Vége az Otthon Startnak: új lakáshitel jön, a Wekerle Pluszban már nem mindenkinek jár a 3 százalékos kamat
Az Otthon Startnál szigorúbb feltételekkel, de a lakásvásárláshoz szükséges önerő előteremtését és az ingatlanok felújítását is támogatva indul el 2027-ben a Wekerle Plusz program – derült ki Magyar Péter miniszterelnöknek a jövő évi költségvetést bemutató parlamenti felszólalásából.
Míg az Otthon Start életkori korlátozás nélkül kínált fix 3 százalékos hitelt új és használt lakásokra is, az új konstrukciót a 18–41 évesek vehetik igénybe, a 3 százalékos kamat pedig csak az új lakásokra vonatkozik, a használtakra 5 százalékos hitelt kínálnak.
A megvásárolt ingatlanba ráadásul kötelező lesz beköltözni, és öt évig ott is kell élni. A kormány ugyanakkor államilag támogatott lakástakarékot vezet be, valamint jelentősen megemeli az energetikai felújításokra igényelhető hitel és vissza nem térítendő támogatás összegét.
A Wekerle Plusz keretében sem az igénylőnek, sem házastársának nem lehet 50 százalékot elérő tulajdonrésze másik ingatlanban. A már megkötött Otthon Start-szerződések változatlanul érvényben maradnak.
A miniszterelnök az átalakítást azzal indokolta, hogy az előző kormány lakástámogatási rendszere nem segítette megfelelően azokat a fiatalokat, akik jelentős családi támogatás vagy megtakarítás nélkül próbáltak saját otthonhoz jutni.
„Az Otthon Start Program szándéka alapvetően jó volt. A megvalósítása, a kivitelezése viszont rossz és mélységesen igazságtalan. A szándék, az eredeti szándék, ha ez volt, hogy fiatalok lakáshoz jussanak, helyes volt. A gyakorlatban viszont a rendszer a feje tetejére állt” – mondta Magyar Péter.
A kormányfő állítása szerint az államilag támogatott lakáshitelek 59 százaléka a legmagasabb jövedelmű tizedhez került, és sokan befektetési célra vásároltak ingatlanokat a kedvezményes konstrukcióból. A bankokat is bírálta, amelyek szerinte több százmilliárd forintot kerestek a programon, ezért a Wekerle Plusz keretében jelentősen csökkentenék a banki jutalékokat.
„Eközben annak a dolgozó fiatalnak, akinek a szülei nem tudtak rögtön tízmilliókat letenni az asztalra, az induláshoz szükséges önerő leküzdhetetlen akadály maradt. A jó célt tehát most mi megtartjuk. A hibás és igazságtalan megvalósítást viszont most, pontról pontra kijavítjuk” – fogalmazott.
Jön az állami lakástakarék és az energetikai támogatás
A Wekerle Plusz második pilléreként államilag támogatott lakástakarékot vezetnek be, amely a fiatalok lakásvásárláshoz szükséges önerejének előteremtését segíti.
Az öt vagy tíz éven át rendszeresen megtakarítók befizetéseit az első öt évben 10, a hatodik évtől 20 százalékos vissza nem térítendő állami támogatással egészítik ki, a 3 százalékos banki kamaton felül.
Magyar Péter az Orbán-kormányt bírálta, amely 2018-ban két nap alatt megszüntette a lakástakarékok állami támogatását. A korábbi rendszerben az állam a lakásvásárlásra, építésre vagy felújításra félretett összeg 30 százalékát, évente legfeljebb 72 ezer forintot adott támogatásként. A Fidesz-kormány akkor azzal indokolta a döntést, hogy a konstrukció nem szolgálja hatékonyan az otthonteremtést, miközben a szolgáltatók szerintük extraprofitra tettek szert. A már megkötött szerződések támogatását ugyanakkor nem vonták meg.
Az energetikai felújításokra felvehető, fix 3 százalékos kamatozású hitel felső határát 6 millióról 15 millió forintra emelik. Ehhez az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is járhat, amennyiben a korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érnek el. Ez a támogatás életkortól függetlenül igényelhető az eddigiek alapján.
A támogatás az ország valamennyi településén elérhető lesz, házassági vagy gyermekvállalási feltétel nélkül, így az egyedülállók és a gyermektelen párok is igénybe vehetik. A programból szigetelést, nyílászárócserét és fűtéskorszerűsítést lehet finanszírozni.
Magyar Péter szerint a korábbi felújítási támogatások szűk jogosultsági feltételei sokakat kizártak a segítségből. Az új rendszerben a rosszabb energetikai állapotú ingatlanok nagyobb támogatást kapnak. „Ott nyújtunk a legnagyobb segítséget, ahol ma a legtöbb energia és a legtöbb családi pénz szökik el a falakon keresztül, és ahol a családok szó szerint az utcát fűtik a huzatos ablakok és az elavult kazánok miatt” – indokolta a döntést.
A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással, emellett 57 ezer háztartás kaphat támogatást saját energiatároló telepítésére. Egy további otthon-korszerűsítési programban 2027-ben 30 ezer, 2030-ig pedig összesen 130 ezer lakóépület felújítását tervezik.
Marad a kedvezményes áfakulcs
Magyar Péter bejelentette azt is, hogy 2027-ben is megmarad az új lakások építésére és vásárlására vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs. A babaváró hitel, a csok, a falusi csok és a rezsicsökkentés szabályain sem változtatnak.
A kormány 2027-ben elindítja a Wekerle Sándor Lakás- és Kollégiumépítési Programot: megfizethető bérlakásokat és kollégiumi férőhelyeket hoznak létre. Erre az első évben 30 milliárd forint uniós forrást fordítanak, a következő három évben pedig további 550 millió eurót terveznek bevonni. Az új lakásokat elsősorban jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező területeken építenék.
Az Orbán-kormány által 2025. szeptember 1-jén bevezetett Otthon Start Program legfeljebb 50 millió forintos, maximum 25 éves futamidejű, fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt kínált az első otthonuk megszerzéséhez. A támogatás nem kötődött házassághoz vagy gyermekvállaláshoz, és életkori korlát sem volt. A hitelt akár 10 százalékos önerővel is fel lehetett venni, lakások esetében legfeljebb 100 millió, családi házaknál 150 millió forintos vételárig.
Az Otthon Startot azok is igénybe vehették, akiknek a hitelfelvételt megelőző tíz évben legfeljebb 50 százalékos tulajdonrészük volt egy lakóingatlanban, vagy ingatlantulajdonuk értéke nem haladta meg a 15 millió forintot. Házaspárok esetében elegendő volt, ha csak az egyik fél megfelelt a tulajdonra vonatkozó feltételeknek. A megvásárolt lakásba nem kellett beköltözni, azt akár bérbe is lehetett adni.
A program jelentősen felélénkítette az ingatlanpiacot, de az árak emelkedéséhez is hozzájárult. Az Ingatlan.com adatai szerint már a bevezetés első hetében több mint 90 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak iránti érdeklődés a program bejelentése előtti időszakhoz képest.