Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Boldog Istvánt

Első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék pénteken Boldog Istvánt, a Fidesz korábbi Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselőjét. Az ítélet szerint Boldog leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat. Öt évre eltiltották a közügyektől, pénzbüntetést kapott, valamint 6,6 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben a bíróság. Az ítélet nem jogerős, az ügyész és Boldog is fellebbezett.

A Fővárosi Törvényszék szerint Boldog bűnsegédként bűnös a következő vádpontokban: kétrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása, kétrendbeli vesztegetés elfogadása, valamint kétrendbeli versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban. Az ügyészség vádirata szerint Boldog felbújtó volt, de a bíróság arra jutott, hogy ezt nem sikerült kellő mértékben bizonyítani, ezért az ítéletben az szerepel, hogy bűnsegédként követte el a fenti bűncselekményeket.

A bíróság bűnösnek mondta ki az ügy másodrendű vádlottját, Fehér Petrát, a Fidesz korábbi Jász-Nagykun-Szolnok megyei és törökszentmiklósi önkormányzati képviselőjét is, aki Boldog táskás embereként lett a nyilvánosságban ismert. Az ő öt évre kiszabott börtönbüntetésébe beleszámították az előzetes letartóztatását is. Boldog másik intézője, K. Péter három év börtönbüntetést és pénzbüntetést kapott. Az ügy további vádlottjait is bűnösnek találta a bíróság, a kilencedrendű vádlottat felmentették.

A büntetési tételek kiszabásakor rendkívül nehéz helyzetben volt a bíróság, fogalmazott a tárgyalás végén a bírónő. Ennek az egyik oka, hogy öt évig húzódott a tárgyalás, másrészt hogy

mostanság naponta kerülnek elő olyan ügyek, amelyekben a korrupciós pénzek összege nagyságrendekkel meghaladja ennek az ügynek az összegeit.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a törvény alapján a korrupciós pénz összege nem befolyásolhatja a büntetés kiszabását. A bírónő szerint a büntetésnek prevenciós célt is kell szolgálnia, hogy a jövőben ne kövessen el más hasonló bűncselekményt. Ezért súlyosbító körülmény volt a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodása.

Arról is beszélt, hogy a vádlottak egy része rendkívül korrekt módon működött közre a bizonyítási eljárásban, és ezt prevenciós céllal szintén figyelembe vették. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlottak büntetlen előéletét, többük egészségi állapotának romlását, és azt is, hogy egy részük kiskorú gyermekeket nevel. A két befolyással bíró közszereplőnél, Boldog Istvánnál és Fehér Petránál a bíróság nem látott indokot az enyhítésre, ám csak a törvényi minimumot, öt év börtönbüntetést szabta ki rájuk, ami kevesebb, mint az ügyészség vádiratában szereplő hatéves büntetési javaslat.

Elrendelték Boldog István bűnügyi felügyeletét

Az ügyészség bejelentette, hogy az első fokú ítélet ellen súlyosbításért fellebbeznek. Indítványozták, hogy Boldog István és Fehér Petra esetében a bűnsegéd helyett felbújtó magatartást állapítson meg a bíróság, a hivatali vesztegetés elfogadása helyett pedig vezető beosztású hivatalos személy által elfogadott hivatali vesztegetés legyen a tényállás. Emellett a szabadságvesztés időtartalmának és a pénzbüntetés összegének felemelését is kérték. A többi vádlottnál szintén súlyosbításért fellebbezett az ügyészség.

Boldog István is fellebbezést jelentett be: elsődlegesen bűncselekmény hiányában a felmentését, másodsorban a bizonyítékok hiányában a büntetés enyhítését kéri a bíróságtól másodfokon. Ugyancsak fellebbez az első fokú döntés ellen Fehér Petra, ő valamennyi vádpont tekintetében a teljes felmentést kéri. Az ügy többi vádlottja szintén fellebbez, így az ítélet nem jogerős, másodfokon folytatódik a tárgyalás.

Az ügyészség a tárgyalás végén indítványozta Boldog István és Fehér Petra letartóztatását is, mert szerintük fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye. „Bocsánat, miért szöknék én el? Eddig is itt voltam, ezután is együtt fogok működni” – reagált Boldog, és védője is arról beszélt, hogy nem áll fenn a szökés veszélye. Ha azonban a védekezésüket nem fogadja el a bíróság, a fokozatosság és az arányosság elvét figyelembe véve azt kérte a védője, hogy Boldog bűnügyi felügyeletét rendelje el a bíróság. Fehér Petra is kérte az előzetes letartóztatás mellőzését, mert két kisgyerek várja otthon, és szerinte semmi oka nincs a szökésre.

