Putyin sugárhajtású drónokkal törné meg Ukrajnát, a kijevi hidak támadása is ennek része

Nehéz szintet lépnie az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúnak az ötödik évben, de októberben már két olyan támadássorozat is volt ukrán területen, amely az orosz erők új stratégiáját sejteti. Az elsődleges célpontok mindkét esetben civilek voltak. Buszok elleni siklóbombákkal és kijevi hidak ellen is bevetett drónok új generációjával indult el az oroszok újabb támadási hulláma.

A lebombázott buszokon 33-an meghaltak

Hosszú idő óta az egyik legvéresebb támadás érte Kramatorszkot csütörtökön, amikor siklóbombák csapódtak két, utasokkal teli buszba. A támadásban 33 ember meghalt, 18 megsebesült. Kramatorszk és a közelében fekvő Szlovjanszk jelentős erődítések Donyeck megye továbbra is ukrán ellenőrzés alatt álló részén.

A két város stratégiai jelentősége Ukrajna védelmi vonalán nyilvánvaló, régóta célpontjai az orosz támadásoknak – már a háború legelején kazettás bombákkal végrehajtott támadás érte a kramatorszki vasútállomást, ötven embert, köztük öt gyereket is megölve. Azonban a két busz megsemmisítése a civileket célzó támadások fokozását jelzi. A békeidőben 150 ezres Kramatorszkban idén nyáron 55 ezer ember élt, a 100 ezres Szlovjanszkban 39 ezer. Előbbiből egy év alatt 25 ezren menekültek el, és a tél közeledtével, az alapvető civil infrastruktúra elleni támadások ismeretében minden bizonnyal tovább csökkent az ott élők száma.

A támadást siklóbombákkal hajtották végre. Az UMPD D-30 SzN kifejezetten pontos célravezethetőségéről ismert, irányítható fegyver. 10-15 kilométeres magasságból, repülőről indítva hatótávolsága 100 kilométer is lehet, robbanótöltete 90 kilogrammot is elbír. A koordinátákat megkapva, műholdas kapcsolattal menet közben is korrigálja az útvonalát, 10 méteres pontossággal ér célba. Igaz, ez a pontosság elsősorban álló célpontok elérésében hatékony.

Bizonyossággal nem állítható, hogy a csütörtöki támadásban kifejezetten a buszok voltak a célpontok, az azonban joggal feltételezhető, hogy az utat célozták fényes nappal, belekalkulálva, hogy nagy eséllyel civil áldozatokat szednek. A közvetett cél minden bizonnyal az, hogy a városból elűzzék a még ott élőket. A háború során voltak mindkét oldalon civil tömegközlekedési eszközön szedett áldozatok, de a csütörtöki kettős támadás a korábbinál célirányosabb stratégiát sejtet.

Szombat reggel szintén siklóbombák találtak el egy lakóépületet Zaporizzsjában, helyi tisztviselők szerint legkevesebb 20 ember, köztük 4 gyerek meghalt, 32-en megsérültek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint további tizenhárom régiót ért orosz támadás péntekről szombatra virradóra. Ez is mutatta, hogy Oroszország a nyomás csökkenését úgy értelmezi, hogy tovább harcolhat, mondta arra utalva, hogy pénteken Donald Trump amerikai elnök bejelentette, megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Eszerint az USA feloldja a nemzetközi piacra szánt orosz szállítmányokra kivetett szankciókat, és így orosz dízel érkezhetne az Egyesült Államokba, ami a novemberi félidős választás miatt fontos Trumpnak.

Drónok a hidak ellen

Az új orosz stratégia másik elemének a kijevi hidakat érő dróncsapások tűnnek. Múlt hét végén néhány nap alatt három dróntámadás érte a hidakat, amiket eddig elkerültek a civil infrastruktúra elleni támadások.

Eddig komolyan sosem merült fel, hogy rakétákkal, drónokkal semmisítsenek meg hidakat, ami mégis elpusztult, az egészen más okból történt. A legnagyobb ilyen híd Herszonban a Dnyeperen átívelő Antonyivka volt, amit a 9 hónapnyi megszállás után visszavonulni kényszerülő orosz erők robbantottak fel 2022 novemberében, alulról telepakolva robbanószerrel a hídpillért, nehogy az akkor lendületben lévő Ukrán erők utánuk tudjanak jönni. (A II. világháborúban Budapest hídjai sem ellenséges bombázással, hanem alápakolt robbanószerekkel semmisültek meg.) Híd nélkül nagy erők átjuttatása csak lassan, nagy veszteséggel valósítható meg, a Dnyeperen keresztül ez nem is történt meg.

