Pártja zsinórban négy választást nyert, ő maga Szerbia kormányfőjeként majd államfőjeként összesen 12 éve van hatalmon, az elnökiből ismét a miniszterelnöki székbe készülő Aleksandar Vučić fő üzenete az október 25-re előrehozott parlamenti választáson mégis az, hogy a szavazók döntését mindenáron meg kell védeni a választási manipulációtól, az ország szétrablására készülő óellenzékiektől.
Noha nem ő a pártelnök, de a lényegében Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNS), illetve a köré szerveződő választási szövetség az elmúlt bő tíz év legnehezebb választásával néz szembe. Csakhogy valójában nem a régi, hanem az elmúlt két év tiltakozásai nyomán létrejött új ellenzéki erők miatt, amelyek a választási kampány középpontjába a demokráciát leépítő rendszer korruptságát állítják. A legnagyobb kihívó nem egy korábban is létező ellenzéki párt, hanem a diákok tiltakozási hullámából kinőtt Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek (SL).
Vučić az új erőre régi reflexszel reagált: „Mi nem tervezünk választási csalást, de ők igen, mindannyian. A jelöltjeik fele a régi politikai rezsimből jött, akik a kifosztás szélére sodorták az országot” – mondta múlt kedden egy nagygyűlésen a szerb vezető, aki szeptember 27-én mondott le az államfői posztról. Erre azért volt szüksége, hogy ismét elindulhasson a kormányfői székért, de elnökként már egyébként sem lenne újraválasztható. Ilyen váltást nem először hajt végre, csak azt a másik irányból tette: 2014-től 2017-ig kormányfőként vezette az országot, onnan lett elnök. Akkor sikeresen vitte magával a hatalmi központot is, amit most megint a miniszterelnöki pozícióhoz kapcsolna.
Elfogult közvélemény-kutatók, csalódott választók
„Ez a választás Vučićéknak minden korábbinál nehezebb lesz” – mondta a Telexnek Katarina Baletić. A Balkan Insightot üzemeltető oknyomozó elemző szervezet, a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) munkatársa szerint nehéz ugyan a felmérések pontosságára építeni, de érezhetően nő az SL támogatottsága. Olyannyira, hogy több korábbi ellenzéki párt is a lista támogatására szólított fel.
Az persze kérdéses, hogy a pártok hogyan állnak: egy júniusi felmérés szerint az SL támogatottsága a választani tudók körében 44,9 az SNS 35,7 százalékával szemben, az N1 legutóbbi felmérése 44–41-re az SL-t hozta ki Vučić pártszövetsége előtt, miközben a Faktor Plus szeptemberben publikált adatai alapján az SNS 47,2 százalékot szerezne, az SL pedig csupán 31,5 százalékot.
Utóbbi közvélemény-kutató céget azonban kormányközeli szervezetnek tekintik, amelyre rendszeresen hivatkozik Vučić, ez kétségessé teszi a felmérés szakmaiságát. Ez a helyzet Magyarországon sem volt ismeretlen, és hasonlít a felállás abban is, hogy a régóta vezető politikai erővel szemben a két év alatt megerősödött SL mellett más pártnak nemigen van esélye labdába rúgni. Legfeljebb a kormánykoalícióban hosszú idő óta helyet foglaló Szerb Szocialista Pártnak (SPS) van még esélye megugrani a 3 százalékos küszöböt, élén a jelenlegi belügyminiszterrel, egykori külügyminiszterrel és kormányfővel, Ivica Dačićcsal.
A bizonytalanságot az is növeli, hogy a felmérések szerint a választók 12 százaléka nem döntött, további 9 százalék pedig megtagadta a választ, márpedig ők részvételük esetén jelentősen befolyásolhatják az eredményt. Összesen 12 párt és pártszövetség indul a választáson.
„Az SL-nek a bizonytalanok meggyőzése és mozgósítása lehet a fő feladata a választások előtti hetekben. Sokan azért apolitikusak, mert elvesztették a hitüket a változásban. Csalódtak a Slobodan Milošević utáni demokratikus változásban és arra jutottak, hogy végső soron minden politikus egyforma. Ebből kell kimozdítania az SL-nek a társadalom egy részét a listájával.
Ez a diákok egyetértésével, de nem diákokból, hanem sokféle szakemberből, értelmiségiből, egyetemi oktatóból is áll és a Szerbiában megszokottól eltérően nem egyetlen ember köré szerveződik” – mondta Baletić.