A bíróság Boldog István és Fehér Petra bűnügyi felügyeletét rendelte el a másodfokú eljárás befejezéséig.

Az előbbi Kétpó közigazgatási területét, utóbbi Mák települését csak külön engedéllyel hagyhatja el. A tartózkodásukat nyomkövetővel fogják ellenőrizni.

Boldog István és Fehér Petra is fellebbezett a kényszerintézkedés ellen. Ezt Boldog azzal indokolta, hogy két hét múlva van a fia szalagavatója, és szeretne azon részt venni. Fehér pedig a kényszerintézkedés mellett nem tudná a gyermekeit óvodába és iskolába vinni, de idős anyukája is Törökszentmiklóson él.

Az ítélet előtt Boldog azt mondta a Telexnek: arra számít, hogy fel fogják menteni, mert nem követett el semmilyen bűncselekményt. Ha mégis elítélnék, akkor az ígérete szerint fellebbezni fog a döntés ellen, és a végsőkig harcol az igazáért.

Rendszerszinten működött a visszaosztás Boldog körzetében

A bíróság több óráig ismertett indokolása szerint Boldog Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületében törvénytelen visszaosztási rendszert építettek ki, és Boldog a képviselői befolyásával visszaélve a vele együttműködő településeket támogatta az uniós pályázatokon, egyes vállalkozókat pedig előnyös helyzetbe hozott.

A bíró szerint nem tipikus visszaosztási rendszer működött a térségben, mert a sokszor megszokott lepapírozott, túlárazott közbeszerzések helyett készpénzt osztottak vissza Boldognak és embereinek, a vádlottak között pedig a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint nem egyszer konfliktus és elszámolási vita alakult ki. A nyomozati anyagok alapján az is egyértelmű volt a bíróság szerint, hogy

nem elszigetelt esetekről volt szó, hanem rendszerszinten működött a visszaosztás a választókerületben.

A nyomozás a jó bizonyíthatóság érdekében csak a cserkeszőlősi ügyre koncentrált (bölcsőde építése, Baghy-Szinyei Merse Kúria felújítása, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése), de a nyomozati anyagok alapján más települések és más vállalkozók is érintettek lehettek.

A bíró azt mondta, hogy ugyan többen beismerő vallomást tettek, de Boldogék állításával szemben nem kötöttek vádalkut az ügyészséggel, így semmilyen előnyük nem származott abból, hogy a vádlottakra terhelő vallomást tegyenek. Itt azt is megjegyezte, hogy egy évvel a 2018-as választás után, 2019-ben nem tűnt kifizetődőek a Fidesz országgyűlési képviselő ellen vallani, így a hatóságnak nem volt oka kétségbevonni azoknak az alapját.

Arról is beszélt, hogy ugyan Nagy Szilárd kengyeli polgármester vallomásával kezdődött a nyomozás, de a Kengyelt érintő ügyek nem kerültek bíróságra, és Nagy vallomását nem vette figyelembe a bíróság, mert a volt polgármester sok esetben zavaros, önmagának is ellentmondó állításokat tett a nyomozó hatóságnak.

A bíróság szerint a tanúvallomások alapján kialakult az a meggyőződés a megyében, hogy Boldog Istvánnak döntő befolyása volt arra, hogy melyik településen ki nyerhet az uniós pályázatokon.

A nyomozás és a lehallgatási jegyzőkönyv pedig azt mutatta, hogy ennek valós alapja volt. Mindez nemcsak a vádban érintett TOP-os pályázatokat érintette, hanem más pályázatokat is, például a Magyar Falu Programot. A bíró szerint ezek után az sem csoda, hogy a települések próbáltak megfelelni az elvárásoknak.

Az ítélet szerint a tanúvallomások azt nem támasztották alá, hogy Boldog minden településnek megszabta volna, hogy mire pályázzanak, de egyértelműen előfordult ilyen, ami szintén az egykori képviselő befolyását mutatja. A bíró részletesen beszélt arról, hogy Boldog és az ügyben érintett vállalkozók nem adtak ésszerű magyarázatot az együttműködésük természetére, ami a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján kizárólag a korrupcióra épült.

A nyomozati anyagok alapján a bíró szerint kétség sem fért hozzá, hogy az egyik vállalkozó átadott 20 millió forintot Boldog István emberének, K. Péter harmadrendű vádlottnak. Boldog és Fehér ugyan azzal védekezett, hogy a pénzt K. Péter megtartotta magának, és ők nem tudtak róla, ám a bíróság szerint ezt több bizonyíték is cáfolta. A bíró szerint még olyan extrém eset is előfordult, hogy Boldog azt szerette volna, hogy az egyik vállalkozó menjen be az ő parlamenti irodájába, és ott adja át a pénzt.

