Hankó Balázs épp a választás előtt pörgette fel a sokszorosára az egyedi innovációs támogatások kiosztását
Ha az áprilisi országgyűlési választás óta valaki meghallja Hankó Balázs nevét, akkor jó eséllyel két dolog valamelyike juthat eszébe, vérmérséklettől függően. Vagy az, hogy a kultúráért és innovációért felelős exminiszter a Tisza-kormány önkényének első politikai áldozata; vagy az, hogy annál szemérmetlenebbül nehéz lenne állami pénzből kampányolni, mint ahogy a gyanú szerint Hankóék tették, amikor pártpolitikai logika alapján osztogatták az NKA-támogatásokat kulturálisnak címkézett, de valójában kampánycélú rendezvények finanszírozására. Az azóta letartóztatásban lévő Hankóhoz azonban a kultúra mellett tartozott egy másik nagy terület is, amelyről kevesebb szó esik: ő volt a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter. Ha megnézzük, hogy ebben a minőségében hogyan tevékenykedett a választási kampány idején, itt is felfedezhetünk figyelemre méltó mintázatokat.
A tudományfinanszírozás egyik legfontosabb hazai intézménye a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), amely a 2026-os programstratégiája szerint idén 118,3 milliárd forintos keretösszegből tervezett új pályázatokat meghirdetni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapból, számos különféle pályázati formában, más-más feltételekkel, szakmai értékelések alapján. Ezen felül van viszont az NKFI Alapnak egy olyan része is, amelyről a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter egymaga dönthet, ez az egyedi támogatási kérelmekre kiosztható miniszteri keret az alap 3 százaléka, idén 4,356 milliárd forint. Azaz ennyi pénzből gazdálkodhatott személyesen Hankó, illetve az elődei. Ha megnézzük, hogy az elmúlt évtizedben ezekről a pénzekről milyen eloszlásban döntöttek, azt láthatjuk, hogy
a választási években mindig épp a választás előtti hónapokra koncentrálódott az NKFI Alapból osztott egyedi támogatások odaítélése, míg a köztes években soha nem volt ilyen év eleji kiugrás.
Az NKFIH 2015 óta létezik, tehát eddig három országgyűlési választást ért meg. Mindegyiknél megfigyelhető némi kiugrás a kampányidőszakban: 2018-ban – amikor a hivatal még nem az aktuális miniszter közvetlen felügyelete alá tartozott – ez kisebb volt, de 2022-ben már a teljes éves összeg 97 százalékáról megszületett a döntés a választás előtt, 2026-ban pedig áprilisig több pénzt ítéltek oda, mint az előző három év azonos időszakában összesen.
Nem könnyű eligazodni, miről döntött a miniszter
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az NKA-pénzekből saját hatáskörben többet osztott ki Hankó a választás előtti két hónap alatt, mint 2025-ben összesen. Ezért előkerestük az NKFI Alapból miniszteri hatáskörben megítélt egyedi támogatási döntéseket, hogy megnézzük, itt is látható-e hasonló mintázat.
Az NKFIH oldalán fent vannak az évekre bontott listák ezekről az egyedi támogatásokról, de nem is olyan könnyű megtalálni és értelmezni őket, mint gondolnánk. Először is tudni kell, mit keresünk, mert az éves lista 2015-től 2019-ig a mérsékelten beszédes „Közfinanszírozású támogatások a KFItv. 13.§ (2) alapján” néven futott, 2020-tól pedig a 2. bekezdést a módosított törvényben felváltotta a 3. bekezdés. Ez a hivatkozott jogszabályhely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014-es törvényben a mai formájában így szól: „Az NKFI Alap terhére közfinanszírozású támogatás nyújtásáról egyedi támogatási kérelem alapján a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter saját hatáskörben dönthet az NKFI Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3 %-át meg nem haladó mértékben.”
