Azt hiszem, különbséget kell tenni egy politikai fogoly és egy börtönben lévő politikus között. A kettő nem ugyanaz

„Igazán érzem a változást” Magyarországon – mondta a Telexnek Sophie Wilmès, a Renew Europe európai parlamenti csoportjának tagja. A liberális képviselő vezette azt a küldöttséget, amely a héten az Európai Parlamentből (EP-ből) érkezett Budapestre, hogy vizsgálja a magyar jogállamisági helyzetet.

A hétfős delegáció az EP hivatalos közleménye szerint áttekintette a fejleményeket a 2026. áprilisi választások óta. Ők hét különböző frakciót képviseltek. Wilmès mellett – egyedüli magyar tagként – László András jött a Fideszből. Többek között a szélsőjobboldaliak frakciója is delegált egy tagot, a zöldeket Tineke Strik képviselte. Az Európai Parlament delegációja azelőtt látogatott Budapestre, hogy a képviselő-testület határozatot hozna a jogállamisági helyzetről, utóbbival a 7. cikkes eljárás lezárását is javasolhatja. Wilmès a hét közepi sajtótájékoztatón érezhető változásról, de hiányosságokról is beszélt. Külön is kérdeztünk tőle és László Andrástól.

Wilmès már tavaly is járt Budapesten egy hasonló delegációval. A Telex kérdésére, hogy ahhoz képest mit érez a fő különbségnek, a változást emelte ki, ami szerinte nem csak papíron történt. Képviselőkkel, civilekkel és egyéb érintettekkel találkoztak, akik arról beszéltek nekik, milyen drasztikusan változott a helyzet, mennyivel kisebb rajtuk a nyomás. Azt mondta, hogy szerintük sem 100 százalékosan olyan a helyzet, mint szeretnék, és maradtak még aggodalmaik, de időre van szükség, és a benyomásai alapján a magyar hatóságok elkötelezettek, hogy visszatérjenek a jogállamisághoz.

„Javaslatot tettünk, hogy ne csak baloldali NGO-kkal, szervezetekkel és médiumokkal” találkozzon a delegáció, hanem leváltott intézményvezetőkkel, „jobboldali, vagy jobboldalhoz közelebb álló szakértőkkel” is – mondta László András. Ennek ellenére „a három nap alatt csak egy jobboldali újságírónak engedtek teret a programban”.

A delegáció egyetlen magyar tagja azt mondta, hogy Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, egyik államtitkára, Varga-Bajusz Veronika, valamint Bús Balázs korábbi fideszes országgyűlési képviselő és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ex-alelnökének ügyét is a napirendre szerették volna venni egy esetleges börtönlátogatással. Hármójukat az NKA-ügy miatt vették őrizetbe. „Ezt indoklás nélkül elutasították. Az a kettős mérce, ami korábban érvényesült az Európai Parlament részéről Magyarországgal szemben, az továbbra is érvényesül.”

Wilmès szerint a látogatásuk alatt volt, aki többször is beszélt nekik politikai foglyokról, de „azt hiszem, különbséget kell tenni egy politikai fogoly és egy börtönben lévő politikus között. A kettő nem ugyanaz.”

A tavalyi küldöttséghez képest változást jelentett, hogy idén a Mi Hazánk és a Fidesz frakciói, a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) és a Patrióták Európáért (PfE) is delegáltak tagokat. Arról, hogy milyen volt köztük a kommunikáció és az együttműködés, Wilmès hangsúlyozta: mindenki a szabályoknak és annak megfelelően viselkedett, ahogyan a jó családokban szokás. Udvariasak és tisztelettudóak voltak egymással, még ha egyes ügyekben erősen el is tért a véleményük.

