Figyelmeztették a grúz kormányt: ha betiltja az ellenzéki pártokat, nem közeledhet az EU-hoz

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elítélte, hogy a politikai ellenfelek elhallgattatásának céljával visszaéljenek a jogszabályokkal és az intézményekkel Grúziában, közölte a testület. A képviselők egy jogi következmények nélküli állásfoglalásban elítélték a kísérleteket, hogy betiltsák az ellenzéki pártokat. Arra figyelmeztettek, hogy ez lehetetlenné teszi az előrehaladást az uniós csatlakozás felé. Megerősítették, hogy támogatják a grúz nép törekvéseit az EU felé.

Összeegyeztethetetlennek nevezték a demokráciával, hogy megpróbálják felszámolni a politikai ellenzéket jogi eszközökkel. Valamennyi politikai fogoly – köztük az EP emberi jogi Szaharov-díjával tavaly kitüntetett Mzia Amaglobeli és Miheil Szaakasvili volt elnök –, valamint békés tüntető azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátását követelték.

Sérelmezték, hogy az uniós intézmények és tagállamok szerintük tétlenek, miközben romlik a helyzet. Ismét célzott szankciókat követeltek a demokratikus visszalépésért, az erőszakos elnyomásért és a politikai üldöztetésért felelős személyek – mindenekelőtt Bidzina Ivanisvili milliárdos, Irakli Kobakhidze miniszterelnök, Salva Papuasvili parlamenti elnök és Kaha Kaladze tbiliszi polgármester – ellen.

Hasonló figyelmeztetést küldtek Azerbajdzsánnak: bármiféle partnerségi megállapodás feltétele, hogy javuljon az emberi jogi helyzet. Ebbe beletartozik a politikai foglyok szabadon engedése. Üdvözölték, hogy Gubad Ibadoghlu korrupcióellenes aktivistát elengedték európai gyógykezelésre, de az ellene indított eljárás leállítását kérték. (Őt tavaly Szaharov-díjra jelölték.) Újságírók és egy ellenzéki párt vezetőjének azonnali szabadon engedését követelték. Elítélték a visszaéléseket a civil szervezetek és a média ellen, a demokratikus értékek betartatásáért szankciós javaslatot akartak.

A képviselők Iránról is elfogadtak egy állásfoglalást, amely elítélte az idei, példátlan állami erőszakot a saját lakossága ellen, az emberi jogi aktivisták és újságírók megtámadását, a nők jogi diszkriminálását, valamint a tüntetők – kínzásokkal kicsikart vallomásokra alapuló – elítélését. Szerintük el kellene törölni a halálbüntetést. A vallási és etnikai kisebbségekért aggódtak, a „nemi apartheidet” emberiesség elleni bűnnek minősítenék, további szankciókat követeltek.

Mindhárom határozatot nagy többséggel fogadták el. A jegyzőkönyv alapján a szavazó magyar képviselők a Tiszából és a DK-ból mindegyik végszavazásnál igent nyomtak, Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból Grúziánál nemet, Iránnál és Azerbajdzsánnál a tartózkodás gombot. A Fidesz–KDNP-ből nem adtak le voksot – ahogy arról korábban írtunk, a delegáció tagjai általában így szoktak „passzívan tartózkodni” emberi jogi kérdésekben.