Vasárnap este még egy Facebook posztban osztotta ki, hétfőn a parlamentben már mint leendő tanút emlegette Magyar Péter azt a Fürcht Pált, aki idén júniusáig a Központi Nyomozó Főügyészséget vezette, majd lemondott, nemrég pedig már nyilvánosan hangoztatta, hogy az elmúlt években a Legfőbb Ügyészség rendszeresen beleszólt a politikailag érzékeny ügyekbe.
Az, hogy a miniszterelnök vasárnap este a Facebookon nekiesett Fürchtnek, éppen amiatt lepett meg sokakat, mert egy ideje Fürcht Pál amolyan „bűnbánó ügyészként” ismert a nyilvánosságban, noha korábban az Orbán-rezsim egyik kiszolgálója lehetett. Utóbbival kapcsolatban Magyar Péter a vasárnapi posztjában azt írta, hogy noha nemrég Fürcht Pál „már azzal haknizta körbe a magyar sajtót, hogy az utóbbi években a nyomozó hatóságok politikai utasításra jártak el politikailag érzékeny ügyekben”, valójában ő az, aki több ilyen politikai kérést teljesített. A kormányfő több ilyen esetet is felsorolt, ezek nagyrészt a Schadl-ügyet érintették. Konkrétan azt az ügyet, amiről Magyar Péter egykori feleségével, Varga Judit akkori igazságügyi miniszterrel is beszélgetett, és a beszélgetést titokban rögzítette, majd nyilvánosságra hozta.
A miniszterelnök posztjának tartalma tehát azért is volt meglepő, mert azt a Fürchtöt bírálta, akinek a közelmúltbeli megszólalásai éppen azt a politikai narratívát erősítik, amit hosszú időn át a Fidesz ellenzéke, de még Magyar Péter is hangoztatott, miszerint az ügyészség erős politikai befolyásolás alatt áll. Fürcht ráadásul a jelenlegi ügyészségen belül feketeseggű lett: éppen fegyelmi eljárás folyik ellene, ő pedig jogi képviselőként azt a Horváth Lórántot kérte fel, aki az aranykonvoj ügyben a sértettként megjelenő ukrán pénzszállítók jogi képviseletét is ellátja.
Magyar Péter szerint Fürcht volt az, aki „2024-ben az ötkertes politikai provokációból a Fidesz megrendelésére megpróbált olyan bűncselekményt farigcsálni, amivel Orbán Viktor ellehetetleníthette volna a választási indulásomat, és ezzel a rendszerváltást”.
Magyar dorgáló posztjára Fürcht Horváth Lóránton keresztül még aznap este, pár órán belül válaszolt, és megüzente, hogy „bármely illetékes hatóság előtt, hivatalos eljárás keretében készséggel áll rendelkezésre, és bármikor hajlandó részletes nyilatkozatot tenni.”
Magyar Péter hétfőn a parlamentben már arról beszélt, hogy Fürchttel sms-t is váltott, a KnyF volt vezetőjétől meg is kapta telefonon a lényegi állításokat. Fürchttel politikailag fontos munícióhoz juthat a Tisza Párt (és Magyar Péter), feltéve, ha az ügyész alá is tudja támasztani mindazt, amit esetleg majd elmesél.
Magyar posztja és a parlamentben elhintett mondatai mindenesetre újabb epizódját jelenthetik annak a nehezen követhető történetnek, amely április 12-e óta az ügyészségen belül zajlik. És amit többen, többféleképpen értelmeznek.
Ami bizonyos, hogy a Tisza kétharmados győzelme után az ügyészségen valami megváltozott. A Központi Nyomozó Főügyészség hirtelen megtáltosodott, miközben annak vezetője, Fürcht Pál az aranykonvoj ügy apropóján nekiment az akkori legfőbb ügyésznek, Nagy Gábor Bálintnak, aki Polt Péter utódjaként került a szervezet élére.
Az április 12-ig rendszerhű Fürcht 180 fokos fordulatát is többen, többféleképpen magyarázták. Csak az egyik verzió az, ami Fürcht bűnbánatát őszintének látja. Akadnak, nem is kevesen, akik szerint az ügyészségen belül egyesek tudták, hogy Nagy Gábor Bálint napjai meg vannak számlálva, ezért helyezkedni kezdtek, hogy a túlélésük érdekében jó pontokat kapjanak az új kormányzatnál, esetleg át is tudják menteni magukat a következő érába. De vannak olyan vélemények, amelyek szerint a Fidesz csápjai és Polt Péter árnyéka még mindig ott van az ügyészségen, így ott érdemi változás aligha lesz várható akkor, ha a szervezet belülről kap új irányítót.
Bármelyik magyarázat is áll közelebb a valósághoz, úgy tűnik, Baka András köztársasági elnök, ha második nekifutásra is, de végül mindkettőre talált orvosságot: azt a Fejes Pétert jelölte legfőbb ügyésznek, aki sem nem belülről, sem nem kívülről érkezik, mivel nyugdíjasként aktiválják újra.
