Bíró-Nagy: Szenvedélyes vita volt az EU-csúcson a migrációról, ideiglenesen lezárhatnák a határt

A migrációról „szenvedélyes”, az energiaügyekről pedig az egyik legnagyobb vita alakult ki a legutóbbi uniós csúcstalálkozón, árulta el kedden Bíró-Nagy András. Az államtitkári kinevezése óta először vett részt a Parlament európai ügyi szakbizottságának ülésén, hogy részletesen bemutassa, miről tárgyalt Magyar Péter és 26 uniós társa két napon át Brüsszelben.

A Miniszterelnökség szakpolitikai államtitkára kiemelte, hogy már az uniós csúcs hetének első fele is komoly eredményt hozott, lezárták az 1500 milliárd forintot érő feltételességi eljárást. A miniszteri Tanács döntésével megnyílt az út ahhoz is, hogy a modellváltó egyetemek teljesen részt vehessenek az Erasmus+ oktatási cserékben. Hétfőre írták alá a szükséges szerződéseket, „így most már hivatalos”, hogy küldőként is újra bekapcsolódhatnak a programba.

Felfüggeszthetnék a menedékkérelmek elbírálását a ceutaihoz hasonló rohamoknál

A csúcstalálkozón „szenvedélyes” vita alakult ki a migrációról. Itt nagyrészt egyetértettek például az elutasított menedékkérelmű migránsok visszaküldésében és egy vészhelyzeti rendszerben, de a sokszínűségről és az identitásról „jóval nehezebben feloldható” volt a politikai vita. Két vezető ellenkezése miatt csak egy rövidebb szövegben egyeztek meg, és abban, hogy majd a spanyol választás után visszatérnek a témára (amivel rögtön utalt is rá, hogy a bevándorlásbarátnak számító spanyol kormányfő volt az egyik ellenálló).

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már az ülés után jelezte, hogy a ceutaihoz hasonló tömeges határsértések esetére a testület még az idén javasol egy vészhelyzeti rendszert. Bíró-Nagy elmondása alapján ezzel ideiglenesen teljesen lezárhatják a határt, tömegesen kitoloncolhatnák az érkezőket, és felfüggeszthetik a menekültügyi eljárásokat.

Megerősítette, hogy magyar kezdeményezésre került bele a szövegbe az instrumentalizáció (azaz amikor a migrációt eszközként, fegyverként használják) minden fajtája elleni fellépés. „Minden fórumon” igyekeznek rámutatni, hogy eltérőek a fenyegetések más-más határszakaszokon. Van, ahol nem EU-n kívüli országok, hanem bűnözői csoportok szervezik az instrumentalizációt.

Az előző kormány menekültjogi huxitja miatt 2024 óta napi egymillió euróval nő egy bírság, amely összesen már egymilliárd euró fölött tart, és kéthavonta kell befizetni, vagy büntetőkamattal levonják a támogatásokból. A magyar költségvetés 2027-es tervezete a megtakarítások között azzal számol, hogy ezt jövőre már nem kell befizetni. Bóka János fideszes frakcióvezető a szakbizottsági ülésen arra volt kíváncsi, miből gondolja a kormány, hogy ez így lesz.

Dolgoznak rajta, hogy a migrációs „örökölt ügyeket” meg lehessen oldani a szigorú migrációs politika fenntartásával, ami változatlanul fontos, hangsúlyozta az államtitkár. Szerinte ez a következő hetek-hónapok kérdése, remélte, hogy a szakbizottság egyik következő ülésén be tud számolni a konkrétumokról.

Az energiaügyekből lett az egyik legnagyobb vita

Bíró-Nagy megerősítette, hogy az állam- és kormányfői csúcs egyik legvitatottabb témája az energiaügyekből, főleg a szén-dioxid kibocsátását forintosító rendszerből, az ETS-ből lett. Ezt egy korábbi halasztással 2028-ban terjesztenék ki a lakóépületekre és a járművekre. (A bevételeket emissziócsökkentő, energiahatékonysággal rezsit csökkentő fejlesztésekbe forgatják vissza.)

Az államtitkár közölte: a Visegrádi Négyek Olaszországgal együtt 2030-ig halasztanának, amit mások is támogatnának, egyes tagállami kormányok pedig az egész rendszert eltörölnék. Megerősítette, hogy több kör kellett a záródokumentum ETS-ről szóló részének véglegesítéséhez. A szöveg szerint az Európai Bizottság aktualizálni fogja a rendszer hatásvizsgálatát, amit az államtitkár úgy értékelt, hogy a végső változat inkább az ő irányukba mozdult el.