Ez alapján joggal gondolhatnánk, hogy ami a listán van, arról a miniszter döntött. Csakhogy a listán a neve ellenére nemcsak az egyedi keretből finanszírozott miniszteri döntések kaptak helyet, hanem azokkal egybeömlesztve egy sor más jogcímű kifizetés is az NKFI Alapból. Ezzel akkor szembesültünk, amikor az egyik ilyen egyedileg (háromszor is) támogatott projektről írtunk, és utólag derült ki, hogy a 38 tételes idei támogatási listán két tétel kakukktojás. Ezért a kormányváltás óta illetékes Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) segítségét kértük, hogy ki tudjuk bogozni, melyik projektek támogatásáról döntött saját kerete terhére az épp aktuális miniszter, és melyekről nem.
Mint a TTM válaszából kiderült, jogi és technikai okai is vannak annak, hogy a listák az egyedi támogatások mellett tartalmaznak olyan tételeket is, amelyeket jogszabályi kötelezettségek, nemzetközi tagságok, illetve kormányhatározatok alapján kellett az NKFI Alapból kifizetni. Megkeresésünk nyomán ígéretet tettek arra, hogy ez a jövőben változni fog, és átláthatóbb lesz az egyedi támogatások elosztása: „Az NKFI Hivatal honlapján az NKFI Alap egyedi 3%-os és 3% feletti döntései kapcsán módosítjuk a közzétételi listát, külön táblázatban fognak szerepelni a 3% feletti megítélt támogatások.”
Meghökkentő aránytalanságok a választások előtt
Miután sikerült a listákból kiszűrnünk, ami nem egyedileg megítélt támogatás, megnéztük, hogy ami maradt, az hogyan oszlott el időben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire igazodott az országgyűlési választásokhoz az egyedi keretből fizetett innovációs támogatások kiosztása. Mint kiderült, eléggé.
Kiszámoltuk évekre lebontva a támogatott projektek darabszámát, illetve hogy ezek közül mennyiről döntöttek a választás előtt, illetve után. Ehhez a három választási évben adott volt a dátum (2018-ban április 8., 2022-ben április 3., 2026-ban április 12.), a köztes években az egyszerűség kedvéért mindenhol április 12-t vettük választóvonalnak.
A támogatott pályázatok számánál az látszik, hogy míg a teljes éveket nézve nincs kiugrás a választási években, az április elejéig eldöntött támogatások száma ehhez képest jelentősen magasabb volt 2022-ben is, 2026-ban pedig különösen. (A támogatások számában látható 2020-as kiugrás minden bizonnyal a koronavírus-járvány kitörésének következménye. 2021-ben a támogatói listán 24 pályázat szerepel április előtti dátummal, de ebből 21 a Hungarian Startup University nevű ösztöndíjprogram megvalósítására ment ugyanazon a napon különböző egyetemeknek, ezért ezeket egy projektként kezeltük.)
Érdemes a darabszámok mellett az áprilisig megszületett döntések arányát is megnézni, mert ebből látszik igazán, milyen nagy mértékű eltolódás volt a pénzosztás ütemezésében a választási években. Bár 2018 több szempontból kivételes év volt, az arányokat nézve már akkor is látszott némi emelkedés, aztán 2022-ben és 2026-ban valósággal kilőtt a választás előtt meghozott döntések aránya:
Megnéztük azt is, hogy az egyes években milyen összegben született egyedi támogatói döntés, és ebből milyen arányban döntöttek a választási időszakig. 2018-ig nagyságrendileg kisebb volt a kiosztható keret, és bár 2019-ben már némileg emeltek rajta, igazán utána növekedett meg: 2020 és 2025 között minden évben 4,2–4,8 milliárd forintot osztott ki az épp hivatalban lévő miniszter egy-egy év alatt. Mint látható, 2022-ben egészen meghökkentő arányban tornyosultak fel a támogatói döntésekben odaítélt forintok a választás előtt, de 2026 is messze kiemelkedik ebben:
Még látványosabb ugyanez, ha az arányokat nézzük. 2022-ben a teljes évben kiosztott keret 97,3 százalékáról már a választás előtt megszületett a döntés. Szintén kimagaslik 2026: idén a támogatási lista október végi állása alapján az eddig odaítélt pénz 82 százalékáról a választás előtt döntött Hankó Balázs:
Mivel az idei év még folyamatban van, az arányok természetesen változhatnak, és értelemszerűen minden olyan támogatással, amelyet még idén odaítél Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, csökken a választás előtt Hankó által kiosztott pénzek aránya. Az azonban már most biztosan látszik, hogy az idei választás előtt odaítélt összeg jóval magasabb a korábbi években ugyanebben az időszakban kiosztott pénznél.
