A Mi Hazánk szabadulna a szélsőséges párt skatulyájától, Orbánnal azonban nem tudnak mit kezdeni

A Fidesz bukásával a Mi Hazánk is új helyzetben találta magát. Azért, hogy ne égjen rájuk végképp a szatellitpárt vádja, távolságot kellett tartaniuk a súlyos választási vereséget szenvedett Fidesztől, de közben arra is ügyelniük kellett, hogy ne veszítsék el azokat a fideszes szavazókat, akik esetleg a Mi Hazánkkal szimpatizálnak. Ellenzéki pártként az a feladatuk, hogy a kormányt kritizálják, ami a Tisza Párt 55-60 százalékos népszerűsége mellett nem könnyű feladat, ezzel párhuzamosan képesnek kell lenniük arra is, hogy meg tudják szólítani a Magyar Péter kormányzásában csalódó szavazókat.

Az április 12-i választás óta eltelt fél év alapján a Mi Hazánk eddig jól oldotta meg ezt a bonyolult egyenletet.

A 21 Kutatóközpont október elején publikált felmérése szerint majdnem megduplázták a szavazótáborukat: a választani tudók között 6-ról 11 százalékra nőtt a Toroczkai László vezette párt népszerűsége. Azért is látványos a Mi Hazánk növekedése, mert június végén még csak 6 százalékon álltak a 21 Kutatóközpontnál, vagyis aztán három hónap alatt 5 százalékpontot javítottak.

Eközben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője az egyik legnépszerűbb ellenzéki politikussá lépett elő: a Medián mérése szerint a mindennapi politikából kivonuló Gulyás Gergely mögött Toroczkai számít a második legnépszerűbb ellenzéki politikusnak, még Orbán Viktort is megelőzte. Ebben a cikkben azt elemezzük, hogy milyen okok állnak a Mi Hazánk növekedése mögött, és mi akadályozhatja meg abban Toroczkaiékat, hogy a Fidesz helyett ők legyenek a Tisza kihívói.

Mások eltűntek a süllyesztőben, ők maradtak

„Mindenképpen sikernek tekinthető, hogy a Mi Hazánk ennyit tudott növekedni az áprilisban elért 5,6 százalékos eredményhez képest, de az is igaz, hogy nincs nagyon más párt a porondon” – mondta a Telexnek Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője. A Mi Hazánk erősödésének okai elsősorban a Fidesz gyengülésében és a Tisza természetes lemorzsolódásában keresendők, nem pedig a politikai napirend alakulásában, mert nem volt olyan jelentős, széles tömegekhez elérő ügy, amiben rá tudták volna kényszeríteni az akaratukra a Tiszára. Az április 12-i választáson 38,61 százalékot ért el a Fidesz, szeptemberben a 21 Kutatóközpont a pártot választani tudók között 23 százalékra, a részvételüket biztosra mondó szavazóknál 26 százalékra mérte őket. Róna Dániel szerint izgalmas kérdés, hogy honnan jöttek a Mi Hazánk új szavazói.

A Mi Hazánk mellett szól a stabilitás is. Toroczkai László és Dúró Dóra több mint tíz éve van jelen a politikában, és megalakulása óta ők vezetik a pártot, nem cserélődnek évről évre a vezetők. Toroczkai népszerűségét az is magyarázhatja, hogy egyszerűen nem maradt konkurenciája az ellenzéki oldalon. A Fidesz korábban meghatározó politikusai háttérbe vonultak vagy teljesen kiszálltak a politikából. „Mások eltűntek a süllyesztőben, Toroczkai viszont túlélte a vihart” – mondta Róna Dániel.

A Mi Hazánk egyik nagy problémája a láthatóság, ebből a szempontból kifejezetten hasznos számukra, ha Magyar Péter róluk beszél és velük vitázik a parlamentben. Márpedig Magyar Péter legalább olyan heves szócsatákat vív Toroczkaival, mint a Fidesszel, igaz, ezek sokszor személyeskedésbe fajulnak.

