Prigozsin fia átvette a zsoldossereg irányítását, afrikai aranybányákat felügyelnek, a Kreml hiába próbálta meg bekebelezni őket

Jevgenyij Prigozsin, a rettegett orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport vezérének magángépe két hónappal sikertelen puccskísérlete után, 2023 augusztusában tűzgolyóként zuhanva a földbe csapódott Oroszországban. A zsoldosvezér halála után szinte rögtön megindultak a találgatások, hogy mi lesz a szervezet sorsa. Főleg, hogy ki fogja vezetni, ha nem szűnik meg. Három évvel később már egyértelmű a válasz. A Wall Street Journal (WSJ) október közepén megjelent cikke szerint a zsoldoshadsereg irányítását Prigozsin 28 éves fia, Pavel vette át, aki meg tudta erősíteni a szervezet pozícióját a Közép-afrikai Köztársaságban. Pavel Prigozsin ezt úgy tudta megvalósítani, hogy Moszkva igyekezett mindent megtenni azért, hogy bekebelezze a zsoldoshadsereg legjövedelmezőbb üzleteit Afrikában.

„Ami a Közép-afrikai Köztársaságban (CAR) végzett műveleteket illeti, Pavel könnyedén követte apja nyomdokait” – mondta a WSJ-nek Nathalia Dukhan, a genfi székhelyű Global Initiative Against Transnational Organized Crime kutatója. A nemzetközi szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezet szerint Prigozsin nagyjából ötszáz zsoldost irányít az országban, ahol aranybányák felett szerezte meg az irányítást, és a szervezet évente nagyjából 180 millió dolláros bevételt szerez a CAR-kormány segítségével végzett illegális aranyexportból. A Wagnerhez köthető emberek közben kulcsfontosságú minisztériumokban jelentek meg, valamint a biztonsági szolgálatoknál és a vámhatóságnál – írta júniusi jelentésében a Global Initiative.

A WSJ cikke szerint az ifjabb Prigozsin emellett átvette apja fegyverkereskedelmi üzletét is, és szudáni és líbiai lázadóknak adnak el fegyvereket. Benne vannak a drogkereskedelemben és még saját vodkamárkákat is árulnak az országban. „A Wagner egy nagy hatalmú különleges egységből egy kitagadott hálózattá vált, ami úgy tűnik, hogy a szervezet bűnözésbe süllyed” – mondta a lapnak Lou Osborn, a Wagner afrikai működését követő, svájci székhelyű Inpact nyomozója. Közben testőrként vigyázzák Faustin-Archange Touadéra közép-afrikai elnök biztonságát, és lázadó csoportok ellen is harcolnak az országban, ahol a Kreml hiába próbálta őket lecserélni saját afrikai zsoldoshadseregével, a Wagner egykori harcosaiból és az orosz hadsereg katonáiból álló Africa Corpsszal.

Aranyifjúból zsoldosvezér

A Vlagyimir Putyin orosz elnök szakácsából hadúrrá vált Jevgenyij Prigozsin a halála előtt években már saját örökösének kezdte el felépíteni fiát, aki eleinte leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy luxusjachton és magángépek fedélzetén fotózkodott. Az apja húszévesen bízta rá a család ingatlanportfóliójának kezelését, és elkezdte felkészíteni zsoldosvezér karrierjét, olyan fényképeket osztva meg a közösségi oldalakon róla, amiken Szíriában és Ukrajnában harcol. A végrendeletében is fő örökösének nevezte meg.

A Wagner-vezér halála után azonnal felmerült, hogy a zsoldoshadsereget és érdekeltségeit Moszkva fogja bekebelezni, de voltak, akik kételkedtek. A Wagner nemcsak a pénzről szól, ez egyfajta vallás, nem valószínű, hogy a struktúra teljesen el fog tűnni, számomra ez lehetetlennek tűnik” – mondta még 2023 szeptemberében a New York Timesnak Makszim Sugalej, Jevgenyij Prigozsin politikai tanácsadója. A lap akkori cikke szerint a szervezeten belül többen azt támogatták, hogy Pavel Prigozsin vegye át az irányítását, mert nem akartak betagozódni az orosz védelmi minisztérium alá, október elejére pedig már olyan beszámolók jelentek meg, amik szerint az akkor 25 éves örökös átvette a Wagner parancsnokságát.

Moszkva Afrikát akarta, de nem kaptak meg mindent

A Kreml már Prigozsin elvetélt puccskísérlete után elkezdte elvenni tőle a becslések szerint évente nagyjából nyolcszázmillió dollárt termelő oroszországi üzleteinek egy részét. Köztük a médiabirodalmát, majd azonnal rámozdultak afrikai érdekeltségeire, amiért belharc indult az orosz hírszerző szervezetek között.