Támogatott médiamegjelenések
Az idei választás előtt pozitívan elbírált 28 pályázat között tudományos és innovációs projektek mellett rendezvények, illetve az innovációt népszerűsítő műsorok, kiadványok is találhatók. Ebben a cikkben a döntési trendeket vizsgáljuk, nem magukat a támogatott projekteket, mert utóbbiakról a részleteik ismerete nélkül nehéz érdemi megállapításokat tenni. Attól még, hogy egy projektnek a választás előtt felpörgetett döntéshozatal részeként ítélnek meg támogatást, maga a projekt lehet akár teljesen rendben is. Néhány érdekességet azért mutatunk.
Az egyik támogatott projektről már írtunk részletesebben, ez a KinaviX Kft. és a neki megítélt 150 millió forint. Ez az a cég, amellyel kapcsolatban felmerült a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla összeférhetetlensége. Júliusban írtuk meg, hogy Merkely fiának tulajdonrésze a KinaviXban jóval meghaladta azt a küszöböt, amely fölött ezt Merkelynek már tavaly jelentenie kellett volna, hiszen az általa vezetett egyetem és a cég már múlt októberben konzorciumban nyert állami támogatást. Akkoriban ráadásul még maga a rektor is tulajdonos volt a vállalatban. A KinaviX szóban forgó projektje egyébként három egymás utáni évben összesen 600 millió forint egyedi állami támogatást kapott Hankótól, a támogatás módját a kormányváltás után felállt Tudományos és Technológiai Minisztérium szakmailag indokolatlannak és aggályosnak találta, a rendőrség pedig hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított.
Szintén kapott idén 10,9 milliót a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének gazdasági évnyitó eseménye, amelyet február elején Gödöllőn, Hankó választókerületében tartottak, és a miniszter tartott is rajta egy előadást az akkori kormány innovációs eredményeiről.
További érdekesség, hogy négy olyan cég is kapott pénzt különféle innováció-népszerűsítő projektekre, amelyből két-két cég ugyanarra a címre van bejelentve. Az egyik ilyen pár a pomázi HLB film Kft. és Recfilm Innovation Kft., amelyek idén egyaránt 19,9 millió forintot kaptak „A kutatás, fejlesztés és innováció társadalmi láthatóságának növelése audiovizuális médiamegoldásokkal”, illetve „A tudománykommunikáció erősítése az online térben” című projektjükért, de tavaly a HLB, tavalyelőtt pedig a Recfilm nyert még 74 milliót ugyanebből a keretből a TV2 Innovátor című műsorára.
A Nemzeti Audiovizuális Archívum keresője szerint Hankó az eddig nyolc évadot megélt műsor tizenegy adásában szerepelt megszólalóként, ebből a legutóbbi három idén március végén, április elején és április 11-én került adásba. Tizenkét epizódban nyilatkozott Bódis László akkori innovációért felelős helyettes államtitkár és a Nemzeti Innovációs Ügynökség múlt héten felmentett vezérigazgatója is, legutóbb szintén a választás előtti napon leadott adásban.
Cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük a Fidesz-frakció sajtóosztályát. Megkérdeztük tőlük, hogy mi indokolta azt, hogy a két választási évben ennyivel korábban hozta meg az illetékes miniszter a döntések ennyivel nagyobb részét; és hogy tudatosan a választás előtti időszakra összpontosult-e a támogatói döntések és a támogatási keret nagy részének odaítélése. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, ha érkezik érdemi reakció, beszámolunk róla.
2018-ban még más világ volt a hivatalnál
Bár 2018 is választási év volt, és némi elmozdulás látszott is az egyedi támogatási döntésekben, ahogy fentebb látszott, ez akkoriban még jóval csekélyebb volt, mint később. Maga az egyedi támogatások formájában szétosztott keret is jelentősen kisebb volt egészen 2020-ig. Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni, mi változhatott meg 2020-ra és főleg 2022-re, érdemes röviden felidézni, hogyan alakult át az NKFIH helyzete az évek során.
