A hivatalban lévő baloldali elnök, a 80 éves Luiz Inácio Lula da Silva nyerte az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját Brazíliában. A Munkáspárt jelöltje a szavazatok 51,78 százalékát szerezte meg, míg kihívója, a puccskísérlet miatt 27 év börtönre ítélt előző elnök, Jair Bolsonaro szintén gyanúsított 45 éves fia, Flávio Bolsonaro szenátor a voksok 48,22 százalékát kapta.
Lula ezzel a fordításával történelmet írt, mert 1988, amióta ismét demokratikus úton választják meg az elnököt, mindig az első forduló nyertese lett a végső győztes is.
A szavazatok számlálását csak magyar idő szerint este 11 órakor kezdték meg, miután a legfelsőbb bíróság elnöke két órával meghosszabbította a szavazóhelyiségek nyitva tartását. Erről azután döntött, hogy több városban is a szokásosnál kevesebb buszjáratot indítottak, és emiatt voltak, akik nehezen tudtak elmenni szavazni.
Az elnökválasztás a várakozások szerint rendkívül szoros volt. A szavazatszámlálás elején Lula állt az élen, majd kiegyenlítődött a verseny, és egy időre Bolsonaro került az élre. Azonban Lula kampánycsapata nem sokkal később már optimista hangulatban volt, ahogy az előrejelzések már a baloldali elnök győzelmét mutatták. Folyamatosan növelte előnyét, és a szavazatok 75 százalékának megszámlálása után már 51 százalékon állt. Végig szoros volt, de valójában Lula most nagyobb különbséggel győzött mint négy éve: akkor 50,9 százalékot szerzett.
Az október elején tartott első fordulóban Bolsonaro 47,3, míg Lula 45,16 százalékot szerzett. A kiesett jelöltek támogatása is Bolsonarónak kedvezett, és szinte az összes felmérés az ő előnyét mutatta a két forduló között. Csakhogy a hajrára zárult az olló, a kampány utolsó napjaira a közvélemény-kutatások gyakorlatilag holtversenyt mértek, minimális, alig egy százalékpontnyi, a hibahatáron bőven belül lévő Bolsonaro-előnnyel. Lula fogadkozott, hogy a „hosszabbításban” ő fog nyerni – ez pedig meg is történt. A kampányról itt írtunk részletesebben.
Szavazatának leadása után Lula a demokrácia hadseregeként jellemezte támogatóit, közölve, hogy „még soha nem láttam ennyi nőt, férfit és fiatalt a demokráciáért és a szabadságért kiáltani”. Hozzátette, hogy már voltak jelentések több támadásról, amit Bolsonaro támogatói hajtottak végre, és „ez is jelzi, hogy mi forog kockán”.
Miután szavazott, Bolsonaro kijelentette, hogy elégedett volt a második fordulós kampányával, ami szerinte örömteli és tiszta volt, és úgy vélte, hogy eljött az igazi változás ideje. Szerinte mindenkinek rosszabb lett az élete, és a brazilok a remény helyett már csak félelmet éreznek az utcai bűnözés miatt.
Két óra plusz, amin még fognak vitatkozni
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint délután öt órakor zártak volna, de a legfelsőbb bíróság elnöke azt két órával eltolta, miután legalább nyolc államban gondok voltak a buszjáratokkal, amik a választók egy részének elengedhetetlenek ahhoz, hogy el tudjanak menni szavazni. Emiatt a szavazatszámlálást is leállították. Akkor a voksok 0,25 százalékát dolgozták fel, és Lula 57,66 százalékkal vezetett Bolsonaro (42,34 százalék) előtt.
A hosszabbítás egyes szavazóhelyiségekben gondot okozott, mivel a döntést délután öt óra után három perccel tették közzé, és akkor már lezárták az elektronikus szavazógépeket, amiket ezt követően már nem lehetett újranyitni. A bíróság ezután egy újabb döntéssel pontosított, közölve, hogy csak azokra a szavazóhelyiségekre érvényes a hosszabbítás, ahol még nem zárták le a gépeket. Az ítélet több helyen is zavart okozott. São Paulo államban pedig a szavazóhelyiségek nyolcvan százaléka öt órakor bezárt.
A bíróság utasította Salvador várost, hogy azonnal állítsák helyre a buszközlekedést, a hétköznapi sűrűséggel, és tegyék azt ingyenessé, miután kiderült, hogy délelőtt több busz is a garázsokban maradt. Ezen felül elrendelték a város tömegközlekedéséért felelős, jelenleg Párizsban lévő tisztviselő letartóztatását a buszhiány miatt. A szövetségi rendőrség pedig öt államban is vizsgálatot indított a buszok miatt.
A hosszabbítást Luláék kérték a buszhiány miatt, és azzal vádolták meg több város, köztük São Paulo és Salvador vezetőit, hogy szándékosan próbálják korlátozni, hogy az emberek el tudjanak menni választani olyan helyeken, ahol nagy az elnök támogatottsága. Később Bolsonaro kampánya is a szavazás meghosszabbítását kérte, de ők a rossz időjárási körülményekre hivatkozva, amik olyan országrészeket érintettek, ahol sok szavazatra számítanak.
