Több tízmilliárdot spórolnak a nagy sportesemények rendezésén az előző kormány terveihez képest, és az összes korábbi szervezést átvilágítják, a jövőben pedig csak olyan eseményeket vállalnak el, amiket megéri idehozni. Kivezetik a taót, de a sporttámogatásra fordított pénzt nem csökkentik, a prioritások viszont változnak. A sportállamtitkár lemondásáról szóló pletykák célja a politikai feszültség keltése. Pósfai Gábor belügyminiszterrel beszélgettünk a kormány sportfinanszírozási terveiről.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) október közepén nyilvánosságra hozta azokat a sporteseményekre szánt – 500 millió forint feletti – támogatási összegeket, amiket 2022-től kapott az utolsó Orbán-kormánytól. Ezek többnyire titkos kormányhatározatokban szerepeltek, és sok esetben csak a szervezők, egy szűk kör ismerhette, mennyi pénzből gazdálkodhatnak, a nyilvánosság erről semmit sem tudott. Ahogy akkori cikkünkben bemutattuk, voltak irreális költségvetésű rendezvények, a Bajnokok Ligája döntőjéhez és a Puskás Arénán kívüli programokhoz például ugyanannyi, két és fél milliárd forintos állami forrást rendeltek, mint a Gyulai Memorialhoz, ami egy néhány órás atlétikai verseny, és a maga nemében Európában is a legdrágább.
Jövőre négy világbajnokság házigazdája lesz Magyarország, ezek költségvetése még nincs leütve, elsőként erről kérdeztük Pósfai Gábor belügyminisztert, akihez a sport is tartozik a kormányon belül. Elöljáróban azt mondta, hogy az előző kormány által elkülönített összeget szinte minden esetben igyekeznek radikálisan csökkenteni, sok esetben megfelezni. Azt nem tudta megerősíteni, hogy a Balásy Gyula-féle hírhedt cégcsoport, a Lounge minden esetben 20 százalék körüli összeget vitt-e el a múltban az összes esemény büdzséjéből, de azt közölte, hogy az előző évek nagy eseményeit egytől egyig külső céggel átvilágítják, hogy tisztán lássanak.
„A vizes vb szervezésére eredetileg 80 milliárd feletti összeget szántak, a titkos kormányhatározat alapján csak 2027-re 63 milliárdot. Mi most 39 milliárd forint alatti összeggel számolunk, bár a sokmilliárdos jogdíjat már korábban ki kellett fizetni. A közelmúltban módosítottuk az eredeti, még 2019-ban megkötött szerződést, ami rengeteg pontban kifejezetten előnytelen volt Magyarországnak. Kezdve azzal, hogy minden a World Aquaticset védte, és minden felmerülő extra költségért a magyar állam vállalt felelősséget” – mondta Pósfai. A belügyminiszter szerint úgy sikerült tízmilliárdokban mérhető összegeket spórolni, hogy tartalmilag nincsen érdemi változás a lebonyolításban. „Hogy miért így tervezték, arra nem szeretnék válaszolni, nem akarok az ő fejükkel gondolkodni.”
A női kézilabda-vb-re eredetileg szánt 28 milliárd forintot is meghökkentőnek tartja, az újratervezés után most azt látják, hogy ennek a felét sem fogja elérni a rendezésre szánt állami támogatás. „A kajak-kenu eredeti ötmilliárdja is túlzó, jóval kevesebből meg fogjuk csinálni. A negyedik világbajnokságnak, az öttusának nincs aláírt szerződése és végleges költségvetése, abban az esetben nem mozgunk kötött pályán, szabadabb a mozgástér.”
Pósfai visszautalt arra, hogy hatalmas időnyomásban voltak májusban, mert a kormányváltás után sorra jöttek az előre lefixált események, a május 30-i Bajnokok Ligája-döntő és a minisztérium felállása között alig több mint egy hét telt el. Volt egy olyan érzése, hogy az előző kormányzat abban reménykedett, ha veszítenek, az új kormány majd nem tud boldogulni a feladattal, minden rájuk omlik, és az ügymenet sok esetben emiatt leállt hónapokkal az események előtt – mondta.