Függetlenül attól, hogy Fürchtöt a túlélés vagy a megbánás motiválta-e az öntudatra ébredésekor, az biztos, hogy az elmúlt 16 év Fidesz-kormányzása alatt az ügyészségi vezetők mindegyike Polt Péter legfőbb ügyész köpönyegéből bújt elő, kivétel nélkül. Mindenki, aki az ügyészségen vezető pozíciót tölthetett be, így vagy úgy, de Polt emberének számított. Fürcht is.
A kormányon belül Polt kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Pintér Sándor belügyminiszterrel, és Rogán Antal is tartott vele kapcsolatot. Ám semmi sem tart örökké. Úgy tudjuk, a Fidesz vezetésében egy idő után úgy látták, hogy Polt már nem látja át teljesen az ügyészséget, nem ismeri a kormányzat számára fontos ügyeket, nem követi azokat nyomon. Erre egyébként még Varga Judit is utalt, amikor akkori férjének, a beszélgetést titokban rögzítő Magyar Péternek beszélt arról a lakásukban, hogy Polt „nem ura a helyzetnek”. Információnk szerint a Polttal való elégedetlenség vezetett el ahhoz is, hogy 2025 májusában a legfőbb ügyésznek mennie kellett, és az Alkotmánybíróságra ejtőernyőzték. De mivel regnálása alatt minden vezető az ő emberének számított, törvényszerű volt, hogy az utód is a Polt-alomból kerül ki.
Sokan biztosak voltak abban, hogy Polt utódja a Fidesz vezetése számára szintén megbízhatónak számító Ibolya Tibor lesz, aki az ügyészségen belül jóban volt Fürcht Pállal is. Csakhogy információnk szerint a kiszemelt utód – a Schadl-ügy egyik mellékszálaként – a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori vezetőjének, a Pintér Sándor bizalmi emberének számító Bolcsik Zoltán lábára lépett. Így amikor Polt Ibolya Tibort akarta utódjául, a Pintér-féle kör megfúrta a jelölést. Ezután több jelölt neve is felmerült, még a fideszes Tuzson Bencéé is, de végül Nagy Gábor Bálint lett a befutó. Őt szintén Polt javasolta a pozícióra.
A konfliktusokat alapvetően kerülő Nagy Gábor Bálint – Polttal ellentétben – jól ismerte a napi ügyeket, ezért jó választásnak tűnt a Fidesz számára is.
Információnk szerint Rogán Antal többször megfordult a legfőbb ügyész irodájában, de Pintér sem veszítette el ezt az ügyészi vonalat.
Noha Nagy Gábor Bálint kinevezése után az ekkor már sértett Ibolya háttérbe szorult, Fürcht Pál alkalmazkodott az új legfőbb ügyészhez. Csak a Fidesz bukása után fordult szembe Naggyal, az apropót az az aranykonvoj adta, amiben Orbán Viktor is érintett.
Fürcht az ATV-ben azt állította, hogy az aranykonvoj ügyében egy vezető ügyész megmondta, ki ellen lehet nyomozni és kit nem lehet kihallgatni. Fürcht szerint ő annyit kért Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésztől, hogy a nyomozást mindenkire kiterjedően folytassák le, függetlenül attól, hogy az kit érint. Erre állítása szerint a legfőbb ügyésztől ígéretet is kapott, de nem olyan irányt vett a nyomozás, ahogy az szerinte indokolt lenne. Ezután állítása szerint a főügyész társaihoz fordult segítségért, ezután indult ellene fegyelmi eljárás. Tagadta, hogy ő maga a nyilvánossághoz fordult volna. Azt állította, hogy miután fegyelmi indult ellene, Horváth Lórántot, tehát az aranykonvoj ügyben az ukránokat képviselő ügyvédet kérte fel a jogi képviseletére, a nyilvánossághoz is a védő fordult.
Ebben az ATV-s interjúban egyébként Fürcht azt is mondta, hogy ő soha nem állította, hogy politikai nyomásra utasították az ügyészeket az aranykonvoj ügyben. „Én azt állítottam a lemondó levelemben is, hogy vannak bizonyos tények, hogy a politikának volt egy elvárása, ezt egy bizonyos szervezet közvetítette, akár megtévesztve, akár nem az ügyészséget, és az ügyészség eszerint járt el. Én nem állítottam, hogy politikai nyomás volt ebben” – mondta az interjúban. Ráadásul mindehhez hozzátette, hogy azt sem állítja, hogy mindez törvényellenes lenne. Mindezt arra a kérdésre válaszolta Fürcht, hogy a műsorvezető megkérdezte tőle, hogy 2022-től az aranykonvoj ügyig tapasztalt-e politikai nyomást az ügyészségen egy-egy ügyben. Mondandójának lényege az volt, hogy a politikailag érzékeny ügyekbe a legfőbb ügyészség igenis beleszólt.