Bóka ugyanakkor rámutatott, hogy ehhez módosítani kellene a mostani jogszabályt, amit az Európai Bizottságnak kellene javasolnia, ezért arról érdeklődött, hogy az uniós testület tett-e ilyen ígéretet. (Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiáért felelős tagja a Telexnek nemrég épp arra utalt, hogy nem változtatna: nagyon csodálkozna, „ha a hatásvizsgálat nem azt mutatná, hogy megfelelőek a rendelkezésünkre álló eszközök”. Még ha lenne is ilyen javaslat, lakosságszámtól függően legalább 15 kormány kellene az elfogadásához.) A volt EU-ügyi miniszter szerint a rendszer a saját, mérsékelt számításaik alapján 8-10 százalékkal emelné az üzemanyagok árát, és 27 százalékkal a gázét.

Bíró-Nagy arra számított, hogy a hatástanulmány alap lehet további halasztás elérésére. Szerinte egyre többen felismerik, hogy ezzel foglalkozni kell, van olyan tagállam, ahol választási kampányok központi kérdése lehet az ETS-ből, és az erősödő kritikai hozzáállás másokat is meggyőzhet, bár ez nem jelenti, hogy a kormány szerint a kibocsátás-csökkentés ne lenne fontos.

Meloni 17 vezető, köztük Magyar közös levelének tudta be a felzárkóztatási pénzek megvédését

A csúcstalálkozón került át állam- és kormányfői szintre a 2028–2034-es közös költségvetés vitája, amelynek a sarokszámairól egyhangúlag kell megegyezniük. A legutóbbi javaslat a soros ír elnökségtől nyolc százalékot csökkentene az eredeti tervezethez képest, de ez még így is 30 százalékkal nagyobb lenne a mostani büdzsénél. (Bíró-Nagy nem tette hozzá, de ez részben az infláció és az idén kifutó helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetése miatt van így.)

Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy év végéig meg kellene egyezni, de Bíró-Nagy emlékeztetett rá, hogy „bizonytalansági tényező” a novemberi spanyol választás és a svédek küszködése a kormányalakítással. A Magyarország és 16 másik tagállam vezetőiből álló Kohézió Barátai a csúcs előtt levélben kérték az uniós felzárkóztatási (kohéziós) és a mezőgazdasági politika mostani szintjének fenntartását, valamint kritizálták az eredeti bizottsági javaslat „ambíciós szintjének csökkentését” (magyarul a főösszeg csökkentését). Bíró-Nagy elmondása alapján a Kohézió Barátait szervező Giorgia Meloni a közös levelüknek tudta be, hogy az írek nem vágtak a felzárkóztatási és a mezőgazdasági politikán. A tárgyalásokat innentől az állam- és kormányfők testületének portugál elnöke, António Costa vezeti, és Bíró-Nagy bizakodott amiatt, hogy Costa maga is a felzárkóztatási források egyik haszonélvező országából származik.

Az államtitkár az Európai Parlament (EP) szerepére is utalt, amelynek a beleegyezésére szintén szükség van a költségvetési sarokszámoknál, azaz vétózhat, ha elégedetlen. Az elmondása alapján Roberta Metsola EP-elnök a csúcson jelezte: új bevételek kellenek, ha a gazdagabb tagállamok nem akarnak többet beadni, és nem hagyhatják a tárgyalások végére, hogy az EP álláspontját is figyelembe vegyék. (Ez nemhogy csökkentene, hanem tíz nagyjából százalékot emelne a költségvetésen, és az Európai Bizottság javaslatához képest is új bevételi forrásokat javasolt.)

Új lendületet kaphat Szerbia csatlakozási folyamata

A bővítésnél ugyan széles körben támogatják a csatlakozási folyamatban éllovas Montenegró csatlakozását – többek között a magyar kormány is –, de az államtitkár utalt rá, hogy nem mindenki van ezzel így: a horvátok puhították a végkövetkeztetéseket, hogy ne előlegezzék meg az ország csatlakozását. Az Európai Bizottság bővítési reformjavaslatairól szerinte viszonylag kevés szó esett, de Bóka érdeklődésére az államtitkár elmondta: „nem kérdés”, hogy a magyar kormány fenntartaná az egyhangú döntéshozást a csatlakozási tárgyalásoknál.

Bíró-Nagy szerint az ülésen felvetődött az is, hogy esetleg szétválasszák az eddig egyszerre lépkedő Moldova és Ukrajna csatlakozási folyamatát. Bíró-Nagy szerint változatlanok az álláspontok arról, hogy felhasználják a befagyasztott orosz jegybanki vagyont Ukrajna megsegítésére. (Tavaly nem tudtak megegyezni erről.)

A csúcs még a szerbiai választás előtt volt, de Bíró-Nagy kérdésre az ottani ellenzéki győzelem következményeire is kitért. Szerinte akár olyan lépéseket is megtehetnek, amelyek elmaradtak, például új csatlakozási fejezetcsoportot nyithatnak. (Ezt a 2024-es soros magyar elnökség előkészítette, de magáig a klaszternyitásig nem tudott eljutni.)