Az utolsó szó jogán több vádlott is arról beszélt, hogy az ügyben érintett két cserkeszőlősi beruházás szépen megvalósult. Ezt a bíró sem tagadta, de szerinte ez egyrészt nem érinti az ítéletet, másrészt a polgármester vallomása alapján valójában nem volt szüksége ezekre a településnek, a felújított Baghy-Szinyei Merse Kúria fenntartása ráadásul nagyon sokba kerül.

Öt éve indult a tárgyalás

„Hosszú tárgyalás lesz, az biztos. Nagyon korrekt és jó a tárgyalás vezetése, a vádirat meg nagyon pröntyög. Én azt hittem, hogy sokkal felkészültebbek, de kiderült, hogy nem a Maginot-vonalat építették fel. Szerintem sok küzdelem lesz még itt az ügyészség és a védelem között. Nem ő a fortélyos, a Boldog István, ő egy rendes ember” – értékelt még 2021 nyarán, a közel négyórás előkészítő ülés végén Boldog ügyvédje. Abban mindenképp igaza volt, hogy hosszú lesz, a 2019-ben kirobbant ügyben 2021-ben tartották az előkészítő ülést, és onnantól több mint öt évet kellett várni egy elsőfokú ítéletre.

A vádirat két részből áll. Az első rész szerint Boldog István és köre a hivatali helyzetével visszaélve jogellenesen befolyásolta Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit és a közbeszerzési eljárás során nyertes kivitelezők kiválasztását is. Ezért cserébe a pályázaton nyertes vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

A vádirat három pályázatot emelt ki:

• a cserkeszőlői bölcsőde építésére elnyert 250 millió forint összeggel támogatott projektet,
• a Baghy-Szinyei Merse Kúria felújítási pályázatát, amelynek megvalósítására 197 millió forintot ítéltek oda, valamint
• a cserkeszőlői önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését, amelyre 53 millió forintot kapott az önkormányzat.

A vádirat második része arról szól, hogyan kerestek meg Boldog István közvetlen munkatársai 2017-ben a képviselő törökszentmiklósi (Jász-Nagykun-Szolnok megye 4) választókerületében polgármestereket, és nyertes pályázatokat ígérve pénzt kértek tőlük Boldog választási kampányára. Az ügyészség szerint a kért összegeket a TOP-os pályázati összegek 10-20 százalékában határozták meg.

Boldog mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, még az utolsó szó jogán is arról beszélt, hogy teljesen alaptalanul áll a bíróság előtt.

„Mindig arról voltam híres, hogy megvesztegethetetlen vagyok”

– mondta a volt képviselő, aki szerint csak azért került a vádlottak padjára, mert korábban korrupció gyanújával feljelentette a választókerülete polgármesterét, Nagy Szilárdot, aki vádalkut kötött az ügyészséggel, és felnyomta őt. Az ítélet előtt megismételte, hogy nem igaz, hogy előre leosztották volna a Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületében a pályázati pénzeket, a pályázatok elbírálásban nem vett részt, az ügyben érintett vállalkozókat pedig nem is ismerte korábban.

Volt olyan vádlott, aki az utolsó szó jogán részben elismerte a bűnösségét, de a letöltendő börtönbüntetés mellőzését kérte a bíróságtól. Többen arról beszéltek, hogy az elmúlt években már megbűnhődtek az ügy miatt, elvesztették az állásukat, és az egészségügyi állapotuk is megromlott.

„Egész életemben dolgoztam a korrupció ellen” – Boldog István februári vallomása

„Határozottan kijelentem, hogy a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el, a vádak alaptalanok, és a bizonyítékok nem támasztják alá az ügyészség által felállított tényállást” – olvasta fel Boldog István idén februárban, amikor ismertette írásbeli vallomását az egyik tárgyaláson. Szerinte a tárgyalás alatt is az derült ki, hogy nem gyakorolt semmilyen jogellenes befolyást a pályázati eljárások során. „Munkámat mindig a törvényi keretek között láttam el. Célom a körzetem településeinek fejlesztése, az uniós és hazai források minél hatékonyabb lehívása, és a helyi közösségek támogatása volt. ” – tette hozzá.

Vallomásában hosszan végigment az összes meghallgatott tanú állításán, hogy miért nem stimmeltek azok a részek, amik az ő bűnösségéről szóltak. Boldog szerint egymásnak is ellentmondva tettek tanúvallomásokat, nem hitelesek, az ügy koronatanúja, Nagy Szilárd pedig a hatósággal való együttműködés miatt, vádalku keretében tett vallomást, ezért ő sem hiteles. „A tanúvallomások feltételezésekre épülnek, miközben semmilyen banki, számviteli dolog nem támasztja alá, hogy bármilyen pénzátadásban vagy átvételében részt vettem volna” – mondta akkor Boldog és hozzátette: az, hogy mások mire hivatkoznak az ő tudta nélkül, nem jelenti azt, hogy bármilyen módon köze lenne hozzá.

