Tíz éve még cigarettát csempésztek a drónjaikkal, most egy sebesült katonát mentettek ki vakmerően a frontról

Amikor egy sebesült ukrán katonát kellett kimenteni a frontvonalról, bajtársai nem sok lehetőséget láttak. Mentőalakulatot küldeni értelmetlen lett volna, az ukrán fronton ez már évek óta gyakorlatilag lehetetlen feladat a mindenhol jelen lévő orosz drónok miatt. Ezek kezelői kifejezetten rámennek a sebesült katonákon segítő orvosi alakulatok és mentők elleni támadásokra. Az ukrán hadsereg az elmúlt másfél évben távirányítású szárazföldi járművekkel, vagy szárazföldi drónokkal (Unmanned Ground Vehicle – UGV) kezdte megoldani a sebesültek kimenekítését, ezt azonban az említett esetben a területen lévő aknák és egy folyó is megakadályozták.

Ekkor egy olyan megoldást választottak, amit az ukrán hadsereg közlése szerint korábban még soha nem alkalmaztak.

Egy teherszállításra készített drónt vetettek be a sebesült katona kimentésére október elején, de az akcióról csak kedden számoltak be.

Az ukrán hadsereggel jó kapcsolatokat ápoló Obronka nevű ukrán katonai lap cikke szerint Konsztantyin Vlaszenko tavaly június óta volt a frontvonalon, Kupjanszk városához közel, az Oszkil folyónál egy bajtársával, majd egyedül, miután társa egy támadásban meghalt. Idén februárban egy támadásban Vlaszenko is mindkét lábfején súlyos sérüléseket szenvedett, és egy újságírónak azt mondta, hogy egyiket saját magának kellett amputálnia. Emiatt képtelen volt önként elhagyni a pozícióját, és túl nagy veszélyt jelentett volna mentőalakulatokat küldeni érte.

A férfit ottléte alatt is drónokkal látták el ivóvízzel, élelemmel, gyógyszerekkel és lőszerrel. Közben az ukrán erők hónapokon át készültek a levegőben zajló mentésére, időbe telt, mire fel tudták készíteni a drónt, és eljutottak az október 4-én végrehajtott akcióig. Először a karabinerekkel ellátott hámot küldték el neki, majd utána a teherszállító drónt.

A mentésről közzétett felvételen látni, ahogy a katona hevederekkel odaerősítette magát a drón aljára, ami végül a biztonságos távolban várakozó bajtársaihoz repítette. Onnan pedig kórházba szállították. Konsztantyin Vlaszenkót azóta felterjesztették a legmagasabb ukrán állami kitüntetés, az Ukrajna Hőse címre.

Régóta tervezgették

A Gurzuf Defence céget, ami tíz éve még cigarettacsempészeknek készített drónokat, nem érte meglepetésként, hogy az eredetileg teherszállításra készített, hatalmas, nagyjából száz kilogrammos, hatrotoros gépüket erre vették igénybe. A vállalat már akkor azt mondta, hogy az Ayudag 6 nevű drónt sebesült katonák mentésére is lehet majd használni, amikor idén márciusban bemutatták.

Az ukránok az Economist egy 2023-as beszámolója szerint valójában már a teljes körű orosz invázió megindítása után egy évvel használtak teherszállító drónokat sebesült katonák evakuálására. Arról ugyanakkor beszámolót egészen mostanáig nem adtak ki, hogy valóban történt ilyen. A Forbes idén tavasszal írt arról, hogy nemsokára ilyen szerkezetek kezdhetik meg a sebesültek kimenekítését.

Pár nappal a még egy átalakított teherszállítóval végrehajtott drónos mentésről készült videó nyilvánosságra hozatala előtt a SkyFall nevű ukrán dróngyártó az AP-nek mutatta be a kifejezetten sebesültek evakuálására készített StarGate nevű szerkezetet, amit a cég közlése szerint már a frontvonalon tesztelnek éles körülmények között.

