A panelben és nagy társasházban élők szenvednek leginkább a nyári hőségtől
A nagy társasházakban élők több mint 60 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével, miközben éppen ők próbálnak a legtöbbféleképpen védekezni a hőség ellen. Egy országos, 1496 fős felmérés szerint a nyári komfort nemcsak azon múlik, mit tesznek a lakók, hanem azon is, mennyire árnyékolható, átszellőztethető és hűthető maga az épület, írja a Másfélfok.
A kérdés azért is aktuális, mert itthon az 1961–1990 közötti időszakban átlagosan évi 14,6 volt a hőségnapok száma, azaz az olyan napoké, amikor a maximális hőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot, 2021–2025 között viszont már átlagosan 46,2 ilyen napot regisztráltak. A legalább három egymást követő, 25 Celsius-fok feletti napi középhőmérsékletű napból álló hőhullámok éves átlaga ugyanekkor 2 napról 16,6 napra emelkedett.
Szagri Dóra és Szalay Zsuzsa, a BME Építőanyagok és Magasépítéstan Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogyan élik meg az emberek az otthonuk nyári hőviszonyait. A válaszadók közel fele valamilyen mértékben elégedetlen volt az otthona nyári hőmérsékletével. Az átlag azonban jelentős különbségeket takar. A családi házakban élők 29,4 százaléka, a kisebb társasházak lakóinak 39,9 százaléka, a tíz vagy több lakásos épületekben élőknek viszont már 61,3 százaléka tartozott az elégedetlenek közé.
A településméret szerint hasonló minta rajzolódott ki. A falvakban élők 71 százaléka volt elégedett a lakása nyári hőmérsékletével, a fővárosban élőknek viszont csak a 44 százaléka. Ez mutatja, hogy a sűrűbb beépítés, a városi hősziget, a lakások eltérő tájolása és szellőztethetősége, valamint az épületállomány összetétele együttesen formálja a felmelegedést.
Az épület kora és anyaga is számít. A panelépületek lakói számoltak be a legalacsonyabb elégedettségről, miközben a 2006 után épült házak általában kedvezőbb eredményeket értek el. Néhány 1945 előtti, nagy hőtároló tömegű épület, például a vályogfalazatú házak lakói szintén jobb nyári komfortról számoltak be.
A legelterjedtebb hőség elleni védekezési módszerek olcsók, egyszerűek és azonnal alkalmazhatók. Könnyű ruházatot a válaszadók 95,9 százaléka viselt rendszeresen, hideg italokat 60,4 százalékuk fogyasztott, 56,8 százalék kerülte a közvetlen napsütést 11 és 15 óra között, 53,3 százalék pedig gyakrabban zuhanyozott. A munkaidő eltolása viszont alig 1,9 százaléknál jelent meg, légkondicionált helyen pedig csak minden negyedik válaszadó töltött időt.
Az épülethez kapcsolódó lehetőségek közül az árnyékolás volt a leggyakoribb: tízből nyolcan használtak valamilyen árnyékolót. Természetes szellőztetésre 63,2 százalék, ventilátorra 44,7 százalék, légkondicionálásra 36,2 százalék támaszkodott. Az éjszakai szellőztetés különösen elterjedt: 70,5 százalék egész éjszaka nyitva hagyta az ablakot.
A válaszadók 72,7 százaléka komoly problémának tartotta a hőhullámokat, további 22,4 százalék pedig valamennyire súlyosnak ítélte őket. A megkérdezettek felének napi tevékenységét egyáltalán nem befolyásolta a hőségriasztás, jelentős változtatásról pedig csak 19,1 százalék számolt be.
A szerzők azt írják: a következő hőhullámokra legjobb már azelőtt készülni, hogy megérkezik a forróság. Most van itt az ideje annak, hogy végiggondoljuk azokat az épület- és településszintű beavatkozásokat, amelyek jövő nyáron valóban számítani fognak.