Az előző ciklushoz képest láthatóan stratégiát váltott a Mi Hazánk. Róna Dániel azt mondta, hogy korábban még nagyjából egyenlő arányban támadták a kormányzó Fideszt és a régi ellenzéket. Most már csak a Tiszát és Magyar Pétert támadják, a kormánypárt ellenzékeként viselkednek. „A Mi Hazánk eddig azt mondta, hogy se Orbán, se Magyar Péter.” Most már csak Magyar Péterre mondanak nemet, tette hozzá a kutató.

Ez persze annyiban logikus is, hogy a Tisza van kormányon, ellenzékből őket kell kritizálniuk. Ugyanakkor rengetegen azért szavaztak a Tiszára, mert le akarták váltani Orbánt és a Fideszt. Fontos viszont, hogy Orbán ellen és nem Magyar Péterre szavaztak.

Róna szerint nehezen elképzelhető, hogy a Tiszából kiábránduló szavazók később a Fideszre szavazzanak, a Mi Hazánk viszont logikus választás lehet számukra.

A Mi Hazánk nem titkolt célja, hogy az ellenzék vezető erejévé váljon. Ehhez viszont szükségük van a fideszes szavazókra, ezért nem akarják őket elidegeníteni maguktól. Ez magyarázhatja, miért nem támadják annyira hevesen a Fideszt az elmúlt tizenhat év kormányzása miatt, sőt, a Lentulai Krisztiánnak adott interjújában Toroczkai államférfinek nevezte Orbán Viktort. Feltűnő volt, hogy amikor a parlament megszavazta a súlyos visszaélésekkel gyanúsított Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését, Toroczkai kizárólag Magyar Péter telefonlopási ügyével foglalkozott felszólalásában.

Róna Dániel szerint a kampányban nagyobb szüksége volt a Mi Hazánknak arra, hogy elhatárolódjanak a Fidesztől és Orbántól, hiszen korábban számtalanszor megkapták a szatellitpárt vádját, Magyar Péter is a Fidesz segédcsapataként hivatkozott rájuk. Most kisebb a kényszer rajtuk, hogy Orbánnal foglalkozzanak. „Az ellenzéki stratégia lényege, hogy én versus a miniszterelnök. A régi ellenzék példája mutatja, hogy kevésbé sikeres, ha egy ellenzéki párt a többi ellenzéki erővel csatázik” – mondta Róna.

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital munkatársa úgy látja, hogy a Mi Hazánk a megalakulása után harmadik utas szerepet vett fel, amivel a Fideszre és az akkori ellenzékre is nemet mondtak. Mégis ambivalens volt a viszonyuk a Fidesszel, mert miközben például a korrupció, a közbiztonság, a multikkal és Izraellel való szoros viszony miatt kritizálták Orbánékat, sok kérdésben egyetértettek velük (brüsszelezés, Pride, készpénzhasználat, migráció, LMBTQ-téma), vagy még radikálisabb intézkedéseket követeltek.

A Mi Hazánk célja most az, hogy a Fidesz riválisává, de még inkább örökösévé váljon az ellenzéki oldalon.

Szimbolikus volt, hogy a szeptemberi tisztújító kongresszuson átvették a Fidesztől az „Isten, haza, család” jelszót. Úgy akarnak feltűnni, hogy ma ők jelentik az egyetlen potens, valódi ellenzéki erőt, a Tisza első számú ellenfelét. Ezért kommunikál úgy Toroczkai, mintha egyedül neki lennének kemény szócsatái a parlamentben Magyar Péterrel, ami nyilván nem így van, mondta Hunyadi Bulcsú.

