A nemzetközileg elismert jemeni kormány vasárnap óta szaúdi légi támogatással offenzívát indított a húszik ellen, de arról ellentmondásos információk érkeztek a héten, hogy mekkora sikereket értek el. A tizenkét éve polgárháborúba süllyedt Jemen nyugati részét a síita húszik ellenőrzik, akik az utóbbi hetekben villámoffenzívát hajtottak végre az ádeni kormány erői ellen a Vörös-tenger partja mentén. A kormányerők ezeket a területeket akarják visszafoglalni, és visszaszerezni az ellenőrzést a kulcsfontosságú Báb-el-Mandeb-szoros környéke felett. Részsikerekről számoltak be, amit a húszik következetesen tagadtak.
Az Irán által támogatott húszik közben megint szaúdi reptereket támadtak, csütörtökön azt állították, hogy ballisztikus rakétával lőtték a rijádi repteret. Az ország légi közlekedési hatósága pénteken bejelentette, hogy három szaúdi állampolgár életét vesztette abban a támadásban, ami a főváros, Rijád nemzetközi repülőterét érte. Több ember megsérült, szaúdiak és külföldiek is. A Saudia légitársaság megerősítette, hogy egy pilótája is meghalt. A Reuters forrásai szerint az egyik utasszállítójuk jelentős sérüléseket szenvedett, miután belecsapódott egy elfogott rakéta törmeléke, és a gép lángra kapott. Szombaton aztán újabb támadásról érkeztek hírek.
Szaúd-Arábia azután döntött a jemeni kormányerőkkel közös offenzíváról, hogy a húszik szeptember közepén már a szaúdi fővárost támadták ballisztikus rakétákkal és drónokkal, és egy kulcsfontosságú olajterminált is célba vettek a Vörös-tengernél. A húszik területfoglalásai is közvetlenül a szaúdi olajszállításokat veszélyeztették. A helyzet újabb gyomrost jelent a világgazdaságnak, és tartósan 100 dollár fölé repítette a brent olaj árát.
Egy régi háború újabb állomása
Ahogy arról írtunk, az Iránnal szövetséges jemeni síita lázadószervezet az arab tavasz forradalmi hullámaiból nőtt ki, és a jemeni polgárháború egyik legfontosabb hadviselő felévé vált, 2015-ben induló hadjáratukkal irányításuk alá vonták az ország nyugati, népesebb felét. Szaúd-Arábia egy közel-keleti koalíciót vezetve 2014-ben kezdett légi háborúba Jemenben, miután a húszik elfoglalták az ország fővárosát. Az ország nemzetközileg elismert kormányát támogató erők azonban nem tudták jelentősen visszaszorítani a húszikat, és az ország éveken át tartó véres polgárháborúba süllyedt.
A harcok a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát idézték elő, a becslések szerint több mint 377 ezer ember halt meg. A konfliktus 2022-ben ideiglenes tűzszünettel ért véget, amit kétszer is meghosszabbítottak.
Irán egyik térségbeli kliensszervezeteként a húszik beszálltak a 2023-ban kitört gázai háborúba is, és 2025-ig fenyegették a vörös-tengeri hajózást, de alapvetően az izraeli és amerikai érdekeltségű hajókat. Trump akkor márciusban Iránnak is üzenetet küldött a húszik ellen végrehajtott légicsapásokkal, és a Vörös-tenger forgalma végül nem szenvedett nagyobb fennakadást. Két hónap bombázás után 2025 májusában ománi közvetítéssel fegyverszünetet kötöttek a jemeniek és az amerikaiak.
Az idén nyáron azonban a húszik újra támadásokba kezdtek. Miután júliusban összeomlott az iráni tűzszünet, az iráni rezsim már nemcsak a Perzsa-öbölnél fekvő Hormuzi-szoros lezárásával igyekezett gazdasági nyomást gyakorolni Washingtonra, hanem jemeni szövetségeseiknek a Vörös-tengernél lévő másik kulcsfontosságú tengeri átjáróban végrehajtott támadásaival is.
A húszik már akkor vörös-tengeri blokádot jelentettek be Szaúd-Arábia ellen. Ezt azzal indokolták, hogy ez csak „a szemet szemért” elv, amit „a bűnöző szaúdi ellenséggel” szemben alkalmaznak. Nem sokkal korábban ugyanis légitámadás érte a főváros, Szanaa repülőterét. A Jemen másik felét ellenőrző, nemzetközileg elismert, Rijád által támogatott kormány vállalta a támadás elkövetését, viszont a húszik inkább Szaúd-Arábiát tették felelőssé, majd visszalőttek a szaúdi Abha repterére. A húszik aztán két szaúdi olajtanker megtámadását is elismerték.