Az új politikai erő formálódása két éve kezdődött, az újvidéki vasútállomás bejárati tetőszerkezetének 2024. november 2-i leomlása után, amely 16 ember halálát okozta. A hanyag építkezés rámutatott a rendszerszintű korrupcióra és a kormányzati felelősségre. Ez valóban megrengette a kormányt, miniszteri szintig érő vádemelések is történtek, tavaly a kormány is jelentősen átalakult.
Lényegi fejlemény azonban a mai napig nincs az ügyben. Csak egy-két kihallgatás történt, minden vádlott szabadlábon védekezik, a bíróságok egymásnak passzolgatják és visszadobják az ügyeket. Egyetlen tárgyalásnak még a kezdési dátuma sincs kitűzve röviddel az előtetőomlás második évfordulója előtt – és ezt az országban rengetegen tartják számon. Ezzel a tiltakozást – amely során többeket őrizetbe vettek – Vučićnak nem sikerült leszerelnie, tavaly 2-300 ezres tüntetések is voltak ellene. Az egyéves évfordulón szervezett megemlékezésekről és tüntetésekről itt olvashatják helyszíni riportunkat.
Elnöki kegyelemmel az ellenzék leszereléséért
Persze van azért vezetőnek tekintett arca az SL-nek: a lista első helyén Ilija Srdanović kardiológus áll. Amellett, hogy szakmájában elismert szakemberként tartják számon, Srdanović az újvidéki orvosi egyetemen is tanít, és a szerb orvosi kamara vezetői posztjára is jelölték korábban. Pályafutása kezdetétől küzd a szerb egészségügy jobb működéséért és politikai hitelét növeli az ellenzék körében, hogy az első pillanattól kezdve támogatta az egyetemisták megmozdulásait.
Többször mondott beszédet egy-egy nagyobb, általuk szervezett tüntetésen, és emiatt a rendőrségre is beidézték „elbeszélgetésre”. A tüntetések aktív résztvevői között szép számmal vannak olyanok, akik rendőri vegzálást szenvedtek el és olyanok is, akik ellen eljárást is indított a hatalom. Mindez azonban inkább olaj volt a tűzre.
A jelenlegi vezetéssel szembeni ellenállás súlyát jelzi az is, hogy nem sokkal az elnöki posztról történő lemondása előtt Vučić elnöki kegyelemben részesített többek között 12 aktivistát és egyetemistát, akiket az alkotmányos rend elleni bűncselekményekkel vádoltak. Közülük hatan hónapok óta őrizetben voltak, hatan már korábban külföldre menekültek. A kegyelmi döntést azonban Vučić úgy tálalta, hogy azt az őt elutasító oldal és személyesen az érintettek is nehezen tekinthetik valódi megbékélési szándéknak.
Azt magyarázta, hogy „a jóakarat jele a fiatal koruknak szól”, nem azért kapnak elnöki kegyelmet, „mert ne lennének bűnösök valamiben. Tudom, hogy a világon bárhol többéves börtönt kaptak volna, de én meg akarom védeni a fiatalokat, mert hiszek abban, hogy képesek a változásra és felelősségteljesebbek lesznek a jövőben.” Nem meglepő, hogy az egyik érintett, Srđan Đurić, a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) újvidéki ifjúsági szervezetének elnöke közölte, nem kegyelmet kér, hanem tisztességes igazságszolgáltatást. Már csak azért is, mert szerinte épp Vučić próbálkozása a bizonyítéka annak, hogy az ellenük indított eljárás politikai indíttatású volt.
Vučić egyébként a 12 tiltakozó mellett kegyelmet adott 11 olyan embernek is, akiket a tüntetők elleni támadások miatt vontak eljárás alá. A tüntetőkkel szemben a kormányzati verőemberek mellett a rendőrség is több esetben a törvényes kereteket áthágva lépett fel az elmúlt két évben.
Nyugdíjemelés, kedvezményes hitel vs. korrupciós vádak
A szerb vezetés nyugdíjak emelésével és fiataloknak nyújtandó kedvezményes hitelek bevezetésével is igyekszik növelni a támogatók táborát, de kérdés, hogy a korábban is bevetett módszerek mennyire hatnak Vučić hatalmának tizennegyedik évében. A statisztikailag kimutatható növekedés nagy részét elvitte az elmúlt időszak inflációja: bár tavaly négy százalékra szelídült, 2022-ben és 2023-ban évi 12 százalék felett is járt.
A kampányban Vučić az elmúlt évtized autópálya- és vasútfejlesztéseit hangsúlyozza, az ellenzék pedig azt, hogy azok a korrupt rendszerben pazarlóan és sokszor rossz minőségben valósultak meg, ennek legfőbb bizonyítéka az újvidéki pályaudvar bejárati tetőszerkezetének összeomlása volt.
