet, hogy veszélyben van az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág függetlensége, két héttel később Varga Zs. András, Polt akkori helyettese visszavonta Hegedűs vezető ügyészi kinevezését. Fejes Péter, aki ekkor az egyesület alelnöke volt, néhány nappal a Hegedűs-ügy után lemondott az alelnöki posztjáról.

Baka András köztársasági elnök első jelöltje a legfőbb ügyészi pozícióra Szathmáry Zoltán volt, akit azonban a Tisza-frakció nem szavazott meg. A Telex akkor úgy értesült, hogy a miniszterelnökhöz is eljutott az az információ, ami miatt Szathmáry jelölése politikailag vállalhatatlan lett a Tisza Pártnak. Szathmáry testvére ugyanis érintett volt az aranykonvoj-ügyben: az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjeként ő intézte a X. kerületi kapitányságon az előállított ukránok beutazási és tartózkodási tilalmát.