A támadásaik aztán szeptemberben pörögtek fel igazán, ahogy egymás után foglaltak el területeket a szaúdi támogatású kormánytól, főleg a Vörös-tenger partján. Ezek között volt Mokha kikötővárosa, valamint a Báb-el-Mandeb-szorosban található Perim-sziget. Ez utóbbi megszerzése gyökeres változást hozott, mert így teljesen az irányításuk alá tudták volna vonni a kulcsfontosságú szorost. Az Ázsia és Európa közti tengeri kereskedelem itt bonyolódik, itt hajóznak be a Vörös-tengerre, a Szuezi-csatorna irányába.
Rijád az Egyesült Államok segítségét kérte a húszik ellen, de Donald Trump amerikai elnök hezitálás után visszautasította a szaúdiakat. Ezután több európai országhoz fordultak, de ott is kikosarazták őket, és Törökország meg Pakisztán sem volt hajlandó beszállni a húszik elleni harcokba, noha nemrég kötöttek védelmi szerződést Szaúd-Arábiával.
Többen is arról beszéltek, hogy csak bombázásokkal nem lehet eredményt elérni a húszik ellen. „Az Egyesült Államok hónapokon át bombázta a húszikat, és most itt tartunk” – mondta a 2025-ös amerikai légi offenzíváról a Bloombergnek Nadwa al-Dawarsi, a Middle East Institute kutatója.
Szakértők figyelmeztettek, hogy a jemeni kormányerőket azért is tudták olyan könnyen kiszorítani szeptemberben a húszik, mert az ellenük összeállt jemeni koalíció tagjai egyáltalán nem egységesek. A szaúdiak viszont végül úgy döntöttek, hogy a jemeni erőket támogatva szállnak be egy újabb légicsapás-sorozatba, és így próbálják meg kiűzni a frissen elhódított területekről a húszikat.
Háború a földön
A jemeni kormányerők október 4-én bejelentették, hogy teljes körű háborút indítanak a húszik ellen azzal a céllal, hogy kifüstöljék őket egész Jemenből. Rásád el-Alimi jemeni elnök egy tévéüzenetben közölte: „Ma bejelentem a katonai műveletek elindítását, hogy a köztársaság maradék területét is visszavegyük és kiterjesszük az állam és intézményeinek fennhatóságát az egész nemzet területére.” A műveletet Jemen Hajnalának nevezték el. A fő célja mindkét félnek az Arab-félsziget délnyugati csücskének, a Báb-el-Mandeb tengerszoros egyik ajtófélfájának ellenőrzése.
A harcok egyik központja a CBS szerint Dubáb városa, amit a kormányerők állításuk szerint hamar visszavettek a húsziktól Báb és Hadeid településekkel együtt. A New York Times arról írt hétfőn, hogy a kormánycsapatok közlésük szerint fegyverraktárakat semmisítettek meg, néhányban még tengeri aknák is voltak. A húszik azt állították, „illúzió” ellenfeleik előrenyomulásáról beszélni, bár egy Times által verifikált videó pont ezt bizonyítja. Benn a hegyekben is harcok zajlanak, a Taiz tartományi Vaziajahnál vannak nagyobb összecsapások.
Maga Taiz városa is egy katlanba került, már szinte minden irányból körbevették a húszik. Ugyanis elfoglalták Turbah városát, ami a Taiz-Áden országút fontos részén fekszik. Ezáltal súlyos ellátási hiány alakult ki a városban.
Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt pénteki elemzése szerint a kormányerők az ország délnyugati csücskét visszafoglalták, bevettek néhány stratégiailag fontos hegyvidéki pontot, többek közt Dzsabal Kahbúbot is. A húszik azonban jelentős erőket vontak össze, hogy megzavarják ezeket a manővereket, ballisztikus rakétákkal is támadják az ádeni csapatokat.
