„Recsegett-ropogott az egész ház, alig bírtam aludni” – mindenki csak találgatja, miért repedeznek a házak a börzsönyi faluban

„Ez az idei termés” – mutatott a falakon végigfutó repedésekre Palisca Mária. 2017-ben költöztek a férjével a Pest megyei Nagybörzsönybe, hosszú keresgélés után vették meg az 1970-ben épült földszintes családi házat. A faluban mindenki dicsérte a házat, Máriáék is úgy érezték, jó vételt csináltak. „Ez volt a non plus ultra a faluban.” Sokáig nem is volt gond az épülettel, Máriáék gondosan felújították, már csak a tetőcsere lett volna hátra. 2024 augusztusában aztán egyik napról a másikra, minden előzmény nélkül a széles repedések jelentek meg a nappali falán. Mária elmondása szerint mindez egyetlen hét leforgása alatt történt. „Recsegett-ropogott az egész ház, alig bírtam aludni” – idézte fel ezeket a napokat. Ezután egy ideig nyugalom volt, nem repedtek tovább a falak.

Mostanra a repedések teljesen behálózták a házat, a talapzat és a kerítés is sérült, vagyis ha nem is olyan látványosan, mint 2024-ben, de folyamatosan terjed a dolog. Néhol már a többcentis szélességet is elérik a repedések. Mária szerint a konyhában olyan mélyen szakadt át a fal, hogy hideg időben érezni, ahogy jön be rajta a levegő. A rejtélyes jelenség a ház egyéb részeit sem kímélte: a parketta több helyen elkezdett szétcsúszni, ujjnyi rés alakult ki a faelemek között, a műanyag ablakkeret elvált a faltól, és a gázcsövek is jobban kiállnak a falból, mint korábban.

Szakértők több körben is megerősítették Máriának, hogy a házzal tényleg nagy bajok vannak. Kétszer járt nála statikus, először 2024 novemberében, majd egy évvel később. Az első szakértői vélemény közepes mértékű károsodást állapított meg a házon, és leírták, hogy a repedések a ház megsüllyedésére utalnak. A második szakvélemény rögzítette, hogy romlott a ház állapota és újabb repedések keletkeztek. Ebben azt is leírta a szakértő, hogy az eddigi tapasztalatok alapján „a károsodások gyakorlatilag bármikor újra intenzíven folytatódhatnak, és akár igen rövid idő alatt életveszélyes állapot kialakulásához vezethetnek”. A kerámiázással foglalkozó Mária attól fél, hogy hamarosan lakhatatlanná válik a háza, amiben a férje halála óta egyedül él. A megélhetését is elveszítené ezzel, mert itt rendezte be a műhelyét és a kiállítótermét is, amit évente több százan keresnek fel.

Alig másfél héttel azután, hogy Máriánál jártunk, kiderült, hogy a padláson elkezdtek széthúzódni a gerendák, a kazánházban megrepedt a fal és a mennyezet is, pedig két hete még semmi baja nem volt. Mária ettől annyira megijedt, hogy elkezdett összecsomagolni, hogy bármikor ott tudja hagyni az otthonát, ha szükséges. A kiállítótermét is bezárta.

Két szomszédos ház is megrongálódott

Ami még rejtélyesebbé teszi a repedéseket, hogy a két szomszédos épületen is nagyjából akkor jelentek meg a sérülések, amikor Máriáén. A vele szemben lévő ikerházban jelenleg nem laknak. Az egyik épületrész egy Izraelben élő magyar állampolgáré, de ő csak ritkán van Magyarországon. A másik lakrész is üresen áll, a tulajdonos nemrég halt meg, az örökösök pedig nem a faluban élnek.

Már kívülről is látszik, hogy valami nagyon nem stimmel az épülettel. A tető egy helyen megroggyant, a kémény összevissza áll, az egyik oldalfal pedig kipúposodott. Ránézésre csak idő kérdése, hogy kiszakadjon az egész. Bent sem jobb a helyzet, falakon mindenfelé vastag repedések futnak végig, és az egyik közfal szabad szemmel is láthatóan megdőlt. Olyan, mintha az egész ház megindult volna az utca felé. A 2025-ben készült statikai szakvélemény ezt a házat is vizsgálta, ebben azt írták, hogy a repedések az utca felőli épületrész megsüllyedésére utalnak, de az egész ház megcsúszása sem zárható ki.