A 150 kilogramm szállítására képes drón akár száz kilométer per órás sebességre is képes, így jóval gyorsabban tudja majd kimenekíteni a sebesülteket, mint a már elterjedt távirányítású szárazföldi járművek.

Kockázatos

A Business Insidernek Samuel Bendett katonai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a nagy drónok az oroszok első számú célpontjai lesznek. A StarGate gyártói erre is felkészültek. Az AP szerint a drónt mesterséges intelligenciás irányítórendszerekkel látták el, hogy GPS-jelzavarás esetén is repülni tudjon, az ellenséges drónok ellen pedig elektromos jelzavarással, valamint hálókilövővel tud védekezni.

A mostani mentésben részt vett Gurzuf Defense társalapítója pedig úgy vélte, hogy a légi mentést csak a legvégső esetben lehet alkalmazni, amikor nincsen semmi más lehetőség egy sebesült kimenekítésére. Az evakuált katonák ugyanis repülés közben nagy veszélynek vannak kitéve. Az Obronka szerint egy sor alakulat összehangolt akciójára volt szükség ahhoz, hogy biztonságosan végre tudják hajtani a mentést, aminek tervét hónapokon át dolgozták ki.

Elterelő hadműveletként a SkyFall Vampire nevű nehézbombázó drónjai a közelben hajtottak végre támadásokat, hogy magukra vonják az orosz drónok figyelmét; a teherszállítót megfigyelő és támadó drónok kísérték; az ukrán tüzérség pedig a közelben lévő orosz drónindító állomásokat lőtte. A mentésre használt drónon útközben még akkumulátorokat is kellett cserélni előre kialakított megállókon, az evakuálási ponthoz vezető utolsó kilométereket pedig egy UGV-vel tette meg.

Az AP-nek egy ukrán parancsnok azt mondta, hogy a drónok olyan helyzetekben lehetnek hasznosak, amikor a szárazföldi drónok nem tudnak eljutni a frontvonalra a sártengerré változott, bombakráterekkel és aknákkal teli terepen, vagy, ha át kell kelniük egy folyón. Emellett előnye, hogy míg szárazföldön két-három órába is telhet, mire eljutnak a sebesültekhez, „tíz kilométert percek alatt megtenni drasztikus változás lenne a frontvonalon”.

A mentősök első számú célpontok

A totális invázió megindítása után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az oroszok előszeretettel támadják az ukrán egészségügyi létesítményeket, különösen a mentősöket, a frontvonalon pedig az ott dolgozó szanitéceket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) áprilisi jelentése szerint több mint háromezer, az ukrán egészségügyi ellátás elleni támadást jegyeztek fel, és a legnagyobb veszélyben a mentősök vannak: a támadások ötöde mentőautók, vagy egyéb egészségügyi járművek ellen történt.

Ezekben az esetekben Moszkva még azzal sem védekezhet, hogy véletlen balesetek történtek, mert a támadásokat FPV-drónokkal hajtják végre, amik kezelői jól látják, hogy mentősökre támadnak – mondta a BBC-nek Robin Meldrum, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet ukrajnai koordinátora.

Az egészségügyi dolgozók elleni támadások száma 2023 óta folyamatosan emelkedik, 2024-ben 30 százalékkal, 2025-ben pedig 20 százalékkal több történt, mint az előző években, és ez a trend várhatóan idén is folytatódni fog. A WHO áprilisi jelentése szerint az év első hónapjában ezek a támadások négyszer annyi halálos áldozatot és kétszer annyi sebesültet követeltek, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Az MSF júliusi jelentésében közölte, hogy ezeknek a támadásoknak egy nagy része háborús bűncselekménynek számíthat a Genfi Egyezmény alapján.