Közben a frontokon való kegyetlenkedésekről is érkeznek hírek. A Reuters szerint a kormányerők videókat posztoltak arról, ahogy páncélozott harci járművekkel átgázolnak húszi lázadókon. A hírügynökség hitelesítette a felvételeket, amik egy Báb-el-Mandebhez közeli húszi tábor elleni roham során készültek. Sok húszi menekülőre fogta, de többen leültek, lefeküdtek vagy kúsztak a homokos partvidéken, amikor a járművek átmentek rajtuk. A videón látni lehetett, ahogy egy fegyvertelenül szaladó férfit elgázoltak, majd visszatolatva még kettőt, akik feltartották a kezüket, jelezve a megadást. Lövöldözést is lehetett hallani, sőt egy lövedék a jármű szélvédőjét is eltalálta.
A húszik a történtek miatt háborús bűncselekményekkel vádolták a kormányerőket. A Reuters megjegyezte, jogvédő csoportok korábban a húszikat is megvádolták háborús bűnök elkövetésével. A támadást vezető katonai egység, az Óriás Dandár egyik szóvivője jelezte, kivizsgálják az esetet, de azt mondta, a húszik félrevezették őket, és úgy tettek, mintha megadnák magukat, ehelyett közülük többen rálőttek a csapataikra. Egy másik egység pedig új parancsot adott ki harcosainak, hogy bánjanak jól a hadifoglyokkal.
Az AP megjegyezte, hétfőn közölte a pakisztáni és török védelmi miniszter is, hogy csapatokat küldenek Szaúd-Arábia megsegítésére. Mindezt a három ország kölcsönös védelmi egyezményének szellemében teszik, bár azt nem tudni, hány katonát és milyen feladatokra telepítenek az Arab-félszigetre. Még meglepőbb az, amit az Axios írt meg szerdán, miszerint a nemrég még polgárháború sújtotta Szíria is mérlegeli, hogy csapatokat küld a húszik ellen, bár erről még nem született meg a végleges döntés.
Háború a levegőben
A földön zajló harcok mellett a húszik azt próbálják elérni, hogy Szaúd-Arábia fizessen minél magasabb árat az intervencióért, és adott esetben annak feladására kényszerítsék a királyságot. Állításuk szerint már közel 200 szaúdit megöltek vagy megsebesítettek az ország több repülőtere és egy olajfinomító elleni támadásokban. Szerdán is közölték, hogy rakétával vették célba a rijádi Halid Király Nemzetközi Repülőteret.
Jáhjá Szarí, a húszik katonai szóvivője azt mondta, célba vették Abha repterét, valamint katonai bázisokat is Hámisz Musaitban, Nadzsranban és Aszirban. Ezek a bázisok mind közel fekszenek a jemeni határhoz. Az abhai támadásban két ember meghalt – egy algériai és egy marokkói nő – és 28 ember megsebesült. A húszik az utóbbi hetekben többször támadták a szaúdi olajinfrastruktúrát, főleg a hormuzi blokád elkerülésében kulcsfontosságú, kelet–nyugati irányú, a Perzsa-öblöt a Vörös-tengerrel összekötő olajvezetéket.
A húszik hétfőn azzal fenyegetőztek: töröljék a nemzetközi légitársaságok a szaúd-arábiai járataikat, mivel a szaúdi légtér műveleti területnek számít – kivétel Mekka és Medina, az iszlám szent városai. Miután a rijádi reptéren az említett gépet is találat érte, több légitársaság fel is függesztette a járatait.
A jemeni kormányerők állásait is támadták a húszik, állításaik szerint rakétát lőttek Áden kikötővárosára, az AP tudósítói hallani is véltek robbanásokat. Szarí szerint egy katonai tábor volt a célpont, az ádeni vezetés szerint a repteret érte csapás. A helyi rendőrség szerint egy polgári létesítmény megtámadásával civileket, utasokat, alkalmazottakat veszélyeztettek. Ráadásul pont nem sokkal később szállt le egy Kairóból érkező járat, amit még épségben le tudtak tenni a pilóták.
A szaúdi válasz nem maradt el a BBC szerint, közel 80 célpontra mért csapást a légierejük négy jemeni kormányzóságban.
António Guterres ENSZ-főtitkár elítélte a húszik támadásait és jelezte aggodalmát a harcok miatt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter az AP szerint kedden azt jósolta, hogy Szaúd-Arábia vissza fog vágni a húsziknak, a kormányerők pedig visszafoglalják az elvesztett területeket, mivel „joguk van megvédeni magukat”. Arra a kérdésre, az Egyesült Államok részt vesz-e az ellentámadásban, csak annyit felelt, az USA és Szaúd-Arábia között él egy védelmi egyezmény.