A másik ház sem lakott, hétvégi házként használják. Itt is rögtön szembetűnők a falakon végigfutó vastag repedések, az ablakok körül és az eresz alatt is látni repedéseket. Az is jól látszik, hogy a sérülések egy részét megpróbálták kijavítani nemrég. Kevés sikerrel: azóta újak jelentek meg vagy újból szétnyíltak a habarccsal kitöltött sérülések. A tavaly készült statikai szakvélemény szerint „a repedéskép az épület utca felőli részének süllyedésére utal”, tehát mindhárom épület esetében ugyanaz a probléma. Sőt, a szakvéleményben az is olvasható, hogy „a vizsgált épületek, ill. műtárgyak (út, kerítés) károsodásai – a repedések jellege, helyszínrajzi elhelyezkedése, valamint keletkezésük ideje alapján – egymással szorosan összefüggenek, azonos kiváltó ok(ok)ra vezethetők vissza”.

Senki nem tudja, mi okozza a repedéseket

Mária csak találgatja, hogy mi okozhatja a repedéseket, és a különböző vizsgálatok sem jutottak egyértelmű megoldásra. 2024 áprilisában, nem sokkal a repedések megjelenése előtt felújították az utat az utcájában. Mária nem nagyon tud másra gondolni, mint hogy a földmunkák miatt alakultak ki a repedések. Lehet, hogy elrontották a vízelvezetést, és az okozza a problémát. Esetleg volt valamilyen üreg az út alatt, ami aztán beomlott az útfelújítás hatására, mondta.

Ezt a lehetőséget a 2025 januárjában végzett geotechnikai vizsgálat sem zárta ki teljesen. A középkorban ugyanis rengeteg borospince épült a környéken folyó szőlőgazdálkodás miatt. A mai napig lehetnek olyan régi pincék a falu alatt, amiket még nem sikerült felderíteni és feltölteni. Mária mesélte, hogy néhány éve a kukásautó alatt beszakadt az úttest, ami szintén egy elfeledett borospince miatt történt. A geotechnikai vizsgálat szerint egy borospince esetleges beomlása magyarázhatja a repedéseket, illetve az épületek megsüllyedését.

Egy másik magyarázat is lehetséges. Az önkormányzat 2025-ben elvégeztetett egy úgynevezett geoelektromos geofizikai vizsgálatot Mária házánál. A vizsgálat a földfelszín alatt lévő földtani képződmények felderítésére szolgál, azon alapszik, hogy a kőzetek különböző elektromos tulajdonságokkal bírnak. Ilyen például a fajlagos ellenállás, amiből kikövetkeztethető, hogy milyen típusú kőzetek vannak a föld alatt.

Ez a vizsgálat is megemlíti magyarázatként a föld alatti üreg beomlását, viszont azt is leírják, hogy a környékre jellemző a duzzadó agyagásványok, a szmektitek előfordulása, amik a nedvességtartalom változásának hatására változtatják térfogatukat. Száraz időszakban zsugorodnak, nedvesebb időszakban tágulnak, ez pedig felszíni talajmozgást idézhet elő. A mérések során kapott adatok is magas duzzadóagyag-tartalmú talajrétegekre utalnak.

Könnyen elképzelhető ez alapján, hogy az elmúlt években tapasztalt durva aszályok tehetnek a Mária házán látott súlyos repedésekről is.

Máshol is volt ilyesmire példa: Szegeden, Egerben és Gyöngyösön is arról számoltak be, hogy az aszály miatt repedtek meg a házak.

Biztosat mindenesetre egyik vizsgálat sem tudott mondani, ehhez le kéne fúrni 15-20 méter mélyre az út alatt. Ennek a többmilliós költségeit már nem tudja kifizetni az önkormányzat, a szakértők szerint pedig addig nem érdemes hozzányúlni a házhoz, amíg nem lehet pontosan tudni, mi okozza a repedéseket. Ezért is érzi magát tehetetlennek Mária: a háza egyre rosszabb állapotban van, de senki nem tudja megmondani, mitől. Ha esetleg mégis kiderülne, mi okozza a repedéseket, akkor sem biztos, hogy lenne pénze a szükséges javításokra. Az pedig végképp bizonytalan, hogy kaphat-e valamiféle kártérítést, ha, mondjuk, bebizonyosodik, hogy tényleg az útépítésnek van köze a repedésekhez.