A vallomás ismertetése után bírói kérdésekre is válaszolt ezen a februári tárgyaláson Boldog. Itt többek között arról beszélt, hogy két vállalkozó kereste meg őt azzal, hogy egy vállalkozó, régi ismerőse, rá hivatkozva kér pénzt tőlük. Boldog szerint ez nem volt igaz, de feljelentést nem tudott tenni, mert a vállalkozók nem vállalták a vallomást. Boldog azt mondta, először megszakította ezzel az ismerősével a kapcsolatot, de mások tanácsára úgy tett, mintha mégis kibékülne vele, hátha lesz valami bizonyíték arra, amit a vállalkozók mondtak. A bírónő visszakérdezett: mennyire életszerű ez, hogy tényleg kizárólag ezért hozta helyre a kapcsolatát ezzel a férfival, amire Boldog azt mondta:

„Igen! Tisztelt bírónő, a saját barátomat följelentettem, két párttársamat jelentettem föl a Belügyminisztériumnál. Egész életemben dolgoztam a korrupció ellen, ne haragudjon meg!”

A tárgyalás elején még a Blikk írta meg nyomozati anyagok alapján, hogy a kenőpénzből többek között Hugo Boss öltönyöket ment venni Boldog Ausztriába. Vallomásában erre is kitért a volt fideszes képviselő: „saját legális jövedelmemből fizettem […] a feltételezés, hogy egy több, mint tíz éve országgyűlési képviselőként dolgozó személy a saját fizetéséből ne vásárolhatna öltönyt, életszerűtlen és sértő”.

Boldog István mindenese: Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de akkor kivet magából a rendszer

Néhány érdekesség a 2022-es tárgyalás tartalmából, ahol a vádlottakat hallgatták meg, és bár senki nem tett vallomást, a korábban tett vallomások ismertetéséből egy kifejezetten érdekes volt: Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé, aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. Fehér azt írta többek között:

• Beleállhatott volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kiveti magából az egész rendszer.
• Boldogot úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel. A nemzetirock-zenekarok érdekelték, és arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
• Boldog azt kérte tőle, ne utasítsa vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) magánéleti jellegű „próbálkozásait”, mert kell neki az az ember. Később az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél.
• Boldog István egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy ne hívják a telefonban többé főnöknek.
• A jegyzőkönyvbe beleírták Fehár a Rolex óráját, pedig az hamisítvány, amit azért vett, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”.

Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

„Olyan volt, mint egy földesúr, mi meg a vazallusai” – a korábbi tárgyalási napokról, a legemlékezetesebb tanúmeghallgatásokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Arról, hogy „adminisztrációs hiba” miatt nem archivált az ügyészség három hónapot Boldog István lehallgatásaiból, ebben a cikkünkben írtunk. Boldog védője többször is kérte a lehallgatási anyagok kirekesztését a bizonyítékok közül, szerinte aktív országgyűlési képviselőt nem hallgathattak volna le a nyomozó ügyészek, de azt a bíróság elutasította. „Nem tudom pontosan, papíralapon volt, nem tudom, melyik szervezettől jött, valahogy eljutott hozzám, nem én kértem” – a Miniszterelnökség két politikai tanácsadójának színházi darabot idéző meghallgatásáról itt olvashat részletesebben.

Az egész ügy 2019 októberén robbant ki: két akkori képviselő, Hadházy Ákos független és Csányi Tamás jobbikos parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tartott, arról, hogy korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás a fideszes Boldog István választókerületében (Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerület), majd ezt az ügyészség is megerősítette. Nagy Szilárd volt fideszes kengyeli polgármester volt az, aki egy vádalku keretében beszélt arról a hatóságoknak, hogyan voltak előre leosztva Boldog körzetében az EU-s pályázatok.

Boldog mindvégig szabadlábon védekezhetett. A 2022-es választásra lecserélte őt a Fidesz, és visszavonult a politikától. A Facebook-oldalán azóta is aktív, önmagát nemzeti gondolkodónak és gasztrobloggernek nevezi. Legutóbb nyáron, a tusványosi fesztiválon találkoztunk vele, ahol egy ősrégi fideszes kabátban jelent meg. Azt mondta, nem tervez visszatérni a politikába, de egyszerű párttagként továbbra is teljes mellszélességgel kiáll Orbán Viktor mellett, akit Magyarország legnagyobb politikusának tart. A volt képviselőről 2021-ben írt portrénkat itt tudja elolvasni.