Magyar Péter: Hosszú éveken át azt hazudták nekünk, hogy a nemzeti ünnep csak egy politikai oldalnak jár

„A szabadság több annál, minthogy nem kell egy másik nemzet alá hajtanunk a fejünket. Hogy a kórházban hagyott csecsemők, a bántalmazott nők védelmet kapjanak, hogy az állam intézményei értünk dolgozzanak, és a vitáinkat érvekkel döntsük el”, sorolta Magyar a teendőket, és azt kérte, kapaszkodjanak össze a magyarok. „Annyi dolgunk van együtt” – mondta, szerinte jó lenne olyan országot hagyni a gyerekeinkre, amire büszkék lehetünk. „Ez itt a mi hazánk, és mi bármire képesek vagyunk érte” – mondta Magyar, majd azzal zárta beszédét, hogy éljen a magyar szabadság, gloria victis.

Toroczkai a Corvin-közben életre hívta a nemzeti ellenállás köreit, amiknek az lesz a feladata, hogy olyan kihívásra reagáljon, amilyen támadás éppen éri a magyarságot. Az elsőre már van akciótervük is: a gyerekvédelmi törvény módosítása. Szerinte ez lehetővé tette, hogy LMBTQ-lobbiszervezetek 24 órában azzal foglalkoznak, hogyan jussanak a gyerekek közelébe, és amiknek már a létezése is bűn.

Magyarország első olyan önkormányzatáról beszélt, a gyömrőiről, ami szerinte tiltja, hogy ilyen szervezetek az iskolákba mehessenek, és a szülőket is erre kérik. Ma a honlapjukon közzétettek erre egy sablont, amivel a szülők felkereshetik az iskolákat. Országos aláírást is szerveznek emiatt. Bejelentette, hogy gyerekvédelmi köröket hoznak létre, amiknek Dúró Dóra lesz a vezetője, és országosan ismert személyekkel együtt szerveződnek.

Most rajtunk a sor, hogy tegyünk a szabadságért, folytatta Magyar. Tudjuk, hogy mi a teendő, Magyarország nem lehet kompország, nem sodródhat kelet és nyugat között. 1956-ban a magyarok a szabad, demokratikus Európát választották. Különutak helyett megbízható szövetségesek akarunk lenni, akik emelt fővel ülnek az asztalnál. Okos, a jövőbe tekintő nemzetté akarunk válni. A győzelem nem cél, csupán eszköz, emlékeztetett a miniszterelnök. Azt ígérte, hogy a megszerzett hatalmat soha nem használják fel saját népük ellen, mivel a kormányzás nem uralkodás, hanem szolgálat. A törvény újra egyformán érvényes lesz mindenkire, nem gyártanak új ellenségeket, mondta.

Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, kiknek jár a hálánk, mondta Magyar, majd az egy évvel ezelőtti október 23-i beszédét idézte fel. „Arról álmodtunk akkor, hogy egy szabad, működő országban ünnepelhetjük október 23-t. Ezt akarnák a hőseink is” – mondta, majd Angyal Istvántól idézett.

Ezután felsorolta az 50. és a 60. évforduló eseményeit, a miniszterelnök beszélt arról is, hogy „hosszú éveken át azt hazudták nekünk, hogy a nemzeti ünnep csak egy politikai oldalnak jár, de ennek vége”, mondta Magyar, és kijelentette, Magyarország nem kompország, hanem erős, önálló, okos nemzetté akar válni.

Toroczkai a Corvin közben az 1956 és 2006 közötti vélt párhuzamot többször felhozta, szerinte mindkét alkalommal a globalisták ellen küzdöttek a magyarok. Az állami ünnepségre meghívott vendégeket is kritizálta, szerinte Emmanuel Macront azért nem kellett volna meghívni, mert az általa vezetett Franciaországnak nagy az államadóssága, és néhány évtizeden belül az államalapító népességük kisebbségben lesz a bevándorlókkal szemben.

Az sem tetszett neki, hogy Magyar Volodimir Zelenszkijt is meghívta, aki szerinte totális diktatúrát épít, és szisztematikusan elkezdte leépíteni a kárpátaljai magyarok helyzetét, bár bizonyos jogokat most visszakapnak. Szerinte lassan nincsenek magyar fiatalok a Kárpátalján.