A volt elnök a fejlődés hangsúlyozása mellett a radikális nemzeti érzelmekre is rájátszik: ennek a része volt, hogy katonai tiszteletadás mellett temették el Ratko Mladićot, a boszniai szerb erők egykori főparancsnokát, elítélt háborús bűnöst, akit sok ezer ember haláláért tartanak felelősnek. Ő maga nem jelent meg, de politikusok és katonatisztek is ott vonultak a több ezer megemlékező között, majd az első sorokban foglaltak helyet a gyászszertartáson. Azt azonban nehéz kiszámítani, hogy mit hoz ez a kormánynak a választásokra.
„Tízezres tömeg gyűlt össze, ez nem kevés, de Belgrádban nem olyan sok, a kormány talán nagyobbra számított” – mondta a már idézett Baletić. A BIRN újságírója szerint ezzel új választókat biztosan nem vonzott be, legfeljebb a régieket bátorította, akik eddig is vevők voltak a gyűlöletbeszédre, a nemzetvédelem radikális nyelvére és a brüsszelezésre. „De ennek ára volt: az EU most sokkal távolságtartóbb Vučićcsal, pedig az előző választáson Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tulajdonképpen támogatta őt.”
Ez valóban bezavarhat a nacionalizmus és az EU-val való kapcsolatépítés között egyensúlyozó Vučićnak, aki kampányában a sikereket az ország külpolitikai helyzetével is igyekszik igazolni. Így azzal is, hogy mind a Nyugattal, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápol, és része lett az Ukrajna által életre hívott Kárpáti Nyolcaknak (C8). Erre aztán az ukrán külügyminiszter később Kárpáti Integrációs Kezdeményezésként hivatkozott, miután kiderült, hogy az ukránok állításával ellentétben Magyarország nem része az együttműködésnek.
Moszkva sokak szemében jó testvér
Szerbia az EU tagjelöltje, ám a csatlakozási folyamat megtorpant épp a Vučić körül kialakult, egyre kevésbé demokratikusnak tekintett rendszer miatt. Az Európai Bizottság elnöke tavaly márciusban még tárgyalt a szerb elnökkel – az Európai Parlament több képviselője már akkor tiltakozott, arra kérve Ursula von der Leyent, hogy mondja le a találkozót –, idén hasonló nem, csak egy spontán beszélgetés volt köztük az ENSZ Közgyűlése okán a hónap elején.
Igaz, az EU-hoz fűződő viszony megítélése vegyes a Vučićcsal szemben álló oldalon is, ahogyan megosztottak abban is, hogy mennyire lehet szoros a kapcsolat Oroszországgal, amelynek a megítélése történelmileg inkább pozitív Szerbiában. A szerb társadalomban meglévő kettősségről ebben a helyszíni riportunkban olvashatnak bővebben.
Az SL ebben a tekintetben valóban vegyes, elvégre a támogatói között vannak szociáldemokraták, zöldek éppúgy, mint nacionalisták, például a Szerb Radikális Párt volt tisztviselője, Nemanja Šarović „Szeretet, Hit, Remény” mozgalma.
Moszkva igyekszik is rájátszani a szerepére. Ennek része a megállapodás a gázszállítási szerződés meghosszabbításáról, amelyet Vučić kiemelten fontosnak tartott, egyúttal jelezve azt is, hogy az EU tagjelöltjeként sem ért egyet az orosz földgázszállításra vonatkozó szankciók életbe léptetésével. Úgy tűnik azonban, hogy az orosz fél is nyitottnak látja a választás eredményét, legalábbis erre utal, hogy a Gazprom egy év helyett csupán három hónapra hosszabbította meg a szerződést.
Az orosz fél továbbra is mindenképp Vučićot látná szívesen Szerbia élén, amit a belgrádi orosz nagykövet is világossá tett. Arról beszélt, hogy ő a szerb nemzet méltó vezetője, akivel szemben tartani kell az ellenzék „színes forradalmától”. Ez az orosz politikai zsargonban a Nyugatról szervezett, mesterségesnek tartott tiltakozási hullámok révén elért politikai változásokat jelenti. Az orosz fél még a többségi tulajdonában lévő szerb olajtársaság, a NIS eladásával is játszhat.
A cég megvásárlására a Mol a legesélyesebb, amit Vučić sem utasított el még a barátjának tekintett Orbán Viktor vereségét hozó magyarországi választások előtt. Jelzésértékű azonban, hogy szerdán a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek a szerb kormányfőhelyettes úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén a szerb fél is megvehetné a Gazpromnyeftytől a részesedést, hogy „a vállalat ne Magyarországé vagy valaki másé legyen”. Aleksandar Vulin a szerb felet képviseli ugyan, de az, hogy az orosz állami hírügynökség idézte, jelzésértékű lehet a magyar félnek is.
