Fekete-tengeri orosz rulett: nyolc napon belül a harmadik teherhajó süllyedt el a dróntámadások miatt
Az orosz–ukrán háború tengeri frontja egyre inkább veszélyezteti a fekete-tengeri kereskedelmi hajózást, kedd reggel legalább 11 tengerészt nyilvánítottak eltűntnek, miután két hajót dróntalálat ért Bulgária közelében, az egyik pedig el is süllyedt. Bulgária most egyeztetéseket kezdeményez Romániával és Törökországgal, hogy hatékony és összehangolt védelmi intézkedéseket vezethessenek be a biztonságos fekete-tengeri hajózás érdekében.
Egy hét alatt ez már a második elsüllyedt teherszállító hajó, ami dróntámadás következtében végezte a tengerfenéken. Néhány nappal korábban ketten haltak meg, amikor egy támadás után kigyulladt egy hajó a romániai vizeken.
A bolgár hatóságok közlése szerint a kedden elsüllyedt hajó legénységének öt tagját sikerült kimenteni, 11 embert azonban továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A hajókövető oldalak adatai szerint az elsüllyedt HS Dignity a romániai Brăila felé tartott.
Egy másik hajót, a máltai zászló alatt közlekedő Chelsea 3-at szintén három drón találta el az éjszaka folyamán. Annak legénységét, hét ukrán és nyolc azeri állampolgárt sikerült kimenteni, súlyos sérülésről nem érkezett jelentés. Az a hajó a Moldovai Köztársaságban található Giurgiulești kikötője felé tartott, amelyet nemrég vásárolt meg Románia.
A keddi dróntámadások jóval közelebb történtek Bulgária partjaihoz, mint az egy héttel korábbi incidensek. Az október 6-án elsüllyedt, togói zászló alatt hajózó teherhajót a Reuters beszámolója szerint még a bolgár partoktól 130 kilométerre érte találat. A bolgár köztelevízió által ismertetett hivatalos adatok szerint az október 13-án megtámadott Chelsea 3 már Várnától körülbelül 32 kilométerre, a HS Dignity pedig Krapectől mindössze 28 kilométerre volt.
Múlt hétfőn szintén dróntalálat ért a Fekete-tengeren egy gabonát szállító török hajót, ami elsüllyedt. Akkor a legénység 11 tagját kimentették, de két ember meghalt. Ami pedig Bulgáriát illeti, október elején két másik teherhajót is eltaláltak a drónok.
Közös védekezést sürgetnek a fekete-tengeri országok
Bulgária bekérette Oroszország nagykövetét, Rumen Radev miniszterelnök pedig azt mondta, a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan. Bár Bulgária nem vádolta kifejezetten Oroszországot a támadások végrehajtásával, Rumen Radev miniszterelnök kijelentette, hogy azok eredménye „az Oroszországi Föderáció érdekeit szolgálja”.
A NATO szükség esetén módosítja katonai jelenlétét a keleti szárnyon, jelentette ki Mark Rutte, a szövetség főtitkára a keddi fejleményekre reagálva.
Dimitar Stoianov bolgár védelmi miniszter kedden Radu Miruță román nemzetvédelmi miniszterrel, valamint török kollégájával, Yaşar Gülerrel is egyeztetett. Stoianov kijelentette, hogy a bolgár kormány elítéli a fekete-tengeri kereskedelmi hajók elleni támadásokat, amelyeket a nemzetközi tengerjog súlyos megsértésének tekint. „Szövetségesekként összehangoltabb, közös fellépésre kötelez bennünket ez a helyzet. A térség biztonsága és a szabad hajózás biztosítása közös érdekünk és közös felelősségünk” – fogalmazott a bolgár tisztségviselő.
Radev mostani fellépése határozottabb az első támadások utáni reakciójánál. A Deutsche Welle október 9-i elemzése szerint a bolgár miniszterelnök akkor még kisebbítette az incidensek jelentőségét: arra hivatkozott, hogy a Fekete-tengeren rendszeresen süllyednek el hajók, és az október 6-i dróntámadások vélhetően nem számítanak a legsúlyosabb esetnek. Bár már akkor is Oroszországra terelte a gyanút a hajók rakománya és úti célja alapján, a konkrét bizonyítékok hiányát hangsúlyozta.
A hangnem és a fellépés tehát változott, Oroszország közvetlen felelősségét azonban a bolgár kormány továbbra sem mondta ki.
A Szófiában Radevvel folytatott találkozója után Eleonora Mitrofanova orosz nagykövet azt mondta, hogy az orosz védelmi minisztériumtól nem kapott tájékoztatást a fekete-tengeri kereskedelmi hajók elleni támadásokról, ugyanakkor hozzátette, lehetséges, hogy egy harmadik fél provokációjáról van szó.
„A Fekete-tenger az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború eszkalációjának újabb frontjává vált” – jelentette ki kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette, a felelősöket el kell számoltatni.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kedden úgy fogalmazott, hogy a támadás „ismét bizonyítja Moszkva szándékos közönyét a civilek élete iránt”. Hozzátette, a Fekete-tenger a globális élelmezésbiztonság szempontjából létfontosságú útvonal, szerinte Oroszország azért támadja, hogy az éhezést fegyverként használja.