Von der Leyent birodalomépítőnek és korruptnak hívta, amire hangos fújolás volt megint a válasz. Toroczkai szerint a politikus a szuverén nemzetek Európájábol egy Európa-ellenes birodalmat akar építeni. Sérelmezte azt is, hogy az EU-nak van himnusza, mondván, hogy az csak államoknak lehet. Testvérpártjuk, az AfD már Németország legerősebb pártja, és a Mi Hazánk is rohamosan erősödik, és el akarja zavarni von der Leyenéket az EU éléről, mert szerinte ők folyamatosan beavatkoznak a magyarországi választásokba, a mostanit is elcsalták.

Példaként azt hozta fel, hogy minisztereket hallgattak le külföldi titkosszolgálatok, és sérelmezte, hogy az anyagokat erről nem nekik adták le, hanem szerinte Magyar Péternek. Azt mondta: a francia, német és lengyel titkosszolgálat vett részt a kampányban. Szerinte a Meta is beavatkozott a választásokba, mert Magyart felemelte, a Mi Hazánkat pedig lenyomja, és így könnyű megelőzni a pártját. De szerinte így is le fogják győzni előbb-utóbb.

Nem volt hiábavaló az ‘56-os mártírok halála, Magyar Péter szerint ők is büszkék lennének a mai Magyarországra. Azért is küzdöttek, hogy eltűnjenek a zsarnokság jelképei, és büszkén viselhessük a nemzeti szimbólumainkat. ’56-ban azt is követelték, hogy legyen becsülete a munkának, hogy a magyar ember szabadnak érezhesse magát a hazájában. Ezt az örökséget viszik tovább, ahol a szabadság mellé tisztes megélhetés és megbecsültség is jár.

Toroczkai László – akit Novák Előd úgy vezetett fel, hogy a Facebookkal harcol a szólásszabadságért – azt mondta: nemcsak az '56-os forradalom 70., hanem a 2006-os tévészékházostrom 20. évfordulójára emlékeznek. Szerinte a Momentum megpróbálta megakadályozni, hogy a Mi Hazánk a Corvin közben szervezzen rendezvényt, felállított egy paravánt a színpad elé, hogy ne lássák az emberek a beszélőket.

A paravánon cigány származású '56-os hősök voltak, mondta, és megjegyezte, hogy senkit nem érdekel, milyen származásúak voltak, mert ahogy fegyvert fogtak, származásuktól függetlenül mind magyarok lettek, és a vérüket adták a szabadságért. Toroczkai szerint Pongrácz Andráson kívül nem mondhatja meg nekik senki, hogy itt lehetnek-e a Corvin közben.

Reagált Magyar Péter tavalyi posztjára is: azt mondta, több évtizede beszélt arról, hogy elítélte, amit dédapja – Tutsek Gusztáv „vérbíró” – tett. Ezután Szomora Józsefről, dédanyja testvéréről beszélt, aki az ÁVO börtönében sínylődött a szegedi ellenállás tagjaként.

Baka Andrásról is beszélt, aki 2008-ban strasbourgi bíróként szerinte azok oldalára állt, akik Tatán lelőtték az ellenállást. Miatta nem vett részt a Mi Hazánk ma a parlamentben a megemlékezésen. Krasznahorkai Lászlót is szóba hozta, aki állami kitüntetést kapott, és Toroczkai szerint márciusban egy interjúban azt mondta: magyarnak született, de minden erejével küzd az ellen, hogy magyar legyen. A Mi Hazánk elnöke felsorolta még, hogy melyik állami kitüntetettel vannak még problémái: Kéri Lászlóval, Jeszenszky Gézával, Schiff Andrással.

„A forradalom után magyarok ezrei voltak kénytelenek útnak indulni, a nagyszüleim is köztük voltak. A nagymamám döntésének köszönhető, hogy itt állok önök előtt” – mondta Magyar, felidézve, mit mondott a nagyanyja a nagyapjának, mielőtt elindultak volna.

„Palkó, kedves, én nem tudok elmenni”

– mondta Magyar Péter, majd megköszönte minden nemzetnek, hogy befogadták a hazájukból elmenekülő magyarokat. A miniszterelnök szerint '56 minden nemzedék számára tartogat valamit, majd a március 15-i beszédére utalt vissza, szerinte nem volt hiábavaló a harc, az áldozat, mert ma Magyarország erős és demokratikus.