Eddig csupán egyetlen híd semmisült meg drónok révén, ez a Dnyeper mellékfolyóján, a Konkán átívelő azonos nevű híddal történt meg idén áprilisban, megnehezítve az orosz megszállók logisztikáját Herszon megye megszállt részén. Ez két hónapon át tartó 30 berepüléssel végrehajtott akció volt, és egy viszonylag kis méretű híddal történt. Legalábbis ahhoz képest, amekkora Kijevben a most célba vett, 1990-ben megnyitott Déli híd és az 50 éves Északi híd.

A hidak elleni akciók közül a legismertebbeket a megszállt Krímet Oroszország többi részével összekötő Kercsi híd ellen hajtották végre az ukránok. Azonban annak összeomlásáról sincsen szó, és a legsúlyosabb rongálást eddig nem drón, hanem egy robbanószerrel megrakott teherautó jól időzített felrobbanása okozta, bár a forgalom időleges leállását máskor sikerült elérni drónokkal is.

Kecsesek, de tartósak

A rezonanciának jól ellenálló hidak teherbírása nagyon nagy, ha van is érzékeny pontjuk, az nem felülről, hanem alulról, inkább a védők, semmint a támadók számára érhető el könnyen. A Déli híd elleni október 1-jei, két drónnal végrehajtott első támadás, majd este egy újabb és a rákövetkező nap még két drón a hídpillért célozta ugyan, de a szerkezetben jelentős kárt nem tett. Ugyanígy az október 4-én – Friedrich Merz német kancellár kijevi látogatásának idején – célba vett Északi híd sem sérült meg súlyosan.

Többen megsérültek, és a támadások komoly közlekedési gondot okoztak Kijev két oldala között. A város keleti felén – a Dnyeper bal partján – több mint egymillió ember lakik, de a város igazi központja a jobb parton van, így az átjárás a háború ellenére működő, békeidőben hárommilliós városban most is nagy a folyón át, különösen a Déli hídon, amelyen a metró is áthalad.

A támadás nyomán a közlekedést többször le kellett állítani, de a forgalom megindulása után is gyakran másfél-két órán át tartó átkeléssel kellett számolni. Az elsődleges célt tehát a civil infrastruktúrát egyébként is támadó orosz fél elérte, a város élete egy újabb tényező miatt vált nehezebbé. Emellett megszokott az áramellátó és a fűtési rendszerek támadása – ezek mindegyike valójában háborús bűncselekmény, ahogyan az utóbbi időben célba vett gyógyszer- és élelmiszerraktárak elleni támadások is. Ha az összeköttetés is nehézzé válik, akkor a bal parton lakók kiszolgáltatottabb helyzetben találhatják magukat. Főleg, ha a hidak mellett újonnan célba vett másik infrastruktúra esetleges kiesése is megtörténik: a vízellátásé.

A hidakat nagy pontossággal, rendszeresen kell támadni, ahhoz, hogy hosszabb távon is fennakadást okozzanak. Ezekkel így az orosz fél is kevésbé próbálkozott eddig, azonban az orosz drónok újabb generációja is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ebben változás következett.

Berepül a sugárhajtású gólyaorr

A hidak elleni akciókat a Gerany-4 és Gerany-5-ös sugárhajtású drónokkal hajtották végre. A név a gólyaorr nevű virágé, az oroszok gyakran nevezik el fákról, növényekről a fegyvereiket: ott van a ballisztikus rakéta, az Oresnyik (mogyorófa), a Kedr (cédrus) rakétarendszer, vagy az interkontinentális rakétarendszer, a Topol (nyárfa) és a 122 milliméteres önjáró tarack a szovjet időkből, a Gvozgyika (szegfű).

A Gerany alapját eredetileg az iráni Sahid drónok adták, a fejlesztések azonban jelentősen meghaladták a háború elején az oroszok oldalán még fontosabb szerepet játszó iráni importdrónokat. A légcsavar helyett sugárhajtást használó új drónok sokkal gyorsabbak – 500 kilométeres óránkénti sebességre képesek –, hatótávolságuk az ezer kilométert is elérheti, meglehetősen jól irányíthatók, így nehezen leszedhetők, és kis veszteséggel célba juttathatók, akkor is, ha 90 kilogrammos robbanótöltetet cipelnek.

