Alsó hangon évi százmilliárd dollárt sunnyognak el a multik, az EP bekeményítene

Többek között az adóparadicsomok listájának és a káros adózási gyakorlatok elleni uniós politikának a reformjával lépne fel az Európai Parlament (EP) az adóelkerülés ellen.

A kedden elfogadott jelentésnek nincs közvetlen jogi következménye, de arra hívja fel az Európai Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy erősebben lépjenek fel a nemzetközi adóparadicsomok ellen. Átláthatóbbá tenné, hogy kik a cégek tényleges tulajdonosai, támogatná az automatikus információcserét és szigorúbb szankciókat vezetne be a nem együttműködő országok ellen.

A szöveg a fejlett gazdaságú országokból álló OECD becslését idézte, amely az adóalap csökkentéséből és a nyereség átcsoportosításából eredő éves világszintű bevételkiesést 100-240 milliárd dollárra saccolta.

A jelentés – az Egyesült Államok vagy Kína megnevezése nélkül – sajnálta, hogy „az uniós digitális szolgáltatások kereskedelmi mérlege meredeken” mások felé billent, akiknél gyorsan felfutottak a felhőszolgáltatók, mesterséges intelligenciával és digitális technológiával foglalkozó cégek. Így nőtt az adóköteles nyereség néhány EU-n „kívüli székhelyű multinacionális digitális vállalatnál”. Az elmozdulás „szükségessé teheti az adóztatási jogosultságok újraelosztásának ismételt megfontolását” – mondta ki a jelentés. Nem utalt rá közvetlenül, de az EP áprilisban a 2028-ban induló hétéves költségvetés tervezeténél feldobta, hogy megadóztathatnák a digitális szolgáltatásokat, holott tavaly már az EU mostani digitális szabályai miatt is elégedetlenkedtek az Egyesült Államokból. A jelentés tudomásul vette az USA kormányzatának aggályait, üdvözölte a párbeszédet, tudomásul vette a lehetséges ellenlépéseket, de nem zárta ki az egyoldalú intézkedéseket.

A jelentés többször is kitért a globális minimumadóra, aminek az uniós átvezetését egy ideig az előző magyar kormány blokkolta. A szöveg sajnálta, hogy olyan jelentős gazdaságok sem hajtották végre a reformot, mint Kína vagy India, és megállapította, hogy az USA-beli székhelyű multinacionális vállalatok technikailag mentesülnek a második pillér legtöbb kötelezettsége alól, ami versenyhátrányba hozza az európai vállalatokat. Felhívta az Európai Bizottságot, hogy vessen be minden eszközt az európai vállalatokat károsító versenyellenes adókedvezmények ellen. (Donald Trump elnökségének egyik első lépése volt, hogy felmondja a megállapodást a globális minimumadóról.)

A jelentés végső szövegét 364-en támogatták és 69-en ellenezték 162 tartózkodás mellett. A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők a Tisza Pártból és a DK-ból igent, a Mi Hazánkból nemet, a Fideszből tartózkodást nyomtak.

A jelentés felelőse, Kollár Kinga a Tisza Párt közleménye szerint úgy látta: a globális minimumadó „nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne érje meg pusztán adózási előnyök miatt mozgatni a tevékenységeket és a profitot”. A nemzetközi együttműködést fenn kell tartani, az EU-nak aktív szerepet kell vállalnia az Egyesült Államok „megváltozott megközelítése” és a globális adóügyi együttműködés körüli bizonytalanságok mellett. A jelentéstevő szerint fel kell számolni a felesleges, párhuzamos uniós kötelezettségeket, a digitális szolgáltatók adózásánál „összehangoltabb és erőteljesebb európai érdekérvényesítésre van szükség a nemzetközi fórumokon”.