Magyar szerint 1956 hősei azt is örökül hagyták a magyar vezetőknek, hogy a hatalmuk nem lehet fontosabb az országuk szabadságánál, bárhol is keresnek támaszt saját népükkel szemben. Legyen számukra intő jel 1956, mert idegen támogatással egy ideig meg lehet tartani a hatalmat, de a magyarok szabadságvágyát nem lehet megtörni. 1956 véráldozatát egyetlen magyar vezető sem teheti zárójelbe pillanatnyi gazdasági alkukért vagy kétes szövetségekért.

„Aki egy agresszort menteget vagy idegen birodalmaknak rendelné alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen az Budapesten vagy egy párizsi teraszon.”

A miniszterelnök ezzel Orbán Viktorra utalt, akit Párizsban fotóztak le az '56-os megemlékezésekkel egy időben.

A forradalom után a hatalom nem érte be puszta bosszúval, azt akarták, hogy a magyar gyanakodjon a magyarra, mondta Magyar Péter, szerinte ennek vált véres szimbólumává Nagy Imre, Maléter Pál és Gyimes Miklós kivégzése.

„Látjuk őket magunk előtt, ahogy hajnal 5 órakor kilépnek zárkájukból, látjuk a három fagerendát, halljuk az elhadart ítéletet”, mondta Magyar, majd hozzátette, hogy a hatalom félt a hősöktől. A miniszterelnök ezután részletesen beszélt arról, hogyan temették el Nagy Imrééket a 301-es parcellában, jeltelen sírokban.

Magyar arról beszélt, hogy Nagy Imre, Maléter Pál és Gyimes Miklós a független és demokratikus Magyarországért adta életét. „Ezt a hazát soha többé nem hagyjuk eltiporni” – mondta.

„Ez a 13 nap a tiszta lelkiismereté volt” – mondta Magyar. Egy világbirodalom hadserege kellett a forradalom leveréséhez, idegen fegyverek és tankok. Felidézte azokat a napokat, amikor a szovjet hadsereg leverte a szabadságharcot. A katonai túlerő leverhette a forradalmat, kivégezhették Nagy Imrét és a hősöket, de azt a felismerést, hogy képesek vagyunk kezünkbe venni a sorsunkat, többé nem vehették el a magyaroktól. A magyar forradalom után tisztességes ember többé nem mondhatta azt, hogy a kommunizmus a szabadságot és a népet szolgálja, mert munkások keltek fel a hatalom ellen.

Magyar Péter arról beszélt, hogy utólag minden egyetem úgy emlékszik, hogy az ő ötlete volt az összekapaszkodás. „Nincs megrendítőbb és felemelőbb dolog annál, hogy pontosan 70 évvel később ugyanezen a téren állhatunk szabadon” – mondta. A miniszterelnök Nagy Imrét idézte, majd a véres csütörtökről beszélt. Azt mondta, volt tizenhárom dicsőséges nap, amikor a magyarok egységesen kiáltották, hogy

ruszkik, haza!

„Orbán Viktor szerintem teszi a dolgát a háttérben, ezért én nyugodt vagyok” – mondta egy idősebb nő a Fidesz rendezvényének végén. Vagyis csak ezért nem zavarta, hogy a volt miniszterelnök ismét nem jelent meg az ellenzékbe került pártja eseményén, pedig egyébként nagyon szereti őt hallgatni. „Vissza fog jönni, vissza kell jönnie”. Hankó Balázs esetéről azt mondta, ártatlannak tartja, de ha még ki is vizsgálnák, hogy elkövetett-e valamit, nem ilyen módszerekkel kellene, hogy „vezetőszáron és TEK-esekkel vitetik el, mint ahogy rablógyilkosokat szoktak”.

Ákos és Tóth Gabi számainak dallamára közben rengeteg szelfi készült, Pócs János körül kisebb tömeg alakult ki, vele különösen sokan akartak közös képet. 16 óra után aztán lassan kiürült a helyszín, Áder Jánost és Bóka Jánost is várta már hátul a szolgálati sofőr.

Magyar Péter beszédének elején köszöntötte a szabad, demokratikus, erős és „immár tényleg független Magyarországot”, és üdvözölte az állami ünnepségre meghívott külföldi állami vezetőket. Köszöntötte a még élő '56-os hősöket is, megköszönte a bátorságukat. Megmutatták, mire képesek a magyarok, ha kiállnak egymásért. A 20. század talán egyik legfontosabb forradalmának nevezte 1956-ot. 70 éve összekapaszkodva vonultak az egyetemisták, majd a gyári munkások, pesti lányok és srácok, de még nem tudták, mit hoznak az utána következő órák. Hisz benne, hogy akkor sem cserélték volna el a sorsukat, ha tudták volna, mi vár rájuk.