Az elnök szavazói a Bolsonarót támogató városvezetők puccskísérleteként értékelték a buszjáratok ritkítását a Guardiannek nyilatkozva. Bolsonaro kampánya közben az igazságszolgáltatás által végrehajtott puccsnak nevezte a szavazás meghosszabbítását, amiről egy Lulához közel álló bíró döntött, aki korábban a személyes ügyvédje volt.
A brazil sajtónak nyilatkozó jogi szakértők arra figyelmeztettek, hogy nem várt következményei lehetnek a bíróság példátlan döntésének a szavazás meghosszabbításáról, és a vesztes fél megkérdőjelezheti a választás tisztaságát. Választási jogászok a New York Timesnak azt mondták, hogy akár az eredményt is érvényteleníthetik, és új választásokat írhatnak ki szoros eredmény esetén, és ha bizonyítást nyer, hogy a szavazóhelyiségek tovább voltak nyitva olyan helyeken, ahol az egyik jelöltnek jóval nagyobb a támogatottsága.
Lula elnök közölte, hogy korábban soha nem panaszkodott a választási eredmények miatt, elfogadta azokat. „De most valami förtelmes dolog történik”, utalt azokra a beszámolókra, hogy szándékosan korlátozták a tömegközlekedést azokon a helyeken, ahol az első fordulóban többen szavazták rá. Bolsonaro szövetségesei pedig a szavazatszámlálás megkezdése előtt arról beszéltek, hogy meg fogják kérdőjelezni a választás eredményét, ha Lula nyer.
Nagy küzdelem volt a szavazókért
Az első forduló után a jelenlegi elnök is elismerte, hogy nem arra az eredményre számított, a közvélemény-kutatások korábban ugyanis Lula néhány százalékpontos előnyét mutatták. Ennek ellenére bizakodó volt, és a három hét kampány során mindent megpróbált.
Az elnökválasztás első fordulójában leadott maradék 7,5 százalékponton a második fordulóból kieső jelöltek osztozkodtak. A kieső jelölteknek inkább Flávio Bolsonaro örülhetett: a harmadik helyen végzett, magát középre pozicionáló Augusto Cury őt támogatja, illetve az utána végző két másik jelölt is. Több eddig semleges párt is Bolsonaro mögé sorakozott fel, köztük olyanok is, amelyek korábban a Lula által támogatott kormányban kaptak helyet.
A baloldali elnök főleg az első fordulóban nem, vagy érvénytelenül szavazó emberek megszólításával próbálta bebiztosítani a győzelmét. A távol maradók aránya 1998 óta a legmagasabb, 21 százalék volt, azaz több mint 33 millióan nem mentek el szavazni, annak ellenére, hogy az kötelező a 18 és 70 év közötti, olvasni és írni tudó embereknek, és a távolmaradás egy kicsi, jellemzően alig kétszáz forintnyi pénzbírságot és egyéb büntetéseket vonhat maga után. Hatmillióan érvénytelen szavazatot adtak le. A brazil elnökválasztások második fordulóiban nőni szokott a távol maradók aránya, az egyetlen kivétel 2022 volt, amikor Lula legyőzte Jair Bolsonarót.
Lula emellett a „félelem stratégiáját” szorgalmazta, és a kampányban arra emlékeztette a szavazókat, hogy Bolsonaro elnöksége milyen veszélyt jelentene a szociális juttatásokra nézve. Közben elemzőket is meglepő kemény fellépést ígért a bűnözőkkel szemben, köztük a büntethetőségi korhatár 18 évről 16 éves korig történő csökkentését, amivel szembement pártja több évtizedes álláspontjával. A felmérések szerint a braziloknak az erőszakos bűncselekmények és a romló közbiztonság a legfontosabb kérdések, amit a korrupció és a gazdaság követ.
Bolsonaro a bűnözés elleni kemény fellépést helyezte a kampánya középpontjába. Egyebek mellett a drámai körülményeiről híres óriási salvadori börtönkomplexumhoz hasonló öt létesítmény felépítését, valamint a nemi erőszakot elkövető emberek vegyi kasztrálását és a nemzetközi bűnbandák terrorszervezetté nyilvánítását ígérte. Lula pénzügyi botrányoktól megtépázott Munkáspártját korruptként állította be – miközben ellene korrupció és pénzmosás miatt zajlik nyomozás.
Az ifjabb Bolsonaro tervei közé tartozott a nyilvánosság előtt sem titkolt bosszú a bíróságokkal és a legfelsőbb bírósággal szemben, amiért elítélték apját, miközben Jair Bolsonarónak és a puccskísérlet ügyében érintetteknek amnesztiát adna. A kampány hajrájáról és a meglepően heves elnökjelölti vitáról szóló összefoglalónkat itt tudja elolvasni.
A brazil választásnak az egész világ szempontjából nézve is óriási tétje volt: nagyrészt az ország területén van a több millió négyzetkilométeres amazonasi esőerdő, ami befolyásolja a Föld éghajlatát is. A zöld szervezetek attól tartottak, hogy amennyiben Flávio Bolsonaro nyer, akkor visszatérhet az apja elnöksége alatt általánossá vált erdőirtás. A DW azt írta, hogy Jair Bolsonaro négyéves elnöksége alatt az Amazonas 45 586 négyzetkilométerét pusztították el. Ez egy Dániánál is nagyobb terület. Az erdő ráadásul már nem is olyan ellenálló, mint néhány évtizede volt.