„A BL-döntőre az egész világ figyelt, szinte gond nélkül lement, és az európai szövetség, az UEFA mintegy 800 millió forintot vissza is utalt, nemzetgazdasági szempontból nem vitás, hogy megérte idehozni – mondta Pósfai. – Kialakítottunk egy kritériumrendszert, mostantól csak olyan eseményt rendezünk, ami ezen szakmai, gazdasági és egyéb kritériumoknak is megfelel. Értelmezhető bevételi láb nélkül felesleges eseményeket idehozni.” A döntésnél a gazdasági hatás, a várható vendégéjszakák mellett súlyozzák a társadalmi hatást és a nemzetközi presztízst is, és végül egy objektív pontszám alapján hoznak döntést – mondta.
Azt elismerte, hogy az atlétikai világdöntő sportszakmailag sikeres volt, de szerinte a másik oldalon látni kell, hogy 16 milliárd forint nagyon sok pénz. „Elhiszem, hogy a sportági világszövetség szívesen jönne, nagyon elégedettek voltak, és nagyon jól tudtunk együttműködni a World Athletics csapatával. Egy szerződéses konstrukcióban azonban nem a legszerencsésebb például, ha egyedülálló módon a rendező fél fizeti a teljes pénzdíjat, miközben az összköltséghez képest elenyésző jegybevételen kívül minden más nyereség, például az egész világnak értékesített közvetítési jogdíj, teljes egészében az övék” – tette hozzá.
„A MotoGP-re és a Superbike-futamra elment csak idén mintegy 16 milliárd, miközben magyar versenyző nincs, az előbbi versenynapjára 6-7 ezer jegyet értékesítettek, ami elenyésző bevételt jelent. Ilyen esetekben a hatalmas mínusz előre borítékolható.” A MotoGP jövőre már nem jön Magyarországra, noha eredetileg tízéves szerződésben állapodtak meg, de a versenyzők sem szerették a balatoni helyszínt, és a jogtulajdonos Liberty sem ragaszkodik mindenáron hozzá, kölcsönös a szándék az elválásról.
Pósfai azt is kifejtette, hogy szeretnék feléleszteni az eddig a Lounge által (le)uralt rendezvényszervezői piacot, dinamikussá tenni a közbeszerzési versenyt, mert így lejjebb lehet vinni a rendezési árakat, és megszűnhet a torzító hatás. A jövő évi versenyekről már ilyen szellemben indult meg a hivatalos beszerzési folyamat, amelynek részletei az NKOH honlapján megtekinthetők.
A jövő évi költségvetésben, mint ahogy Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, 453 milliárdot kap a sport. A társaságiadó-kedvezményt (tao) kivezetik, de maga a támogatás nem szűnik meg, a hat csapatsportág (labdarúgás, jégkorong, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, röplabda) a központi költségvetésből kap közvetlen, célzott támogatást. A tao felső határa az előző években egyaránt 125 milliárd forint volt, ehhez jött egy alkalommal a 2025–2026-os idényben még az államilag támogatott kiemelt akadémiák 75 milliárd forintos taotámogatása. A Tisza-kormány a friss bejelentés szerint 150 milliárdot szán erre a célra, de a következő hetekben ez még némileg változhat, mivel innentől az összes sportág támogatása egy kalap alá kerül.
„Egyik pillanatról a másikra nem szerencsés a támogatási összegeken drasztikusan változtatni, nézzük meg a tényleges költségeket. Senkinek sem lehet célja például, hogy az utánpótlássport rosszul járjon.
Azt érzékeljük, hogy a tao szitokszó lett, ezt is mindenképpen kezelni kell. Megvan bennünk a szándék, hogy valamennyi taoszerződést a nyilvánosság elé tárunk, teljes transzparenciát szeretnénk ezen a területen is.”