Az amerikaiak korábban már támogatták Rijád húszik elleni harcát hírszerzési információkkal, célpontok azonosításával és a hadmozdulatok megtervezésével. A New York Times hétfőn arról írt, 200 katonai tanácsadót küldtek Szaúd-Arábiába, hogy hírszerzési adatokkal és célpontkiválasztással segítsék a húszik elleni támadásokat. A lap szerint szeptemberben a britek légi utántöltési segítséget ígértek, a franciák meg egyenesen csapatokat az olajinfrastruktúra védelmére, de nem tudni, ezek megvalósultak-e.
A civilek szenvedik meg leginkább
Jemeni civilek attól félnek, hogy újra teljes körű háború lesz. Egy férfi, Hasszán Szugair, aki menekülni kényszerült otthonából, így idézte fel a húszik bejövetelét a New York Timesnak: „Azt a pillanatot ítéletnapnak éreztem, mindenki magára vigyázott. Nem is tudtunk elköszönni a szomszédainktól, és nem tudjuk, mi történt velük.”
A húszik offenzívájának kezdete óta százak haltak meg mindkét oldalon, illetve az ENSZ adatai szerint több mint 200 ezer civil menekült el lakhelyéről. A harcok elől már közel 3700 ember kelt át a tengeren Dzsibutiba az ENSZ migrációs szervezete (IOM) szerint. Ugyanakkor nagyjából 20 ezren Etiópia felől érkeztek az országba, bár ők a jobb élet reményében mennének tovább a gazdagabb Öböl-államokba munkát vállalni. Az IOM szerint sokuk nincs tisztában vele, hogy épp egy polgárháború közepén szállnak partra Jemenben.
A BBC riportot készített a taizi katlanból arról, milyen nehezen tudnak eljutni iskolába a helyi gyerekek. Sokaknak az ellenséges állások közti, orvlövészek által figyelt senki földjén kell átkelniük, hogy eljussanak a medreszékbe. Az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi alapja szerint durván 3,2 millió jemeni gyerek már a háború eszkalációja előtt is kénytelen volt kimaradni az oktatásból. Több ezer gyerek vesztette már életét a 2014 óta tartó harcokban, további ezreket csonkítottak meg a fegyverek, miközben még további ezreket soroztak be a harcoló felek gyerekkatonának.
Stratégiai célok
„A művelet önmagában jelentős, mert ez egy fordulópont a húszik és a szaúdiak vezette koalíció közti konfliktusban” – mondta az International Crisis Group elemzője, Ahmed Nagi a Reutersnek. Hozzátette, szerinte a legnagyobb teszt az lesz, amikor a kormánycsapatok benyomulnak a hegyekbe. Csakhogy továbbra is kérdés, hogy a kormányerők mennyire tudnak egységesek maradni.
A hírügynökség kiemelte, hogy a fő frontvonalon az említett Óriás Dandár harcol a húszikkal, ami felekezeti élt is ad az összecsapásoknak. Az erő ugyanis ultrakonzervatív szunnita muszlim diákokból létrejött csoport, ami értelemszerűen szemben áll a húszikkal, akik a síita iszlám zajdita ágát követik. Az óriások a Reuters szerint idén kettészakadtak, egyik frakciójukat a szaúdiak, másikat az Egyesült Arab Emírségek pénzelik.
A New York Times szerint már szeptemberben figyelmeztetett a jemeni kormányerők tábornoka, hogy segítség kell. A képesség vagy az akarat hiányzott, de nem érkezett segítség, így válhatott villámháborúvá a húszik offenzívája. Pedig az amerikai hírszerzés már négy hónapja figyelmeztette Rijádot, erősödik a húszi fenyegetés, ideje egyesíteni az egymással villongó jemeni frakciókat ellenük. Ez azonban elég komoly feladatnak tűnik.
„A jemeni kormány alapvetően egy fikció ezen a ponton” – mondta a Timesnak Gregory Johnsen, a washingtoni Arab Gulf States Institute munkatársa. Azzal indokolta ezt, hogy „több időt töltenek az egymással hadakozással, mint a húszikkal”. A gyengeségüket jól jelezte, hogy a húszi offenzíva közepette, szeptember elején pár nap alatt feladták Mokha kikötővárosát, sőt a Vörös-tenger teljes partvidékét, és Ádenig menekültek. A következő hetek fő kérdése az lesz, hogy a kormányerők összerántása után milyen árat vállal be Szaúd-Arábia, hogy semlegesítse a déli határán jelen lévő fenyegetést.
