A NOB szerint Magyarország is jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára

Magyarország is szerepel a hét ország között, amely versenyben van a 2036-os nyári olimpia és paralimpia megrendezéséért – derül ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) keddi közleményéből.

A NOB közleménye szerint jelenleg Németország, Magyarország, India, Katar, a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország azok az érdekelt felek, „amelyek folyamatos párbeszédben állnak, és kifejezetten jelezték érdeklődésüket a 2036-os olimpiai játékok megrendezése iránt”. A jelentkezés hivatalos határideje október 31.

Az olimpiai pályázatot nem a nemzeti kormányok nyújtják be, hanem a városok. Magyarország Budapestet jelölte meg központi helyszínként, míg az indiaiak Ahmedabadot, amely 2030-ban a Nemzetközösségi Játékoknak lesz a házigazdája. A katariaknál Doha a központ, kiegészítve azzal, hogy a szomszédos országok is bekapcsolódhatnak a rendezésbe. Törökország Isztambult, Németország Münchent, a dél-koreai pályázat Szöult, a dél-afrikai pedig Fokvárost jelölte fő helyszínnek, írja az MTI.

A jelentkezőknek novemberben kell bemutatniuk pályázatukat a NOB illetékes bizottságának, majd jövő márciustól egy stratégiai megbeszélés-sorozat következik a NOB végrehajtó bizottságával. A NOB aztán szűkíti a kandidálók számát és 2028 novemberében célzott tárgyalásokat folytat a kiválasztottakkal. 2029 közepén dönthetnek arról, melyik város rendezheti meg az olimpiát.

MOB: Ez még nem nem minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek

A NOB bejelentése után nem sokkal a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményt adott ki, amelyben emlékeztettek rá, hogy a MOB és Karácsony Gergely főpolgármester már 2024 októberében arról tájékoztatta a magyar közvéleményt, hogy Budapest részt vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2036-os olimpiai helyszínválasztási folyamatát megelőző, úgynevezett Tájékozódási Folyamatban (Continous Dialogue).

Kiemelték, hogy ez semmilyen kötelezettségvállalással nem jár, és nem minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek.

„A NOB mai közleménye szerint 2027 márciusában jelöli ki azon városok körét, amelyeket meghív a 2036-os helyszínválasztási folyamatba, végleges döntés 2029-ben születik a rendezésről. A bejelentésből kiderül, hogy a NOB komolyan veszi a Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest érdeklődését” – írta a MOB közleménye.

Hozzátették, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezi, hogy Budapest főpolgármestere és az infrastruktúra, sport és biztonsági szempontból illetékes magyar kormány közösen tekintse át a 2036-os olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. Ezért Gyulay Zsolt, a MOB elnöke kedden levélben kérte, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa idén ősszel tárgyalja meg a Magyar Olimpiai Bizottság koncepciójavaslatát.

„A MOB a készülő koncepciót teljesen újszerűnek szánja. Egy minden elemében újragondolt, a fenntarthatóság jegyében született, városfejlesztő olimpiai koncepción dolgozik. Fontos tudni, hogy bármely érdeklődő országban és városban 2028 során kell hivatalos döntést hozni arról, hogy valóban szándékoznak-e megrendezni a 2036-os nyári játékokat és készek-e vállalni az ehhez szükséges kötelezettségeket, garanciákat. A MOB álláspontja, hogy a felelős döntést alapos társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie. A NOB helyszínválasztási folyamata alapján ez a döntés 2028 során esedékes” – írta a Magyar Olimpiai Bizottság.

Újra olimpia

Orbán Viktor régi álma volt egy budapesti nyári olimpia. A 2024-es olimpia rendezésére bármifajta társadalmi egyeztetés és komolyabb felmérés nélkül nyújtotta be a pályázatot a Tarlós István vezette fideszes városvezetés és a Borkai Zsolt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság 2016-ban. Az akkor alakuló Momentum fővárosi népszavazást kezdeményezett az olimpiáról, és alig pár hét alatt 266 ezer aláírást gyűjtött össze, ami után Orbánék az utolsó pillanatban meghátráltak, és a főváros visszavonta a pályázatot.

A korábbi miniszterelnök nem tett le a budapesti olimpiáról, miközben az ország gazdaságát alaposan megcincálta a koronavírus-járvány és az Európa-rekorder infláció, sorra adták át az olimpiai rendezéshez szükséges sportlétesítményeket (Puskás Aréna, MVM Dome, Nemzeti Atlétikai Központ, Duna Aréna), és több nagyobb sportrendezvényt (vizes világbajnokság, atlétikai vb, foci-Eb több meccse) is sikerült elhozni.

2024-ben írtunk arról, hogy a hivatalban lévő főpolgármester, Karácsony Gergely elvből nem ellenzi a 2036-os budapesti olimpiát, de több feltétele is lenne, például hogy az állam végezze el az olimpiához szükséges beruházásokat, és hogy Budapest kapja vissza azokat a forrásokat, amelyekből a saját fejlesztéseit meg tudja valósítani. 2024 nyarán ugyanakkor a Telexnek azt mondta, nem érkezett hozzá megkeresés a kormány részéről, és semmifajta egyeztetés nincs a főváros és a kormány között, hiába nyilatkozta akkoriban Orbán Viktor, hogy 2036-ban jó lenne olimpiát rendezni Budapesten.

Karácsony Gergely szeptember végén a budapesti olimpia terveiről az ATV műsorában azt mondta, nehéz ilyen nagy projektektől beszélni, amíg a közvetlen pénzügyi vitákban nincs megállapodás, de elmondta,

a főváros által kidolgozott olimpiai koncepció ebben a parlamenti ciklusban semmilyen állami kiadást nem feltételez, és nincs benne stadionépítés sem.

A koncepció szerinte valójában egy városfejlesztési koncepció, ami elsősorban a budapesti és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza, ha pedig tényleg eljutna Budapest egy olimpia megrendezéséig, akkor a koncepció szerint azt a lehető legtöbb vidéki nagyvárossal és más településsel közösen látnák csak megvalósíthatónak.

Magyar Péter 2024-ben a Telexnek arról beszélt, jelen helyzetben nincs szüksége Magyarországnak olimpiára. Akkor azt mondta, az olimpia nemzeti ügy lehetne, és „a kormány hibája, hogy nem lett az, mert egy ilyen rendezvényt csak úgy lehet megtartani, ha van mögötte nemzeti támogatás”.

Magyar 2024 augusztusában azt mondta, a kormány suttyomban beadhatta a 2036-os olimpia pályázatát, amire az Orbán-kormány azt reagálta, Magyar „ostobaságokat beszél”, hiszen a kormánynak nincs joga olimpiai pályázatot beadni. Magyar akkor arról beszélt, a Tisza akkor foglalkozik majd érdemben az olimpiai rendezés lehetőségével, ha a kormány odaadja az egészségügynek, az oktatásnak és a szociális szférának a hiányzó ezermilliárdokat, illetve „visszaadja a fővárosnak azt az évi 75 milliárd forintot, amit elvesz szolidaritási hozzájárulás címen, ami lehetetlenné tesz a fővárosban minden fejlesztést”, az olimpiai bizottság vezetői pedig részletes tájékoztatást adnak az embereknek. „Utolsó és legfontosabb feltételünk: a kormány maga kezdeményezzen országos ügydöntő népszavazást” – mondta.

A kormányra kerülése óta a Tisza Párt és a miniszterelnök nem nyilatkozott arról, hogy támogatná-e a 2036-os olimpia megrendezésének tervét.