Az országjárását idéző módon Magyar Péter egy nemzeti zászlóval a kezében vonult be a Kossuth téren felállított színpadra, hogy elmondja ünnepi beszédét. Mielőtt elkezdte volna a beszédét, Gripenek repültek el a tér felett.

Bíró Panna Dominika után a Csézy művésznéven ismert Csézi Erzsébet, a Tisza országgyűlési képviselője lépett fel a Kossuth téri színpadon. Csézi az Ez az otthonunk című dalt adta elő.

Feszültség alakult ki a fideszes megemlékezésen a Bem téren, miután három ember azt kezdte skandálni a tömegben, hogy „mocskos Fidesz”. A három ellentüntető felé több Fidesz-szimpatizáns is üvöltözve indult el, a rendőröknek és Kubatov Gábor intézőemberének, Kindlovits Máténak kellett leválasztania őket róluk. Egy ponton a tömegben többen azt skandálták, „üsd meg, üsd meg”.

A figyelem ezután Simor Dánielre, a Telex újságírójára irányult, a rendőrök hozzá is odaléptek, és megkérték, hogy ne menjen vissza a tömegbe.

A részletekről később videós tudósításban számolunk be.

Tóth Máté azt mondta: '56-ban cserben hagyott minket a nagyvilág, és most, 70 évvel később megint nem független államfők érkeztek Magyarországra. Von der Leyen, fújolás. António Costa, fújolás. 70 év alatt, sőt, 1100 éve nem változott semmi, mondta, az országnak mindig meg kellett védenie a függetlenségét. A mi harcunk örök, tette hozzá. Szerinte a Tisza rendezvénye szembeköpése az '56-os hősöknek, és ugyanolyan nehéz idők jönnek, mint '56-ban, és ez is élet-halál harc lesz, amire készen kell állni.

Magyar Péter miniszterelnök is beszédet fog mondani, és 56 harangszóval emlékeznek majd meg a 70 éve kitört forradalomról. A műsor Bíró Panna Dominika szavalásával kezdődött, aki Márai Sándor Mennyből az angyal című versét adta elő.

Schmidt Mária szerint az ‘56-os hősök megértették: mennek vagy viszik őket. A magyarok bátorsága megrengette a Szovjetuniót és leleplezte a kommunizmust. Újra és újra szükség van hősökre, mert szabadság nélkül nincs igazság. Ha ezek nincsenek, akkor nincs miért élni. Schmidt Mária azzal zárta beszédét, hogy ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Szűcs Gábor ezután a színpadra szólította a felszólalókat, hogy együtt elénekeljék a Nélküledet. Ezzel véget is ért a Fidesz ’56-os rendezvénye.

Kónyi-Kiss Botond, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke azt mondta: válságok sorát szabadították ránk az elmúlt években, amik hátterében ugyanazok a körök tűnnek fel, akik azt tervezik, hogy elpusztítják mindazt, ami a hagyományos értékekből maradt. Szerinte az a szabadság, hogy keresztény magyar férfiként és nőként nevelhessék a gyerekeiket. Azt mondta, 2006-ban és azután sikeresen elsöpörték a magyar baloldalt. Facebookról, Black Rockról, a háttérhatalomról beszélt, meg Ursula von der Leyenről, utóbbira érkezett a szokásos fújolás.

Schmidt Mária, a Terror Háza nemrég kirúgott igazgatója zárta a felszólalók sorát a Fidesz rendezvényén. Sokkal tartoznak az ‘56-os hősöknek, az ő példájukból érthető meg, miért lázadtak fel a magyarok 70 éve. Több minden vált egyszerre fojtogatóvá, úgy érezték az emberek, hogy a fennmaradásuk a tét. Felidézte, hogy az ’56-ot megelőző tíz évben 400 embert végeztek ki. Mindenki tudta, hogy a kommunista elnyomást csak állandó terrorral lehet fenntartani, '56-ban azonban egyszerre mondták azt, hogy elég volt.

Reméli, nem dobják ki azt az '56-os zászlót, amit Wittner Mária adományozott a Terror Házának. Szerinte is csak egy dolgot akart, szabad Magyarországot. 1956 a bizonyosság arra, hogy az igazság végül mindig győzedelmeskedik. Megint vannak olyanok, akik elhazudják a történelmünket, és be akarják zárni a Terror Házát. A közönség vérszegény „nem hagyjukkal” reagált erre. „Nem fogjuk hagyni, hogy újra a Népszabadság mondja meg, mi az igazság.”