A drónok már a romániai energetikai infrastruktúrát is veszélyeztették
Románia, Bulgária és Törökország már 2024-ben létrehozta közös fekete-tengeri aknamentesítő csoportját, amelynek feladata a tengeri forgalom biztonságának szavatolása, az aknák felkutatása és hatástalanítása, valamint szükség esetén a kutató-mentő műveletek támogatása. A három ország idén júliusban a tenger alatti kritikus infrastruktúra védelmével is kibővítette az aknamentesítő csoport feladatkörét.
A bolgár, román és török hadihajók október 7-én kezdték meg újabb közös műveleti időszakukat, egy nappal az első, bolgár partok közelében végrehajtott támadások után. A legutóbbi egyeztetéseken a három ország a légi és tengeri megfigyelés megerősítéséről, valamint a drónfenyegetés elleni szorosabb együttműködésről is tárgyalt.
Romániának a kereskedelmi hajózás biztonsága mellett az energetikai létesítmények védelme is fontos szempont. A Fekete-tenger romániai részén jelenleg a Neptun Deep földgázprojekt munkálatai zajlanak, a gázmező közelében pedig az elmúlt hónapokban több drón is megjelent. Augusztusban két orosz gyártmányú Gerbera drónt találtak a Fekete-tengeren a gázmező közelében, így a román parti őrség tűzszerészei a hajózás biztonsága érdekében felrobbantották azokat.
Néhány nappal később egy tengeri drón sodródott alig néhány száz méterre a Neptun Deep munkaterületétől, és mivel a parti őrség hajója nem tudott volna időben odaérni, ezért két román F–16-os érkezett a helyszínre, és gépágyúval süllyesztette el az eszközt.
A támadások már a hajózási útvonalakat is átrajzolták
A megtámadott hajók útvonalai azért is fontosak, mert a Fekete-tenger nyugati része az ukrán kereskedelemben is meghatározó szerepet tölt be: miután Oroszország 2023 nyarán kilépett a gabonaegyezményből, Ukrajna saját tengeri folyosót alakított ki, amelyen a hajók Odessza térségéből a román és bolgár partok mentén haladhatnak tovább a Boszporusz felé. Az Európai Bizottság október 12-én közzétett összesítése szerint 2022 májusa óta az ukrán gabona, olajos magvak és hasonló mezőgazdasági termékek exportjának közel 60 százaléka a fekete-tengeri kikötőkön keresztül zajlott, a fennmaradó 40 százalékot pedig az alternatív közúti, vasúti és dunai útvonalakon szállították.
A hajózási társaságok már a mostani támadások előtt is kénytelenek voltak alkalmazkodni a romló biztonsági helyzethez. A Lloyd's List Intelligence augusztusi adatai szerint legalább 67 hajó várakozott két napnál hosszabb ideig Sulina közelében, mielőtt továbbindult volna az ukrán dunai kikötők, elsősorban Izmail és Reni felé. A hajózási társaságok így próbálták lerövidíteni a veszélyesebb ukrán vizeken töltött időt, ahol a kereskedelmi hajókat orosz rakéta- és dróntámadások fenyegetik. A torlódáshoz az ukrán dunai kikötők kapacitásproblémái és az alacsony vízállás is hozzájárult. A hosszabb várakozás késlelteti a rakományok célba érését, és többletköltséget jelent a hajózási társaságoknak.
A kereskedelmi hajók közvetlen célba vétele már hónapokkal ezelőtt rendszeressé vált. A tengeri biztonsági kockázatokkal foglalkozó brit Ambrey júniusi elemzése szerint május végén mindössze 24 óra alatt hat kereskedelmi hajót ért támadás a Fekete-tengeren. Három orosz olajexporthoz kapcsolódó tartályhajót ukrán tengeri drónok támadtak meg Törökország gazdasági övezetében, három másik hajót pedig orosz légi drónok vettek célba az Odessza előtti ukrán tengeri folyosón. Az Ambrey már akkor arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi hajók elleni közvetlen támadások tartósan meghatározhatják a fekete-tengeri háborút.
A veszély növekedésére a nemzetközi biztosítási piac is reagált, például a londoni Joint War Committee szeptemberben szinte az egész Fekete-tengerre kiterjesztette a fokozott háborús kockázatú térségek besorolását, a román, bolgár, török és grúz felségvizek kivételével. A döntés azt jelzi, hogy a biztosítók már a mostani támadásokat megelőzően is komoly veszéllyel számoltak a korábban biztonságosabbnak tartott nyugati útvonalakon. A magasabb kockázat miatt a hajózási társaságoknak drágább biztosítással, növekvő fuvardíjakkal és esetenként hosszabb várakozási idővel kell számolniuk. Mindez az ukrán export mellett a romániai és a térségbeli kikötők forgalmára is hatással lehet.