Nyilván ahogy az EP-ben, úgy ebben a három napban is jellemző volt a politikai megosztottság, de az elnök mindenkinek szót engedett, hogy kérdezzen – mondta László András. Azt viszont hozzátette, hogy (a PfE mellett) az ESN, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója sem csatlakozott a záró sajtónyilatkozathoz, mert a végkövetkeztetéseik nem egyeztek meg azzal, amiről Wilmès a szerdai sajtótájékoztatón beszélt. László szerint amit elmondott, az nem tükrözte az aggályokat, a konklúziókat és a hallott válaszokat.

Wilmès szerint a parlamenti ellenzéki politikusok főleg az időkorlátozásokat emlegették az aggodalmaik között. Arra láttak korábban máshol példákat, hogy ilyen határt vezettek be a miniszterelnököknél, de az ellenzékiek a 12 éves képviselői mandátumkorlátozást is felvetették, ami miatt sokakat nem lehet újraválasztani. Arról is szó volt, hogy milyen gyorsan lehet jogszabályokon változtatni kétharmados többséggel. „Mindig ügyelni fogunk a jogállamiság tiszteletben tartására, attól függetlenül, hogy ki van hatalmon. Mindenesetre nagyon érdekesnek találtuk, hogy a most felvetett aggodalmak miatt korábban nem aggódtak, amikor kormánytöbbségben voltak” – mondta például a gyors jogalkotás lehetőségéről. Ettől függetlenül azt valóban megkérdőjelezhetőnek tartotta, hogy egy képviselőt csak 12 évre választhassanak meg.

„Habár a program erőteljesen lejtett egy irányba, így is megdöbbenést váltott ki” a 12 éves korlátozás, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, „az NVVH döntéseivel szembeni nagyon gyenge jogorvoslati garanciák – erre se mondtak semmilyen választ” – jelentette ki László András.

Wilmès szerint parlamenten kívüli ellenzékiek leginkább a választási törvénnyel foglalkoztak, amit normálisnak tartott. A láthatóságuk és a finanszírozásuk is kérdés. „Problémát okoz, ha a választási rendszer nem kedvező a kisebb pártoknak”, szerinte arányosabb rendszer kellene. „Egyáltalán nem” – válaszolta arra, tart-e tőle, hogy ez felveti valakiben: az EP többsége megpróbál beavatkozni a választási rendszerbe, és ezzel az ottani többség pártjait segítené.

Az EP-ben hagyományosan egy laza „nagykoalíció” működik a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok között, előbbi frakciójához csatlakozott a Tisza Párt, utóbbi kettő tagpártjai közül egy sem jutott be a Parlamentbe a 2026-os országgyűlési választáson. Az arányosabb rendszer Wilmès szerint nem arról szól, hogy egy pártot hozzanak előnybe. Jó módszernek tartotta a demokrácia élénkítésére, ha van alternatívája két nagy pártnak, és kisebb csoportok kötnek kompromisszumot, de ettől még nem fogják azt mondani, hogy más rendszer nem valósulhat meg, vagy jogsértő lenne.

Ahogy azt Wilmès a záró sajtótájékoztatóján elmondta, a jelentésük nem szól majd közvetlenül a magyar „hetes cikkes” jogállamisági eljárásról, amelyet az EP 2018-ban kezdeményezett. Ettől függetlenül „azt hiszem, sokban hozzá fog járulni” a testület véleményéhez arról, kérjék-e az eljárás megszüntetését – tisztázta a Telex kérdésére. A záródokumentumot a visszautazásuk után állítják össze, és azzal számolt, hogy ez egy főleg pozitív jelentés lesz.

László András azt mondta, hogy a Fidesz–KDNP álláspontja nem változott a hetes cikkes eljárásról. „Mi azt mondtuk, hogy ez egy politikai támadás Magyarország ellen”. Az „azonnali és feltételek nélküli leállítását követeltük a választás előtt, és követeljük most is – annak ellenére, hogy azért szóvá tesszük azokat a demokratikus és jogállamisági elvek ellen ható intézkedéseket, amelyeket az új tiszás parlament” vagy a kormány bevezetett.