Alaptörvény-ellenesnek minősítették azt a szabályozást, amivel évekig halogatni lehetett az Óbudai Gázgyár kármentesítését

Évtizedek óta ismert, hogy az Óbudai Gázgyár milyen környezeti kockázatokat jelent, a kármentesítést mégis újra és újra elhalasztották a jogalkotó asszisztenciájával. Az Alkotmánybíróság most megállapította, hogy az ezt elősegítő kormányrendelet egyik rendelkezése alaptörvény-ellenes volt.

A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként közel 200 ezer tonnányi talajt és talajvizet szennyeztek cianiddal, arzénnal, benzollal, naftalinnal, policiklusos aromás szénhidrogénekkel és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel átitatott gázmasszával. A kimutatott anyagok közül több rákkeltő, egészségkárosító vagy mérgező. Több mérés eredménye az volt, hogy több százszoros vagy több ezerszeres volt a határérték túllépés a talajvízre vonatkozó határértékekhez képest.

Mivel a gázgyár közvetlenül a Duna partján található, nemcsak egy lokális problémáról van szó, a folyóba került szennyezés távoli területeken is veszélyt jelenthet. Amikor az alacsony a vízállás, van, hogy láthatóvá is válik a szivárgó szennyezés. Legutóbb idén augusztusban volt erre példa.

A gázgyár jogutódait már 1995-ben kötelezték arra, hogy távolítsa el a szennyezőanyagokat. 2012-ben részletes tényfeltárást és beavatkozási terv készítését rendelték el. 2015-ben pedig már végleges hatósági döntés született a szennyezett talaj és a felszín alatti víz kármentesítéséről. A munkálatok egyes részeire eredetileg 2017-es, illetve 2019-es teljesítési határidők vonatkoztak.

A jogutód 2014 óta az állami tulajdonban lévő MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., így a kármentesítési munkákat neki kellett volna elvégeznie. Ezeket a munkákat viszont rendre elhalasztotta.

Emiatt először a gázgyár területén működő Graphisoft Park indított pert az állam ellen kötelezettség elmulasztása miatt, amihez 2025 februárjában a főváros is csatlakozott, mint az ingatlanok tulajdonosa vagy társtulajdonosa. Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest egyik legszennyezettebb területéről van szó.

Az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék fordult egy folyamatban lévő közigazgatási perben, mert szerinte alaptörvény-ellenes volt a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet egyik rendelkezése. Ez határozta meg azt, hogy mit kell tennie az államnak és a kármentesítésre kötelezettnek (a szennyezőnek vagy jogutódjának) azokban az esetekben, amikor egy már jóváhagyott beavatkozási terv alapján a környezeti kármentesítés öt év alatt sem kezdődött meg, vagy a munkálatokat több mint öt éve nem folytatják. Az új szabályozás szerint ha nem végezték el a kármentesítést, akkor a kármentésre kijelölt mentesült a kötelezettségek és a jogkövetkezmények alól, csak egy tervfelülvizsgálatot kellett végezni. Arról viszont nem rendelkezett a jogszabály, hogy ezt a tervfelüvizsgálatot hányszor lehet megtenni, így a határidők sorozatos elmulasztására is alkalmat adhatott. A rendelkezés a kármentesítésre kötelezettnek teremtett jogilag kedvezőbb helyzetet, ha a már elrendelt munkálatokat egyáltalán nem kezdte meg.

A különleges szabályozás 2024. november 19-én lépett hatályba. A környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár 2024. december 20-án, 31 nappal később már elrendelte az óbudai gázgyár beavatkozási tervének hivatalbóli felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy összeegyeztethető-e az egészséges környezethez való joggal az olyan állami szabályozás, amely a környezeti károk felszámolásának tartós elmulasztását a kötelezett számára kedvező jogkövetkezménnyel kapcsolja össze. Az Alkotmánybíróság a rendelkezést alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.