A Wagnernek akkor nagyjából ötezer katonája volt több afrikai országban. Harcosai különböző rezsimeket segítettek, a szervezet benne volt az aranyexportban, valamint fával, gyémántokkal és más nyersanyagokkal kereskedtek. Afrikában már ekkor egymás után jelentek meg a Kreml magas rangú küldöttei, hogy ezeket az érdekeltségeket elvegyék tőle.

Közben a lázadása után a nyilvánosság elől eltűnt Prigozsin is Afrikába utazott, hogy megmentse a Wagner-csoport ottani üzleteit, és a halála előtti napokban a Közép-afrikai Köztársaságban járt. Ott egy szudáni delegációval találkozott, majd Líbiába és Maliba utazott, ahol egy videó is készült róla, amin arról beszélt, hogy a Wagner tovább terjeszkedik Afrikában.

A felvétel közzététele után két nappal Moszkvába utazott, majd újra gépre szállt, hogy hazautazzon Szentpétervárra. A gépe alig húsz perccel a felszállás után lezuhant.

Két héttel később Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmi miniszterhelyettes, valamint az orosz katonai hírszerzés, a GRU külföldi szabotázsakciókra és célzott gyilkosságokra szakosodott 29155-ös egységének vezetője, Andrej Averjanov tábornok sorra járta azokat az afrikai országokat, ahol a Wagner jelen volt: Líbia, Burkina Faso, Mali és a Közép-afrikai Köztársaság. Az országok egymás után engedtek a nyomásnak, és a Wagnert lecserélték a moszkvai Africa Corpsra.

Egy ország azonban kitartott. A Wagner legfontosabb afrikai hídfőállása, a Közép-afrikai Köztársaság. Az ország elnöke Faustin Archange Touadéra a beszámolók szerint jobban bízott az őt évek óta védő Wagnerben, aminek egységei segítséget nyújtottak egy 2023-as népszavazásban, ami lehetőséget adott számára, hogy bármeddig hatalmon maradhasson. Emellett az sem tetszett neki, hogy Moszkva több millió dollárnyi készpénzt kért a védelemért, míg kormánya inkább az aranyban, vasban és uránban történő fizetést preferálta – mondta még 2025-ben az AP-nek egy közép-afrikai katonai tisztviselő.

A Közép-afrikai Köztársaság fővárosa, Bangui minden más fővárosnál keményebben küzdött azért, hogy fenntartsa a rezsim védelmét ásványkincsekért cserébe biztosító rendszert, éppen azért, mert az olyan jól működött – mondta a WSJ-nek Justyna Gudzowska, a washingtoni székhelyű The Sentry oknyomozó csoport ügyvezető igazgatója. A lap beszámolója szerint Touadéra segített Pavel Prigozsinnak, hogy bebetonozza a pozícióját azzal, hogy a Wagner harcosait integrálta az ország hadseregébe, rendőrségébe és hírszerzésébe. A Wagner-csoport új vezetője ugyanis apja halála után azonnal lépéseket tett, hogy távol tartsa az országot Putyintól.

Az országban jelenleg egy nagyjából ötszáz főből álló Wagner-alakulat működik, Pavel Prigozsin pedig rendszeresen utazik szentpétervári otthonából Banguiba, ahol egy luxusszállodában száll meg. Ottléte alatt ez gyakorlatilag a Wagner főhadiszállásaként működik, amit AK-47-esekkel felfegyverzett, maszkos Wagner-katonák őriznek. Ide még a magas rangú kormányzati tisztviselőket és diplomatákat is csak biztonsági ellenőrzés után engedik be.

„A Közép-afrikai Köztársaság az az ország, ahol a Wagner a leghatalmasabb volt. Gazdasági eszközei az országban, beleértve az aranybányászati ​​érdekeltségeket is, érintetlenek maradtak” – mondta nyáron a WSJ-nek Charles Bouëssel, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group elemzője. A Wagner, amellett, hogy az ország legnagyobb aranybányáját is az ellenőrzése alá vonta, és abból a különböző beszámolók szerint évente 250-500 millió dollárnyi aranyat bányásznak, beszálltak a drogbizniszbe is. A WSJ cikke szerint a súlyos függőséget kialakító, nagy dózisban stimulánsként használt tramadol illegális kereskedelmét és csempészetét irányítják az országban.

Prigozsin ezt valószínűleg úgy teheti meg, hogy sikerült egyezségre jutni a Kremllel – mondta a WSJ-nek Lou Osborn. Bouëssel pedig közölte: „Oroszország úgy kezeli a helyzetet, hogy kerüli a nyílt konfrontációt, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt Prigozsin esetében tette – egészen addig a repülőgép-balesetig.”