Két-két EU-csatlakozási klasztert nyitottak meg Ukrajnával és Moldovával, Albániával újabb fejezetet zártak le

Kedden az Európai Unió három tagjelölttel – Albániával, Moldovával és Ukrajnával – rendezett kormányközi konferenciát Luxembourgban.

Az uniós csatlakozási folyamatban a jelölteknek át kell venniük az uniós joganyagot, amelyet témák szerint több mint harminc fejezetre osztanak, és ezeket hat nagyobb csoportba (klaszterbe) rendezik. A fejezeteket kormányközi konferenciákon szokták megnyitni, illetve lezárni. Az ilyen döntésekhez – magához tagjelöltséghez és a csatlakozáshoz hasonlóan – a tagállami kormányok egyhangú támogatása kell.

Albániával egy fejezetet zártak le, a vállalkozás- és iparpolitikait, azaz kimondták, hogy ezen a téren megfelelően átvette az uniós joganyagot. Moldovával és Ukrajnával két-két csoportot nyitottak meg, a belső piacit és a versenyképességit, azaz a jelöltek elkezdhetik bevezetni és betartatni az adott témához tartozó uniós jogszabályokat, mindkét oldal letárgyalhat esetleges kivételeket, átmeneti időszakokat.

A Moldovával és Ukrajnával tartott rendezvények csak hétfő délután jelentek meg az uniós kormányok testületének naptárában – azután, hogy az ukrán parlamentben megszavazták a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásáról is rendelkező törvényt. (A jogszabályról itt írtunk bővebben.)

Az előző magyar kormány 2022-ben, az orosz invázió kezdete után még kifejezetten sürgette, hogy megkezdjék a tárgyalásokat Ukrajnával, majd húzódozott és blokkolt. Ukrajnát 2023-ban tagjelöltté nyilvánították, amiről a csatlakozási folyamat fontos lépéseihez hasonlóan egyhangúlag döntöttek (attól függetlenül, Orbán Viktor épp mikor kávézott vagy ment mosdóba), majd az Orbán-kormány az EU tárgyalási keretébe is beleegyezett, ebbe 11 pontot rakatott bele a kisebbségi jogokról. Ezután blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, bár arra az Európai Bizottság értékelése alapján már készen állt Ukrajna.

Az első klasztert idén júniusban nyitották meg, miután az ukrán és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyarok jogainak védelméről. Ezt köztes mérföldkőként betették az első klaszterbe is. A második fejezetcsoportról júliusban kezdtek tárgyalni. Ukrajna és egyes tagállamok kormányai az összes fejezetcsoportot kinyitották volna, de ezt a magyar kormány szeptemberben blokkolta, majd azt is, hogy csak két klaszternek kezdjenek neki. Ahogy arról korábban írtunk, a kisebbségi megállapodás körüli viták állhattak a háttérben.

A két megnyitott klaszterből a közös piaci azért lehet különösen nehézkes, mert az Európai Bizottság múlt héten bemutatott javaslatcsomagja szerint az ukrán mezőgazdaság mérete és termelékenysége miatt „célzott intézkedéseket” vezetnének be érzékeny agrártermékekre, de ezt az ukrán kormány elutasította. Az Európai Bizottság többek között egy egyszerűsített jogállamisági eljárást is bevezetne az új – 15 éven belül – csatlakozott tagoknál. (A nagyobb EU-ban a vétójogot is szűkítenék, de ehhez ugyanúgy egyhangú döntés kell.)

Ferenc Viktória – aki a Fidesz–KDNP listájáról kapott európai parlamenti mandátumot – egy keddi Facebook-bejegyzésben fontos előrelépésnek nevezte az oktatási törvény hétfői elfogadását, de arra figyelmeztetett, hogy ez nem ad új jogokat, csak régieket állít vissza. A kárpátaljai politikus elmondása alapján a jogszabály hatot valósít meg az uniós tárgyalási keretbe tett 11 pontból, további ötöt (többek között a jelképek és a hivatalokban az anyanyelv használatát) még meg kell oldani.

Négy ország haladt a héten, Montenegró az élen, Albánia a nyomában

Moldova és Ukrajna csatlakozási folyamata között nincs semmilyen hivatalos kapcsolat, de korábban és most is együtt haladt a két ország.

A legutóbbi, júliusi kormányközi konferenciáikat egy hétre szervezték Albániáéval és Montenegróéval. Utóbbi áll most a legközelebb az uniós csatlakozáshoz: hétfőn három fejezetet zártak le, így már összesen 21-nél tartanak, ehhez idáig 28 kormányközi konferencia kellett. A 2008 óta tagjelölt ország az Európai Bizottság várakozásai alapján 2028-ban csatlakozhat.

Albánia az összes fejezetet megnyitotta, de a keddivel együtt is még csak négyet zárt le.

Moldova és Ukrajna egyetlen fejezettel sem végzett, négy-négy kormányközi konferenciánál járnak.

Az Európai Bizottság várhatóan október végén mutatja be az éves jelentéseit a tagjelöltekről.

Cikkünket kiegészítettük Ferenc Viktória Facebook-bejegyzésével.