A hivatal 2015. január 1-jével jött létre, az első vezetője egészen 2018-ig Pálinkás József volt. Az ő idején a hivatal elnöke még saját hatáskörben dönthetett az NKFI Alap 3 százalékából fizetett egyedi támogatásokról. Pálinkás, aki eredetileg atomfizikus, az első Orbán-kormányban oktatási miniszter, később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, mielőtt felállította az NKFIH-t, az Orbán-kormányok alatt szokatlan mértékű autonómiát harcolt ki magának (egyesek akkoriban a magyar tudomány jó királyaként jellemezték a befolyásához társuló viszonylagos szakmaisága miatt). 2018-ban, a választás után, feltehetően azért, mert a CEU-ügyben kritikus volt a kormánnyal. A távozásával az NKFIH önállósága fokozatosan csökkenni kezdett.
Bár a névleges autonómia 2020-ig megmaradt, egy kormányrendelet már 2018 júniusától a frissen megalakult Innovációs és Technológiai Minisztérium feladatkörébe sorolta az NKFIH felügyeletét, Palkovics László miniszter pedig már akkoriban beleszólást kért a hivatal pénzosztásába, még ha nem is az egyedi támogatásoknál: 2018 nyarán felfüggesztette a szakmai döntésen már átesett az évi pályázatok eredményhirdetését.
2020-tól aztán egy kormányrendelet a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter irányítása alá vonta az NKFIH-t. 2020-tól 2022 májusáig ez Palkovics volt, majd az újonnan megalakult Kulturális és Innovációs Minisztérium első vezetőjeként 2024-es lemondásáig Csák János. Utódja, Hankó Balázs 2024 júliusától az idei kormányváltásig felelt a kultúra mellett a tudományért is.
A 2018-as választás előtt tehát még Pálinkás döntött az egyedi keret sorsáról, a keret összege pedig akkor nőtt meg jelentősen, amikor 2020 elején a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvénybe is bekerült, hogy már nem a hivatal elnöke (aki egyébként jelenleg is a 2023-ban kinevezett Kiss Ádám), hanem a miniszter dönt az elosztásáról.
Gondolkodnak, hogy szükség van-e egyáltalán miniszteri keretre
A Tisza-kormány megalakulásával a terület a Tanács Zoltán vezette Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz került. Tanács egy június 19-i Facebook-bejegyzésében bejelentette, hogy felülvizsgálják az NKFI Alapból a választás előtt megítélt egyedi miniszteri támogatásokat. Ebből a felülvizsgálatból esett ki az, hogy a KinaviX támogatási formáját a minisztérium problémásnak találta, de további eredményekről azóta nem hallani.
A miniszter a Telexnek adott szeptember végi interjújában azt mondta, a folyamatban lévő NKFIH-támogatások között találtak olyanokat, „amiknél nem tartottuk szakmailag indokoltnak az adott támogatást. Ezeket kivétel nélkül mindet leállítottuk.” Hozzátette viszont, hogy „az a fajta métely, ami az NKA kulturális támogatásaiban felsejleni látszik, […] ilyen rendszerszintű visszaélést ezen a fronton mi nem láttunk”.
„Az, hogy egy miniszter döntsön nagy pályázatokról sokmilliárdos, tízmilliárdos összegekben, nyilván nem jó. A szakmára kell bízni ezt – mondta az interjúnkban Tanács. – Azon is gondolkodom, hogy az egyedi miniszteri keretet, amit a KFI-törvény előír, érdemes-e megtartani, de ha igen, akkor is kell változtatni rajta, hogy ne egy ember döntése legyen, hanem állítsunk fel például egy tudományos panelt vagy külső csapatot, ami segíti a döntést.”
Cikkünk első verziójában az első két grafikonon hibásan szerepelt a 2021-es támogatások száma, illetve aránya, ezt röviddel a cikk megjelenése után javítottuk.