A választás tisztaságáért aggódnak a civil szervezetek
Annak orosz befolyás nélkül is van jele, hogy a választások körül bőven lehetnek szabálytalanságok. A CRTA nevű civil szervezet elemzői már a választás hivatalos kiírása előtt figyelmeztettek, hogy az ország rendkívül aggasztó körülmények között vág neki a választási kampánynak: a választók jogainak védelméért felelős intézmények nem működnek, ugyanakkor a kormánypárt már több héttel a választás időpontjának hivatalos bejelentése előtt is aktívan kampányolt, és ehhez állami forrásokat is felhasznált.
Vučić is kivette ebből a részét, utólag látható, hogy a nyár folyamán tulajdonképpen intenzíven kampányolt, egészen apró településekre is ellátogatott. Megszólalásaiban rendszeresen utalgatott arra, hogy „talán majd valamikor ősszel, de az év végéig biztosan”, előrehozott választásokat tartanak.
A civil szervezet megfigyelése szerint „augusztus folyamán a tisztségviselők tevékenysége kapcsán minden ötödik esetben felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. Itt olyan esetekről van szó, amikor nem volt egyértelmű, hogy a tisztségviselő állami intézmény vagy politikai párt nevében jár-e el” – állapította meg Tamara Branković, a CRTA programigazgató-helyettese. Emellett a közszolgálati műsorszolgáltató központi hírműsorában augusztus során a kormánypárt kapta a műsoridő 98 százalékát, míg az ellenzék képviselőinek megszólaltatására mindössze az idő 2 százaléka jutott, mondta Branković szeptember elején.
A CRTA továbbá figyelmeztetett, hogy az idei szerbiai választást a hatalmi ágak közötti egyensúly teljes összeomlásának, a biztonsági apparátus visszaélésszerű felhasználásának, a választók zsarolásának, valamint az ellenzék és az aktivisták engedély nélküli megfigyelésének légköre jellemzi.
A Transparency International szerbiai fiókszervezete szerint a mostani voksolás a 2023-asnál sokkal rosszabb körülmények között történik.
Az elmúlt években rengeteg választási visszaélést dokumentáltak az országban: gyakran előfordult, hogy régóta halott emberek nevében adtak le szavazatot, vagy többtucatnyian voltak egyetlen ingatlanba bejelentkezve, de alternatív választási jegyzékekről és szavazópolgárok buszoztatásáról is készült videófelvétel. Mivel viszont a kormánypárt emberei az állami intézmények mindegyikében ott vannak, mindezeknek semmilyen következményük sem lett.
A mostani választás hivatalos bejelentése előtt több héttel olyan hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban már a nyár folyamán elkezdődött az ott élő kettős állampolgárok regisztrálása a majdani választásra és – természetesen térítésmentes – utazásuk megszervezése a szavazóhelyiségekhez. Az Egyesült Államokból is érkezett jelzés a republikánus Joe Wilson kongresszusi képviselő révén arra, hogy Oroszország akár a választások manipulálásában is segítené a jelenlegi szerb vezetést.
Kérdés, hogy ezek mekkora hatással lesznek a választásokra és abban mekkora szerepe lehet az orosz segítségnek, bár kétségtelen, hogy első körben Moszkva inkább Vučić hatalmon maradásában érdekelt. Ennek ellenére azonban nem kizárt, hogy a Kreml egy esetleges új vezetéssel is egyezkedne – januártól erre jó alkalom lehet a most csak három hónapra meghosszabbított gázszállítási szerződés. Elvégre volt már rá példa, hogy egy tiltakozási hullámból indult ellenzéki mozgalommal végül megtalálta a közös hangot, ahogyan az a Moszkva felé forduló Grúzia esetében látható volt az elmúlt években.
A parlamenti választások után legkésőbb december 28-ig elnököt is kell választania Szerbiának. Az ideiglenes államfői posztot a parlament elnöke legfeljebb három hónapig töltheti be, ami Vučić szeptember végi lemondásától számítandó. Az ideiglenes elnök így jelenleg az egykori kormányfő, Ana Brnabić, aki a kormánypárt választási listájának harmadik helyén áll. Felmerült, hogy Ivica Dačić vagy Brnabić is lehetne a kormányoldal jelöltje, de mivel úgyis mindent a parlamenti választás eredménye határoz meg, ezért sem a kormánypártnak, sem az ellenzéknek nincsen a posztra hivatalos jelöltje.