Fürcht választások után tett lépéseit többen ellenszenvvel figyelték az ügyészségen belül, éppen azért, amit Magyar Péter is a szemére vet: ismerték a múltját. Azt, hogy nem is olyan régen még a rezsim kiszolgálója volt. Az ügyészségi szervezetet kívülről ismerők szerint Fürcht valószínűleg azzal nem számolt, hogy ha a szervezet úgy érzi, támadás éri, akkor összezár, márpedig a lépéseit többen – függetlenül a szándékától – olyan kavarásnak érezték, ami miatt sokan inkább nem követték őt ezen az úton.
Ebben a légkörben, ilyen körülmények között történt, hogy a Tisza által a köztársasági székbe emelt Baka András legfőbb ügyésznek javasolta Szathmáry Zoltánt, akit egyébként szintén Polt embereként is el lehet könyvelni, akárcsak Fürchtöt vagy bárkit, aki az előző érában vezető pozícióba került az ügyészségi szervezetben.
De Szathmáry Zoltán nem is a saját, hanem a testvére múltján és jelenén bukott el, akiről a jelölés után szivárgott ki az információ, miszerint az Alkotmányvédelmi Hivatal egykori jogi főosztályvezetőjeként érintett az aranykonvoj ügyében. Baka tudta, hogy ki Szathmáry testvére, ennek ellenére jelölte őt.
Amikor Szathmáry jelölését a köztársasági elnök bejelentette, a Fürcht jogi képviseletét ellátó Horváth Lóránt volt az első, aki nyilvánosan bírálta az államfő választását. Magyar Péter nem sokkal később már jelezte, hogy nem tetszik neki Baka jelöltje, de nem árulta el az okát. Nem sokkal később a Telex megtudta, hogy Szathmáry testvére nem csak érintett, de gyanúsítottja is lett az aranykonvoj-ügynek, miután ő járta ki, hogy a TEK-ben fogvatartott ukránokat idegenrendészeti őrizetbe vegyék.
Miután Baka jelöltjét a Tisza-frakció leszavazta, többen Fürchték ármánykodását sejtették a háttérben. Így aztán erősödött az a narratíva, miszerint az, ami az ügyészségen zajlik, valamiféle belső pozícióharc eredménye.
Utóbbi narratívát erősítette megnyilatkozásaival Baka András is, aki – bár se a KNYF volt vezetőjének, se Horváth Lórántnak a nevét nem mondta ki a nyilvánosságban – utalt kettejük szerepére. A köztársasági elnök újságíróknak elmondta: mielőtt Szathmáryt jelölte, különböző szinteken, bírókkal és ügyészekkel és ügyvédekkel is tárgyalt. Baka arról is beszélt, hogy belső tájékozódása során olyan információkat is megismert, amelyeket nem hozhat nyilvánosságra, és amelyek „lényegesen más megvilágításba” helyezték a helyzetet, mint amelyben azt a nyilvánosság nagy része látja. Az államfő azt is mondta, hogy bizonyos ügyvédi irodák perbeli helyzetük javítása érdekében befolyásolták a legfőbb ügyész megválasztásának kérdését – ez egyértelműen Horváthra tett utalás, de Baka kritikáját Fürcht is magára vette.
Nem tudni, mi igaz abból, amit Baka a nyilatkozatában szintén sejtetett, miszerint Fürcht előre akart menekülni azzal, ahogy az aranykonvoj ügyében az ügyészségen belül megnyilvánult. De ha voltak is ilyen ambíciói, vagy erre ment ki a játék, akkor csak annyit ért el, hogy a végén Magyar Péter „koronatanúja” lehet, komolyan a pozícióra valószínűleg esélye sincs.
Mindeközben az is nyilvánvaló, hogy igenis van alapja az ügyészséget ért bírálatoknak, miszerint a politika befolyásolhatott ügyeket – és erről Fürchtnek valóban lehettek élményei, még ha csak közvetetten is. A kérdés csak az, mit tud. Ha ugyanis a kormány fontos emberei akartak valamit az ügyészséggel, akkor nem Fürcht Pál, hanem a legfőbb ügyész szintjén léptek. Azaz Fürcht sem Rogánnal, sem Pintérrel nem állhatott kapcsolatban, ellentétben Nagy Gábor Bálinttal vagy Polt Péterrel, akik viszont igen. Igaz, ez egybecseng Fürcht állításával, miszerint nem a politikától közvetlenül, hanem az ügyészség legfelső szintjéről jöttek az ukázok, ez pedig csak a legfőbb ügyész szintje lehet. Kérdés, hogy ha így is történt, ezt alá tudja-e támasztani bármivel Fürcht, aki még az ATV-s interjújában is azt mondta, hogy amik történtek, azok alapvetően nem voltak törvényellenesek.