Ha a teljes sportköltségvetést nézzük, Pósfai úgy látja, a korábban megpályázott és elnyert események eredeti költségvetéséből könnyű spórolni. Mint mondta, sok csatornán keresztül érkezett eddig támogatás a sportnak, az állami vállalatok juttatásai vagy a nagy állami megrendelések, beruházások nyertes cégeitől szponzorációként visszafolyó összegek viszont ebben a 453 milliárdban nincsenek benne.
„Mostantól alapvetően egy kalapba fogjuk betenni a pénzeket, a végleges elosztás a következő hetekben valósul meg, akkor derülhet ki, hogy melyik sportág mennyi állami támogatáshoz jut. De a költségvetésből mindenképpen nagyobb szeletet szánunk az aktív életmód, a szabadidősport és fogyatékkal élők sportjának támogatására, valamint az egyéni sportágak többségére.”
A sportolók 500 milliós kereseti határig élvezhették az ekhós, azaz az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózó béreket, ezt január elsejétől leviszik 60 millióra, ahogy eredetileg is szerepelt a törvényben 2020-ig. Az egyesületeknek ehhez igazodniuk kell, nem lesz moratórium, még ha egy bajnoki szezon közben változnak is meg az adózási feltételek, és emiatt nem várt többletköltség keletkezik. „Előbb-utóbb egyensúlyba kerülnek az érintett klubok” – mondta Pósfai.
A politikusi összeférhetetlenségi törvényről a belügyminiszter azt mondta, látja, hogy vannak erről viták és más vélemények, de a célt, a sport leválasztását a napi politikáról elengedhetetlen vállalásnak gondolja, és ezt sokan támogatják is. Tud arról, hogy Kubatov Gábor újraindul a Ferencváros elnöki posztjáért, de ez a klub belső ügye. A Sportegyesületek Országos Szövetségét (SOSZ) Deutsch Tamás vezeti, az összeférhetetlenségi törvény a köztestületekre nem terjed ki, így a szervezet élén maradhat a fideszes politikus, ami Pósfai szerint azt bizonyítja, hogy nem személyre szabott a törvény-előterjesztés.
Összességében a sportirányítás legfőbb prioritásainak az aktív életmód elősegítését, a sportfinanszírozás átalakítását, az iskolai és utánpótlássport kiemelt szerepét, a versenysport eredményességének fenntartását, a felépült – óriási értékű, 14 ezer milliárdos – sportinfrastruktúra fenntartható működtetési modelljének kialakítását és a szabályozási keret megreformálását tartja. A megépült létesítmények megnyitása az emberek előtt mindentől függetlenül alapvető feladat, hogy ne csak az élsport profitáljon belőlük.
„A fenntartásuk sok milliárdba kerül, és az egyik legnagyobb kihívás számunkra a következő években.”
A budapesti olimpiai pályázatról úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi fázisban ez a Magyar Olimpiai Bizottság és a főváros ügye. „Budapest sok létesítménye alkalmas olimpiára, a közlekedésben és a szálláskapacitásban viszont még sok a tennivaló.”
A sportért felelős államtitkár, Kálnoki-Kiss Attila állítólagos lemondása futótűzként terjedt a közösségi médiában október közepén. „Amikor először felröppent ez a pletyka, felhívtam, hiszen semmi ilyesmiről nem tudtam. Megkérdeztem tőle: tudnom kellene valamiről? Nem értette, mire gondolok. Mondtam neki, az terjed, hogy lemondott. Az volt a válasza, hogy annyi tárgyalása van, hogy nincs ideje ezzel foglalkozni. A politikai feszültség keltése nyilvánvaló cél, lehet, hogy jó stratégiának gondolják random emberekre lövöldözni. Ez azonban energiát visz el, nem jó foglalkozni vele. A bizalom maximális felé, másképp nem éri meg csinálni.”