Kérdés, hogy hány fideszest tudnak még átcsábítani

Lehetséges egy másik magyarázat is arra, hogy a Mi Hazánk miért nem megy neki a Fidesznek. A szavazóik körében is erős az igény az elszámoltatásra, a Mi Hazánknak mégis szüksége van egy olyan narratívára, ami nem teljesen ugyanaz, mint a Tiszáé, mondta a Political Capital elemzője. A választások után a Mi Hazánk is élen járt a fideszes korrupció kritikájában és az elszámoltatás követelésében. Azóta azonban visszavettek ebből, illetve kibővítették az üzenetüket az állítólagos tiszás ügyek kivizsgálásával.

Hunyadi Bulcsú szerint egyfajta középutas álláspontot próbálnak képviselni: a Fidesszel és a Tiszával szemben is kritikusak, de előbbivel óvatosabban. Ez a középutas álláspont úgy hangzik, hogy bár történtek visszaélések a NER alatt, ezeket törvényes keretek között kell kivizsgálni, és rá kell nézni a jelenlegi kormány körmére is. Hogy ez a középutas narratíva mennyire lehet sikeres, az majd idővel kiderül.

Hunyadi Bulcsú szerint elméletileg működőképes lehet az előbb vázolt stratégia a Mi Hazánktól. Az a kérdés, hogy még mennyi szavazót tudnak elhozni a Fidesztől. A volt kormánypárt mellett már csak a nagyon elkötelezett szavazók maradtak, aki feltehetően nagyrészt valójában Orbán-szavazók. Nem biztos, hogy könnyű lesz közülük sokakat elcsábítani, főleg, ha a Fidesz stabilizálja a helyzetét.

Ezzel szemben a Tisza szavazótábora sokkal heterogénebb, volt mi hazánkos szavazók is vannak köztük, akik kritikusabbak voltak a NER-rel szemben. Magyar Péter szavazótáborát elsősorban az elszámoltatás ígérete és a pozitív gazdasági várakozások tartják össze, mondta Hunyadi Bulcsú. A Mi Hazánk azokat lehet képes átcsábítani, akik pragmatikus okokból szavaztak a Tiszára, és időközben csalódnak a kormányban, mert mondjuk nem teljesülnek a gazdasági, jóléti várakozásaik. Szerinte ezeket a szavazókat feltehetően kevésbé zavarja, ha Toroczkai kevésbé hevesen támadja a Fideszt és Orbánt, és esetleg még gesztusokat is tesz feléjük.

Persze ezt a Tisza sem nézné tétlenül. Magyar Péter már most is keményen támadja a Mi Hazánkot. Parlamenti felszólalásaiban rendszeresen összemossa a Fideszt és a Mi Hazánkot. Toroczkaiékra most is következetesen a Fidesz szatellitpártjaként szokott hivatkozni, legutóbb a Fidesz mentőcsónakjának nevezte őket, míg például a sükösdi tamburazenekar, a roma holokausztra való megemlékezés és az új gyermekvédelmi törvény ügyében vállalhatatlannak igyekezett beállítani a pártot.

Hunyadi Bulcsú szerint azzal, hogy Magyar Péter ennyit foglalkozik Toroczkaival és a Mi Hazánkkal, fel is emeli őket, ami azért hasznos a Tiszának, mert így a Mi Hazánk könnyebben tud lecsípni a Fidesz táborából. A gyakorlati megfontolásokon túl ennek szólhatott az is, hogy Magyar Péter egy váratlan gesztussal a Mi Hazánknak adta az egyik vizsgálóbizottság vezetését, aminek a végrehajtók visszaéléseit kell feltárnia. Azzal pedig, hogy Magyar Péter rendszeresen szélsőséges konteós törpepártnak titulálja a Mi Hazánkot, saját szavazóit és esetleg a bizonytalanokat akarhatja távol tartani Toroczkai pártjától.