A Gerany-4 és -5 persze nem annyira olcsó házibarkács, mint egy kézigránát ledobására átalakított hobbidrón, de ahhoz képest, hogy milyen kárt tud okozni egy jól kiválasztott céllal, az 50-100 ezer dolláros ára (kb. 16-32 millió forint) nem olyan sok – bár az sem állítható, hogy ne jelentene terhet az orosz költségvetésnek.

Oroszország az utóbbi hónapokban ezekkel a drónokkal havonta 40 mozdonyt is megsemmisített – írta a Politico. Az is mutatja, hogy ezek a támadások mennyire hatékonyak lettek, hogy a háború első négy évében az ukrán vasút 200 mozdonyt veszített, az utóbbi fél évben pedig már 300-at. Ez már az ország szállítási rendszerének legfontosabb elemét jelentő vasút súlyos nehézségeihez vezetett, az ország egyre inkább rászorul a külföldről hozott mozdonyokra. Ráadásul a célpontok egyre távolabb vannak a fronttól: a többség 200 kilométeres sávban semmisült meg, de érte már találat polgári szerelvény mozdonyát Lviv környékén is, nem sokkal a volt brit kormányfő, Boris Johnson vonatának elhaladása után.

Időleges a gólyaorrhossznyi előny

Nemcsak az jelent új szintet az orosz támadásokban, hogy vonatokat és hidakat támad, de az is, hogy ezt nappal hajtja végre – csak a szerencsén múlt, hogy halálos áldozata nem volt a hidak elleni akciónak. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Oroszország új fejezetet nyitott az éjjel-nappal zajló terrorral, amely a civil közlekedési infrastruktúrára fókuszál.

Ezek a támadások azonban azt is jelzik, hogy a fronton Oroszország továbbra sem tud áttörést elérni. A csapások nehézséget jelentenek a civil lakosságnak, ám közvetlenül a védelmi képességeket nem érintik. A helyzet azonban úgy is nézhető, hogy az orosz erőknek igazi ütőkártyájuk nincs, így kihasználják a most kínálkozó helyzeti előnyt ott, ahol tudják, addig, amíg Ukrajna nem szerzi meg a sugárhajtású drónokkal szembeni védelem képességét. Ez ugyanis idő kérdése lehet – nyugati segítséggel vagy annak révén önerőből –, ahogyan az a ballisztikus rakéták hazai előállításával vagy az ukrán dróngyártás felfuttatásával történt. Ez tette lehetővé a távoli orosz területeken is végrehajtható válaszcsapásokat – kedden például egy újabb Moszkva közeli olajfinomító borult lángokba.

Az orosz vezetés mindenesetre igyekszik pszichológiai nyomással is kihasználni a helyzeti előnyt: „Úgy tűnik, [az ukránok] leginkább a mi Geranyaink támadásait szeretnék leállíttatni, amelyek ellen, legalábbis most, nincsen ellenszerük” – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint az ukrán fél ezért már legalább légtérre vonatkozó tűzszünetet kérne. Ez az Ukrajna kiszolgáltatottságát sugalló nyilatkozat jól hangzik az oroszok szempontjából, azonban másról van szó.

A Putyin által említett tűzszünet valójában Donald Trump kezdeményezése volt és eredetileg Ukrajnát kérte az Egyesült Államok elnöke arra, hogy ne támadja az orosz olajfinomítókat, mert ettől felszaladt a dízel világpiaci ára. Trump tagadja, hogy az elsődleges problémát az általa Irán ellen indított háború okozta, amely nyomán Irán lezárta a Hormuzi-szorost, bizonytalanná téve a kőolajpiac ötödéért felelő térség szállításait. A konfliktus az olajpiacon is komoly gondokat okoz, de a dízel (gázolaj) esetében a probléma hatványozott.

Az amerikai elnök az ukránok felé megfogalmazott kérést olyan megállapodásként tálalta, amely szerint Ukrajna és Oroszország kölcsönösen felhagyna egymás infrastruktúrájának támadásával. Zelenszkij erre késznek is mutatkozott, de az ukrán elnökkel szemben Putyin erre érdemben nem reagált, nem számítva a mostani, a helyzetet nem a teljes valóságában leíró nyilatkozatát. Miután Zelenszkij bírálta Trump Putyinnal kötött megállapodását az amerikai dízelimport érdekében, az amerikai elnök szombaton kijelentette: eljött az ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen.