Ruff Bálinttal és Robert Pattinsonnal indult újra a nyomtatott Népszabadság
A kiadó vezetősége szeptember 24-én jelentette be a magát közéleti hírlapként meghatározó Népszabadság újraindulását. Az MTI a visszatéréskor azt írta, az nszo.hu oldalon a magyar és nemzetközi közélet híreit, a társadalom és a gazdaság fontos, aktuális történéseit dolgozzák fel háttéranyagokkal, elemzésekkel, riportokkal és interjúkkal. Emellett már az újrainduláskor bejelentették, hogy hetente nyomtatott kiadvánnyal is jelentkeznek, ami a hét legfontosabb témáit és eseményeit járja körbe. A nyomtatott lap visszatérése már csak azért is érdekes, mert a Népszabadság megszűnése óta eltelt tíz évben alapvetően megváltoztak az újságolvasási szokások, és ma már egészen más körülmények között kell működtetni egy ilyen kiadványt.
Nincs könnyű dolga annak a kiadónak, amelyik úgy dönt, nyomtatott lapot indít 2026-ban, egy olyan időszakban, amikor az online sajtónak is keresnie kell a lehetőségeket, hogy megőrizze a relevanciáját. A nyomtatott Népszabadság első száma részint ezzel is foglalkozik, de nem ömleng sokáig a saját visszatérésén. Összességében az érződik, hogy egy politika- és közéletnehéz, jó arányérzékkel szerkesztett újság lett, de egyelőre hiányoznak belőle azok a tartalmak, amikért kifejezetten érdemes lenne megvenni. Ez pedig egy hetente megjelenő nyomtatott lapnál különösen fontos szempont, hiszen a napi hírekkel nehéz versenyezni az online felületekkel, így inkább az lehetne az erőssége, ha olyan anyagokat kínálna, amikhez máshol nem, vagy nem ebben a formában lehet hozzájutni. Egyelőre ezek a tartalmak interjúk és elemzések formájában jelennek meg, de igazság szerint ezek is olyanok, amikhez hasonlókat már olvashattak az olvasók az online felületeken.
A lap mintegy harmadát aktuálpolitikai témák teszik ki, Ruff Bálint-interjúval indít, ahol a minisztert jórészt az elszámoltatásról és annak elmaradása esetén felmerülő politikai kockázatokról kérdezik. Hangsúlyos téma még Mészáros Lőrinc jövője és esetleges konszolidációja, a NER gazdagodása, de arról is vannak vaskos flekkek Lakner Zoltántól, hogy az április 12-i kormányváltás hogyan alakulhat át többé, mint rendszerváltás. A lap több mint fele friss közéleti témákkal foglalkozik, de a kultúra és az életmód is egész aktuális: Robert Pattinsont a Magyarországra november 19-én érkező, Primetime című filmjéről kérdezték, de a Trump kultúrpolitikája ellen harcoló nőkről, az Instagram magányt népszerűsítő trendjeiről és a nemrég a Telex által is megnézett és megírt 4-6 című darabról is lehet olvasni.
Az új Népszabadság vizuálisan sajnos nem túl izgalmas, kicsit úgy néz ki, mintha a 2010-es évek előtti időkből került volna az újságárusok standjára, pedig az ehhez hasonló, hosszabb cikkekre építő nyomtatott formátumok ennél jóval többre képesek. Ez még akkor is így van, ha egy kifejezetten konzervatív megjelenésű terméket akartak piacra dobni. A tördelés és a képi világ nem igazán használja ki azokat a lehetőségeket, amik miatt egy nyomtatott újságot ma is élmény lehet kézbe venni, pedig éppen ez lehetne az egyik legfontosabb különbség a honlap és a hetilap között. Ami még szintén érdekes, hogy a mintegy hatvan oldalra összesen két hirdető fért be, ami elsőre elég alacsony számnak számít, igaz, mindkét esetben rendes, piaci hirdetőről van szó, ráadásul még csak az első szám jelent meg.