A fronton olyan rossz lett a helyzet, hogy egészségügyi dolgozók már a közelébe sem mehetnek, és harctéri életmentőket sem vezényelhetnek a katonák mellé, mert ők lennének az elsők, akiket az orosz megölnek. „Egészségügyisként semmilyen biztonságban sem vagy. A látható jelzések első számú célponttá tesznek. Ha megölöd a szakasz életmentőjét, a szakasznak már nincs segítség” – mondta egy ukrán mentős még 2022-ben a Vice magazinnak. A frontvonalon dolgozó ukrán mentősöket is arra szólították fel, hogy távolítsák el a ruhájukról a vörös keresztet. „Ha megjelölsz egy mentőautót, 15 percen belül találat éri” – mondta egy, a frontvonal közelében dolgozó orvos.

Ahogy a drónok mindkét oldalon terjedni kezdtek, már nemcsak a frontra, de még annak közelébe sem tudtak eljutni az életmentők, a sebesültek kimenekítése rendkívül nehézzé vált. A kritikus sérüléseket szenvedő katonák túlélési esélye gyakorlatilag nulla lett, mert képtelenség őket egy órán belül sebészetre juttatni. A nem életveszélyes sérüléseket szenvedett sebesülteket közben az orosz támadások miatt nem tudták biztonságosan evakuálni a frontról, és gyakran heteket voltak kénytelenek várni arra, hogy megfelelő orvosi ellátást kapjanak.

Robotmentők

A problémát végül az Ukrajnában 2024-ben megjelent UGV-k kezdték el megoldani, amiket egyre nagyobb számban kezdtek el használni utánpótlás szállítására. Az Atlantic szerint 2025 februárjában alkalmaztak először egy ilyen eszközt arra, hogy kimenekítsenek a frontvonalról három sebesült katonát, akik akkor már egy hónapja voltak ott. Parancsnokuk kétségbeesésében egy Facebook-posztban kért segítséget, amire egy ukrán védelmi cég vezetője válaszolt. „A parancsnokok azt mondták, hogy egy százalék esélyünk van a sikerre” – mondta a lapnak a cég egyik alkalmazottja. Az első szerkezet ugyan aknára futott és felrobbant, a másodikkal viszont már ki tudták menteni a katonákat.

A szárazföldi drónok azóta robbanásszerűen terjedni kezdtek, és kifejezetten sebesültek evakuálására is kifejlesztettek legalább egy szerkezetet. Ezt az 1. egészségügyi zászlóalj tervezte meg, és a DevDroid ukrán cég gyártja. A MAUL nevű gép (ami a nevét Darth Maulról, a Star Wars egyik szereplőjéről kapta) egy benzinmotoros kvad alapjaira épült, amire egy koporsószerű, teljesen zárt, páncélozott dobozt helyeztek, amibe bebújva a sebesülteket relatív biztonságban tudják kimenekíteni a frontról. A gyors, hetven kilométer per órás sebességre is képes, és nehéz tereppel is megbirkózó járműveket jelzavaróval is ellátták az ellenséges orosz drónok távol tartására, páncélzata pedig még a közeli aknabecsapódásokat és a közvetlen dróntalálatokat is kibírja.

A kimenekített katonákat egy, a fronttól legalább tíz kilométernyire található találkozási pontra szállítják, ahol bajtársaik várják és kórházba szállítják őket. Az UVG-k azonban az oroszok kiemelt célpontjaivá váltak, és az orosz drónkezelők arra is rászoktak, hogy csak akkor csapnak le, amikor az evakuált sebesültek már beszálltak, mert tudják, ezzel jobban tudják rombolni az ukrán katonák morálját. Az evakuálási pontok szintén első számú célpontoknak számítanak, hiába váltogatják őket az ukránok. Az oroszok órákon belül azonosítják ezeket, aztán lecsapnak még az oda vezető útvonalakra is – írta a Kyiv Independent.

Az UGV-k annyira hatékonynak bizonyultak, hogy használatuk rohamosan terjedni kezdett. Az ukrán védelmi minisztérium adatai szerint míg januárban még nagyjából 7500 sebesült evakuálását, valamint utánpótlás-szállító küldetéseket hajtottak végre, ez a szám augusztusban már 25 ezer volt.