Arra számítunk, hogy ma az ukrán parlament jóváhagyja a törvényjavaslatot a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól, „várjuk a híreket Kijevből” – közölte hétfőn Orbán Anita. Az uniós külügyminiszterek luxembourgi találkozójára érkezve a magyar tárcavezető megköszönte mindkét oldalon mindenkinek, hogy eljutottak idáig.
A jogszabály biztosítja a magyar nyelvű oktatást, illetve a kisebbségi iskolák jogi biztonságát, mondta. Az ukrán parlament oktatási szakbizottságának múlt heti jóváhagyása előfeltétele volt annak, hogy a magyar kormány megengedje két csatlakozási fejezetcsoportnál a megnyitásukhoz szükséges levelet.
A tagjelölteknek a csatlakozási folyamatban át kell venniük az uniós joganyagot, amelyet több mint harminc fejezetre osztanak és hat csoportba („klaszterbe”) rendeznek. A fejezetek megnyitásához és lezárásához, majd magához a csatlakozáshoz is a tagállami kormányok egyhangú támogatása kell. Közben óriási mennyiségű jogszabályt kell átvenni és biztosítani a betartatásukat.
Az előző magyar kormány 2022-ben, az orosz invázió kezdete után még kifejezetten sürgette, hogy megkezdjék a tárgyalásokat Ukrajnával, majd húzódozott és blokkolt. Ukrajnát 2023-ban tagjelöltté nyilvánították, amiről a csatlakozási folyamat fontos lépéseihez hasonlóan egyhangúlag döntöttek (attól függetlenül, Orbán Viktor épp mikor kávézott vagy ment mosdóba), majd az Orbán-kormány az EU tárgyalási keretébe is beleegyezett. Ezután blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, bár arra az Európai Bizottság értékelése alapján már készen állt Ukrajna.
Az első csoportot idén júniusban nyitották meg, miután az ukrán és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyarok jogainak védelméről. Ezt köztes mérföldkőként betették az első klaszterbe is. A második fejezetcsoportról júliusban kezdtek tárgyalni. Ukrajna és egyes tagállamok kormányai az összes fejezetcsoportot kinyitották volna, de ezt a magyar kormány szeptemberben blokkolta. Ahogy arról korábban írtunk, a kisebbségi megállapodás körüli viták állhattak a háttérben.
A Financial Times a múlt héten írt arról, hogy a magyar kormány két fejezetnél engedheti az „eljárási, de jelképes” lépést, a levélküldést. Ez a két fejezetcsoport megnyitásának előfeltétele, de nem egyenlő vele (a 2024-es soros magyar elnökség alatt is elküldtek egy levelet Szerbiának, azóta se nyílt új fejezet). Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter nem sokkal később megköszönte, amiért az MTI szerint előkészítő szinten „zöld utat adott” a két csoport megnyitásához. (A hétfői ülésen a program szerint vele is egyeztetnek.) A héten azonban – két másik tagjelölttel ellentétben – egyelőre Ukrajnával és a vele eddig együtt haladó Moldovával sincs kormányközi konferencia a hivatalos naptárban. Ilyenen szokták megnyitni vagy lezárni a csatlakozási fejezeteket.
Orbán Anita hétfőn a levelek jóváhagyásáról beszélt, amelyek „szükségesek ahhoz, hogy kormányközi konferenciára sor tudjon kerülni. Ami ezek után nagyon fontos, az az implementáció, azt fogjuk monitorozni” magyar és kormányközi oldalon is. Ezzel majd elsődlegesen egy oktatási csoport foglalkozik a kárpátaljai magyar szervezetek képviseletével, ennek már kezdeményezték az összehívását. A magyar kormánynak kétoldalú és nemzetközi eszközei is vannak a feltételek betartatására, hangsúlyozta Orbán Anita. Az első csoport megnyitásánál köztes mérföldkőként a csatlakozási folyamat részévé tették, hogy az ukránok mindent implementáljanak, fontos, hogy minden, amit kitárgyaltak, meg is valósuljon.
Orbán Anita nagy eredménynek nevezte, hogy aznap három csatlakozási fejezetet lezárnak Montenegróval, így már 21 fejezetet lezárnak a 35-ből. (A 2008 óta tagjelölt ország az Európai Bizottság várakozásai alapján 2028-ban csatlakozhat.) A magyar külügyminiszter nem tette hozzá, de kedden Albániával is kormányközi konferenciát terveznek egy fejezet lezárásához. Az EU minisztereit képviselő testület programnaptárában egyelőre nincs nyoma hasonlónak Ukrajnával vagy Moldovával. Az állam- és kormányfők testületét vezető António Costa nemrég arról írt, hogy remélhetőleg további fejezetcsoportokat nyitnak meg Ukrajnával a csütörtökön induló EU-csúcsig. Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa a hétfői külügyminiszteri ülésre érkezve arról beszélt, hogy a héten mind a négy kormányközi konferencia „kilátásban van” a kormányok egy nappal korábbi döntése nyomán. Az EUrologus szerint keddre tervezik a rendezvényt, ha az ukrán parlament elfogadja az oktatási jogszabályt.
Orbán Anita megerősítette, hogy hétfőn hivatalosan is jóváhagyják az EU „eddigi legnagyobb” orosz szankciócsomag-bővítését 800 szervezet vagy cég, illetve közel 750 személy ellen. (A hírek a múlt héten még 1646 névről szóltak.) Így másfélszeresére nő a lista, amelynek a tagjait beutazási tilalommal, vagyonbefagyasztással és a pénzügyi szolgáltatások letiltásával büntetik. Orbán Anita elmondása alapján főleg az orosz hadiiparra és az Ukrajna megszállt részein megrendezett orosz választás szereplőire céloztak.
Cikkünket kiegészítettük Marta Kos nyilatkozatával és az EUrologus cikke alapján.