Az Orbánnal szembeni finomkodás gátolhatja a Mi Hazánk növekedését

A Mi Hazánk növekedésének ugyanakkor lehetnek korlátai is, és nem csupán az, hogy hány szavazót tudnak elcsábítani a 26 százalékon álló Fidesztől. Zárug Péter Farkas politológus négyesre értékelte a Mi Hazánk elmúlt félévben mutatott teljesítményét, szerinte eredményesebb is lehetett volna a párt, a Fidesz és Orbán Viktor felé tett gesztusok és a konstruktivitás hiánya azonban kijelölte a párt növekedésének korlátait. Igaz, a Toroczkaival szembeni személyeskedő támadások a meglévő politikai-ideológia nézetkülönbségekkel együtt eleve meggátolják a Tisza és a Mi Hazánk közötti konstruktivitást. Ugyanakkor a Mi Hazánk nem követi a Fidesz sehova nem vezető bojkottját, mert aktív részesei a parlamenti működésnek, nem vitatják a kormányzás legalitását, javaslatokat tesznek, részt vesznek a bizottsági munkában, magyarázta a politológus.

Zárug úgy gondolja, hogy ez az óvatoskodás egyben korlátja is annak, hogy a Mi Hazánk meg tudja szólítani a Tiszától esetlegesen elforduló radikálisabb szavazókat. Ha a Fidesszel is olyan harciasak lennének, mint a Tiszával, akkor már a középpártokra jellemző két számjegyű támogatottságuk lenne. „De úgy tűnik, nem ezt a politikát követi a Mi Hazánk, így a támogatottsága is korlátozottabb, aminek nagy veszélye, hogy gyorsan el is olvadhat, ha valamilyen új kezdeményezés, netán a KDNP önálló arculatot kezd mutatni.”

Ezzel arra is utalt Zárug, hogy a Mi Hazánk erősödését a jobboldali politikai erőtérben előálló vákuumnak tudja be. Számára a mai napig nem világos, hogy a Mi Hazánk miért nem célozta meg azt a körülbelül 400-500 ezer egykori fideszes szavazót, akik végül az antikorrupciós program miatt támogatták a Tiszát. Szerinte a Mi Hazánk szavazóiban felvethet kérdéseket, hogy Toroczkai a Fidesz bukott politikusaival fejtegeti a patrióta jobboldal újjászervezését, vagy hogy Novák Előd leszavazta Orbán Viktor meghallgatását a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottságban.

Zárug mondott egy másik szempontot is. Szerinte a Mi Hazánk ideológiai és identitásbeli missziói miatt rétegpártnak számít a mai politikai piacon, korlátozott számú választó nyitott ezekre az üzeneteikre.

„Ha ebben nincs adaptációs tanulás a Mi Hazánk részéről, 8-10 százalékon beállhat egy kényszerű stagnálás a támogatottságukban.”

Róna Dániel nem hisz abban, hogy üvegplafon van a Mi Hazánk támogatottságában. Sok tényezőn múlik, hogy meddig növekedhet még a Mi Hazánk, ezek közül csak egy, hogy mit mondanak. Valójában a szavazónak kevésbé fontosak az LMBTQ-témák, mint amennyit beszélnek erről a pártok, az embereket sokkal jobban érdeklik a megélhetési kérdések.

A Fideszen és a Tiszán is múlik, hogyan alakul Toroczkaiék támogatottsága. Ha például Orbán Viktor bejelentené a visszavonulását vagy összeomlana a Tisza-kormány, az megint új helyzetet teremtene. Nagyobb veszélyt jelentene a Mi Hazánkra egy új párt megjelenése, mert sok olyan szavazó van, aki Orbán Viktort és Magyar Pétert sem akarja. Bizonyos témák – oltásellenesség, a Pride betiltása és az EU-ellenesség – viszont megnehezíthetik a Mi Hazánk növekedését, mert ezekben a kérdésekben nem a többségi álláspontot képviselik, mondta Róna.

Hunyadi Bulcsú azt mondta, a népszerűségi adatokból az is látszik, hogy a mi hazánkos politikusok megosztónak számítanak. Ez nem feltétlenül baj, mert egy Mi Hazánk méretű pártnak az a fontos, hogy legyenek karakteres, jól meghatározható politikusai és üzenetei. Ezeket a feltételeket pedig teljesítik Toroczkaiék.

A Political Capital elemzője is úgy látja, hogy a szélsőséges, radikális imázs valóban gátja lehet a növekedésnek, mert a mérsékeltebb jobboldali szavazókat – akik most nagyrészt a Tiszánál vannak – távol tarthatja tőlük. Kérdés, hogy a Mi Hazánk mennyire akarja és tudja levetkőzni ezt a képet. Szerinte az utóbbi időben a Mi Hazánk lecsavarta a cigányellenes és antiszemita üzeneteit, legalábbis az országos kommunikációjukban kevésbé jelennek meg. Toroczkai László a szeptemberi tisztújító kongresszuson arról beszélt, hogy „minden becsületes ember előtt megnyitná pártját”, és „azok csatlakozását is támogatná, akik nem száz százalékban magyar származásúak”. Sokkal inkább a korrupcióra és szociális témákra koncentrálnak, régi témájuk például a végrehajtási visszaélések kivizsgálása.

Egyáltalán nem biztos viszont, hogy a migráció, Ukrajna vagy az LMBTQ témájában képviselt radikális álláspontjuk ma már annyira szélsőségesnek számít, ami nagyrészt a Fidesznek köszönhető. Orbánék vitték be a mainstream politikába és tették elfogadottá a szélsőségesebb üzeneteket. Gyorsan átvették például a Mi Hazánktól azt, hogy a homofóbiát gyermekvédelemként keretezik. Ha van is üvegplafon a Mi Hazánk felett, már rég nem annyira szilárd, mint volt korábban. Ez egyébként nem csak magyar jelenség, más országokban is ezt a trendet látjuk, tette hozzá a Political Capital elemzője.

Toroczkai kitörne a szélsőséges párt skatulyájából

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője pártja eddig teljesítményét értékelve arról beszélt, hogy önmagában már az is nagy dolog, hogy a Mi Hazánk egyáltalán bejutott a parlamentbe. Fontos eredménynek nevezte még a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság és a nemzetbiztonsági bizottság vezetésének megszerzését, utóbbi a párt régi célja volt. A Mi Hazánkot tartja az egyetlen hiteles ellenzéki erő az Országgyűlésben, szerinte egyedül ők tudják hitelesen kritizálni a Tisza-kormányt, mivel a Fidesznek nincsenek válaszai az elmúlt 16 év kormányzásáról, emiatt arra számít, hogy stabilizálódhat a két számjegyű támogatottságuk.

Szerinte alapvetően az áll a Mi Hazánk támogatottságának növekedése mögött, hogy Magyar Péterrel napi szinten lehet vitatkozni, míg Orbán Viktor hónapokig meg sem jelent az Országgyűlésben, ez pedig nagyon láthatóvá tette a Mi Hazánkot. A Fidesz rengeteg szavazót veszített a választások óta, a lemorzsolódó fideszes szavazók egy része pedig a Mi Hazánk mellett jelent meg. Hozzátette, mindig is többen szimpatizáltak a Mi Hazánkkal, mint ahányan végül szavaztak rájuk, mert a választók a két nagy tábor felé gravitáltak. Toroczkai nem zárta ki, hogy a Tiszától is jöjjenek majd hozzájuk szavazók, mivel a kormánypárt táborában sok volt jobbikos is van.

Toroczkai azt mondta: azért támadta Magyar Pétert erőteljesebben a telefonlopási ügy miatt, mint a súlyos visszaélésekkel meggyanúsított Hankó Balázst és Seszták Miklóst, mert az elszámoltatás követelésében nem tud versenyezni a Tiszával. Másrészt nem ért egyet azokkal a módszerekkel, ahogyan a Tisza elképzeli az elszámoltatást. Elfogadhatatlannak tartja a közjogi méltóságok fenyegetését, mert szerinte ezzel Magyar Péter átlépi a jogállami kereteket.

„A többi ügyben úgyis elmondták a magukét, azért kellett nekimennem Magyar Péternek, mert máshol már lemondott volna a miniszterelnök, ha hasonló ügybe keveredik.”

Toroczkai szerint a választás óta eltelt időszak arra volt elég, hogy megszerezzék a lemorzsolódó fideszesek szavazókat. Hosszú távon viszont az a céljuk, hogy az ellenzék vezető erejévé váljon a Mi Hazánk és a Tisza Párt első számú kihívójaként tekintsenek rájuk. A parlamenti munka alapján már ebben a pozícióban vannak, mert csak ő tud erőteljes vitákat folytatni Magyar Péterrel.

Ennek tudja be saját népszerűségét is. „Ez egy jó kezdet, de most kezdődik csak az építkezés” – összegzett a Mi Hazánk elnöke. Ahhoz, hogy kihívó váljon a Mi Hazánkból, nagyobb és szervezettebb párttá kell válnia. Ennek pedig az az útja, hogy új társadalmi csoportokat tudjanak megszólítani. „Mindenkit. A radikális progresszív csoportokat leszámítva mindenkire számítunk, nemtől, kortól, vallási hovatartozástól és származástól független” – mondta Toroczkai arra, hogy melyek lehetnek ezek az új csoportok.

A párt egységesen támogatja ezt az irányt, a tisztújító kongresszuson is világossá tette, hogy nem akar „egy skatulyába szorult szélsőséges pártot vezetni”. Ez nem néppártosodást jelent, mert ő nem fogna össze a Momentummal, mint Vona Gábor, aki anno levezényelte a Jobbik néppártosodását. A választókat egyébként sem az ideológiai kérdések foglalkoztatják, hanem a megélhetés, a munkanélküliség vagy a mesterséges intelligencia.

Toroczkai utólag hibának nevezte, hogy kivonultak a sükösdi gyerekzenekar fellépéséről, még ha be is húzták őket a csőbe. Ártott a Mi Hazánknak az ügy, mert megnehezítheti, hogy szélesebb társadalmi rétegekhez tudjanak szólni, lehet, hogy jobban állnának, ha ez nincs, mondta. A vecsési képviselőjük is hibázott, mert még véletlenül sem elfogadott olyat mondani, amit Szálasi Ferenchez köthetnek, mint történt ez egy október 6-i megemlékezésen. Nem férnek bele az ehhez hasonló hibák, mert a Tisza azonnal lecsap ezekre, hogy 6 százalékos szélsőséges pártként skatulyázzák be a Mi Hazánkot.

Nem tagadta, hogy az előbb említett nyitás miatt idén már másképp álltak a Pride-hoz is. Nem akarták megzavarni vagy útját állni a felvonulásnak, konfrontáció helyett inkább megrendezték a Családi Büszkeség Menetét. „Ha nem erőszakosan, hanem kellő tisztelettel közelítjük meg a kérdést, akkor ez a téma nem jelent üvegplafont a Mi Hazánk növekedésének” – fogalmazott a Mi Hazánk elnöke, viszont ebbe szerinte nem fér bele az azonos nemű párok örökbefogadásának támogatása, még bizonyos feltételek mellett sem. Szerinte akárcsak a cigány–magyar együttélés kérdésében, úgy az uniós tagság kérdésében is sokat finomodott a Mi Hazánk álláspontja, de sosem voltak kilépéspártiak, csak azt szeretnék elérni, hogy 2030-ig népszavazást lehessen tartani az ügyben.

Toroczkai szerint az volt a baj a Jobbik néppártosodásával, hogy közben feladták az elveiket. A Mi Hazánk nem ezt az utat akarja járni, de nem gondolja, hogy például az LMBTQ-ügyekben képviselt álláspontjuk gátolná a Mi Hazánk növekedését. Ha úgy fogalmazzák meg ezt a kérdést, hogy ők a hagyományos családmodellt támogatják, és elutasítják az LMBTQ népszerűsítését, akkor a társadalom többsége velük ért egyet.