Már minden lehetséges fórumot megkeresett az ügyével. Idén januárban a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak is írt. Ki is jöttek hozzá a minisztérium szakemberei, hogy terepszemlét tartsanak, a kormányváltás miatt azonban elakadt a folyamat. A jogutód, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium azt válaszolta kérdésünkre, hogy ismerik a problémát, és mindent megtettek azért, hogy a házrepedés pontos okát feltárják. „Az eddigi vizsgálatok szerint ugyanakkor állami építési beruházással a káresemény nem hozható összefüggésbe” – írták, ami arra utal, hogy szerintük nem az útfelújítás a hibás.

Úgy tudjuk, újabb vizsgálat jöhet az ügyben. Október elején a térség tiszás országgyűlési képviselője, Tóthmajor Balázs is felkereste Máriát, amikor Nagybörzsönyben járt, hogy a polgármesterrel egyeztessen. A képviselő azt mondta, nagyon sajnálja a nőt, mert borzalmas helyzetben van. Szerinte az a fő kérdés, hogyan tudják megnyugtatóan rendezni az ügyet, ő országgyűlési képviselőként annyit tudott tenni, hogy megkérdezte a minisztériumot, hol tart az a folyamat, ami a januári terepszemlével indult el. Ennek nyomán a minisztérium bekérte a 2024-es útépítés dokumentációját a nagybörzsönyi önkormányzattól, mert felmerült a kérdés, készült-e megfelelő vízelvezetés a felújítás során.

Egyre többször okozhat problémát az agyagos talaj

A repedező házakról megkérdeztük Nagybörzsöny polgármesterét is, aki némileg máshogyan látja a helyzetet, mint Mária. Schmidt Viktor azt mondta, nem csak Mária utcájában repedeznek a házak. Ez általános probléma a faluban, ő legalább 5-6 másik épületről tud a település más pontjain. A falu határában álló középkori templom is mozog, amit már jeleztek az örökségvédelemnek és az egyháznak is. A polgármester szerint ráadásul Mária házán sem egyik napról a másikra jelentek meg a repedések, mert a Google Street View-n már 2013-ban látszott a kerítésen lévő sérülés. A 2024-es útfelújítás kivitelezője a munkálatok megkezdése előtt fotókat készített a későbbi esetleges viták elkerülése érdekében, és azokon a képeken is már láthatók voltak a repedések. A Máriáéval szemben lévő ház sem most kezdett el repedezni, hanem jóval régebben, egyébként is egy régi, rossz állapotban lévő épületről van szó, állítja a polgármester.

Ettől még persze kérdés, hogy mitől repedeznek a házak Nagybörzsönyben. A polgármester elképzelhetőnek tartja, hogy Mária esetében a saját pincéje okozza a problémát, ami a telek alatt húzódik és rossz állapotban van, de a szakemberek véleménye alapján ő is inkább az aszállyal magyarázza a jelenséget. Elmondása szerint a templomnál is jól megfigyelhető, hogy egy csapadékosabb időszak után összemennek a repedések. „Az önkormányzat az ügyben a kezdetektől fogva együttműködő és segítőkész hozzáállást tanúsított, melyet továbbra is fent kíván tartani” – tette hozzá a polgármester.

Megkérdeztünk egy szakembert is arról, hogy az aszály tényleg képes-e megrepeszteni házfalakat. Kele Sándor geológus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézetének főmunkatársa megerősítette, hogy az aszály valóban képes ilyesmire. Főleg azokon a területeken, ahol a talaj jelentős mennyiségű duzzadó agyagásványt tartalmaz. A már említett szmektitek képesek vizet felvenni, majd kiszáradáskor összezsugorodni. Ilyen ásványok az országban számos helyen, például Zala megyében, az alföldi területeken, valamint helyenként a Börzsönyben is előfordulhatnak. Az agyagos talaj ismétlődő duzzadása és zsugorodása okozta mozgás előidézheti a repedések kialakulását a házak falain.

Ez egyre gyakoribb probléma lesz, ha az aszályos időszakok száma és hossza növekszik, hiszen sok régebbi épület esetében az építkezéskor nem vizsgálták részletesen a talaj ásványtani és geotechnikai tulajdonságait. Jó hír lehet Máriának és a többi hasonló helyzetben lévő háztulajdonosnak, hogy a geológus szerint a kialakult problémák kezelése gyakran nehéz és költséges, de nem reménytelen: a vízelvezetés javítása, az alapozás megerősítése vagy speciális talajstabilizációs eljárások bizonyos esetekben mérsékelhetik a károkat és lassíthatják a további állagromlást.