A Mi Hazánk Ifjai elnöke, Binder Csaba is Pongrácz Andrásról beszélt, arról, hogy többször találkozott velük az elmúlt években. Ursula von der Leyent is megemlítette, amire hangos fújolással reagált a közönség. A gyerekvédelmi törvény módosításáról azt mondta, az érvénybe lépése után lerohanták az iskolákat a lobbiszervezetek, de ők el fogják őket küldeni onnan.

Szerinte a bevándorlók pusztítását nevezik diáktüntetéseknek, utalva a párizsi zavargásokra. Szerinte a mostani kormányt is az utcán fogják megdönteni szabadságszerető emberek, csak idő kérdése, hogy mikor fog ez bekövetkezni. A beszéde után a téren kiállított ágyúval lőtt ifjabb Pongrácz András, aki apja és a pesti srácok tiszteletére adott le lövést.

A Fidesz forradalmi megemlékezésén kissé váratlan módon Bóka János beszéde váltotta ki a leghangosabb reakciót a közönségben, amikor a frakcióvezető a zsarnokságról és a gyarmattá válás elutasításáról beszélt. A hangszórókból szóló felszólalásokat egyébként néhányan a közeli Bambi presszó teraszáról, mások a mellette lévő Kimpton luxusszálloda padjairól hallgatják. A Bem-szobor mögötti parkos részből pedig fideszes backstage lett, ahová minket sem engedtek be sajtósként. Így csak a bokrok mögül nézhettük a diskuráló Pócs Jánost vagy Kaminski Fannyt.

Novák Előd a Corvin közben Baka Andrásról beszélt, akiről azt mondta: az '56-osok helyett a gyilkosok oldalára állt a rendszerváltás után. Szerinte a Mi Hazánk hiába kérte, hogy a parlamenti megemlékezésen ne ő mondjon beszédet. A tömeg erre nagy fújolással reagált. Pongrácz Andrásról is beszélt, aki a Mi Hazánk egyik alapítója és '56-ban a Corvin közben harcolt, ő nemrég, 2026-ban halt meg. Az ő arcképét egyébként a Corvin Mozi tetejére is kivetítették.

Azt is mondta, hogy soha ennyien nem voltak még a Corvin közben, és megemlítette, hogy nem Pongrácz András hagyatékával jön majd létre a Tisza Párt '56-os múzeuma, hanem attól függetlenül.

Forsthoffer Ágnes mindenkinek megköszönte a részvételt, a miniszterek, a Tisza Párt képviselői, a meghívott vendégekkel együtt kivonultak a díszülésről egy közös fotóra. 16 órakor Magyar Péter mond ünnepi beszédet a Kossuth téren.

Kövér László és Semjén Zsolt is a Bem téren követi a zenés műsort, rajtuk kívül láttuk még Rétvári Bencét, Hortay Olivért, Havasi Bertalant, Kaminski Fannyt, Koncz Zsófiát, és természetesen nem hiányozhat Pócs János sem.

A hatalom ma pont ugyanazt mondja, mint a kommunisták 70 éve, mondta Bóka János. Szerinte Magyar Péterék a helytartóikat hívták meg az állami ünnepségre, amit ócska komédiának nevezett. Ma is meg akarják mondani, miben higgyünk, el akarják törölni a múltunkat és a jövőnket. Az a kérdés, hogy Magyarország újra gyarmat lesz-e. Ezt megkérdezte a közönségtől is. Nemet mondtak. Ha nem felejtjük el, hogy mit jelent a szabadság, akkor megmaradunk szabadnak. Küzdelmes, kutyanehéz évek állnak előttünk, de együtt sikerülni fog, létre kell hozniuk a szabadság köreit, zárta beszédét a Fidesz frakcióvezetője.

Miközben Orbán Viktor posztolta oldalán a Bem téri megemlékezés élőjét, nemhogy a tér közelében, de még az országban sem volt. Erről valószínűleg senki nem tudott, aki az ő oldalán követi a rendezvényt, legalábbis addig nem, amíg el nem jutott hozzá a fotó, amint egy párizsi hotel teraszán üldögélve nyomkodja a telefonját.

Jens Stoltenberg beszéde után Forsthoffer Ágnes bejelentette, hogy az Örömóda után a Szózat következik, majd az ülés résztvevői megfigyelhetik a történelmi zászlók kivonulását.