Magyar Péter: Hosszú éveken át azt hazudták nekünk, hogy a nemzeti ünnep csak egy politikai oldalnak jár

Kövér László és Semjén Zsolt is a Bem téren követi a zenés műsort, rajtuk kívül láttuk még Rétvári Bencét, Hortay Olivért, Havasi Bertalant, Kaminski Fannyt, Koncz Zsófiát, és természetesen nem hiányozhat Pócs János sem.

A hatalom ma pont ugyanazt mondja, mint a kommunisták 70 éve, mondta Bóka János. Szerinte Magyar Péterék a helytartóikat hívták meg az állami ünnepségre, amit ócska komédiának nevezett. Ma is meg akarják mondani, miben higgyünk, el akarják törölni a múltunkat és a jövőnket. Az a kérdés, hogy Magyarország újra gyarmat lesz-e. Ezt megkérdezte a közönségtől is. Nemet mondtak. Ha nem felejtjük el, hogy mit jelent a szabadság, akkor megmaradunk szabadnak. Küzdelmes, kutyanehéz évek állnak előttünk, de együtt sikerülni fog, létre kell hozniuk a szabadság köreit, zárta beszédét a Fidesz frakcióvezetője.

Miközben Orbán Viktor posztolta oldalán a Bem téri megemlékezés élőjét, nemhogy a tér közelében, de még az országban sem volt. Erről valószínűleg senki nem tudott, aki az ő oldalán követi a rendezvényt, legalábbis addig nem, amíg el nem jutott hozzá a fotó, amint egy párizsi hotel teraszán üldögélve nyomkodja a telefonját.

Jens Stoltenberg beszéde után Forsthoffer Ágnes bejelentette, hogy az Örömóda után a Szózat következik, majd az ülés résztvevői megfigyelhetik a történelmi zászlók kivonulását.

Bóka szerint nem szabad hagyniuk, hogy a zsarnokság mondja meg, mit jelent a szabadság. Meg akarnak maradni magyarnak, a szabadság nemzetének, jelentette ki. 1956 megmutatta, csak az lehet szabad, aki megőrzi a hitét, építeni akar valamit, amit magáénak tudhat. A magyar történelem azt mutatja, hogy a szabadságot mindig ki kell vívni. Egy szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget, a hatalom nem fenyeget senkit letartóztatással, nem mutogatnak senkit bilincsben a hatalom utasítására, és nincsenek politikai foglyok sem, szabad országban nem akarják felszámolni az ellenzéket. „Egy országban, ahol nincs szabadság, csak kontroll van” – mondta Bóka Magyar Péter testvérének lapjára utalva.

Mindig különleges számomra, ha Budapesten lehetek, kezdte beszédét Jens Stoltenberg, Norvégia pénzügyminisztere, a NATO volt főtitkára, aki korábban a magyar fővárosban élt. Stoltenberg arról beszélt, úgy nőtt fel, hogy élénk történeteket hallgatott Nagy Imre, Maléter Pál és az ‘56-os magyarok tetteiről. A norvég pénzügyminiszter elmondta, hogy a családja önkéntesként segített a menekülő magyaroknak, majd üdvözölte Dalmát, egy családtagját a Parlamentből.

A demokráciát nem lehet készpénznek venni, mondta, majd rátért az orosz–ukrán háborúra, szerinte ahogy ’56-ban a magyarok, úgy most az ukránok néznek szembe az orosz erőszakkal.

A forradalmat eltiporták, de annak emléke sosem halványul el, mondta a norvég miniszter visszatérve az október 23-i emlékekre.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője azzal kezdte beszédét, hogy jó újra együtt lenni. Az '56-os hősökhöz hasonlóan őket is a szabadság vágya hozta a Bem térre. Nem csak emlékezni akarnak a múltra, a jövőnek is akarnak üzenni, hogy ne feledjék, hogy milyen nagy dolog a szabadság. Illyés Gyulát idézve azt mondta, hogy ismerik és felismerik az önkényt. Igen, jól hallottátok, még az óvodákban is lehet zsarnokság, mondta.

70 évvel ezelőtt a magyar nép úgy döntött, hogy felkelést indít a kommunista diktatúra ellen, a válasz a Szovjetunió részéről brutális volt, kezdte beszédét az Európai Tanács elnöke. António Costa szerint a magyarok vágya a szabadságért soha nem bukott el, és arról beszélt, hogy ez volt a mozgatórugója az 1989-es rendszerváltásnak is.

Costa szerint Magyarország csatlakozása 2004-ben az Európai Unióhoz szintén azt mutatja, hogy Európa ereje a különböző nyelvekben, kultúrákban van, szerinte ez nem fenyegeti a nemzeti identitást, hanem az európai nemzetek erősítik egymást.

A magyar gazdaság szerinte majdnem megháromszorozódott mára, és arról beszélt, hogy szoros a kapcsolat a jólét és a szabadság között. Costa szerint az Európai Unió a magyarok számára is biztonságot, jólétet és szabadságot ad.

Áder nyugati lapoktól idézett, akik a magyar forradalmat méltatták, majd egy újabb idézettel zárta a beszédét. A volt államfő után Nagy Feró lépett a színpadra, aki Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét énekelte el.

A politikai viták természetes velejárói a szabadságnak – mondta Baka András, az államfő szerint a haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona. A köztársasági elnök azt mondta, tisztában van azzal, hogy a nemzeti egység megteremtése az ő felelőssége is. 1956 kegyelmi pillanat volt a magyar történelemben az elnök szerint. „Ha olyan társadalom van, amelyik támogat, akkor egymáshoz is utat találunk” – mondta, majd azzal zárta beszédét, hogy illő megtartani az emlékeket, hogy azokból a jövő számára is merítsenek.

Egy hatvanas házaspárral Hankó Balázs feleségének felszólalása után beszélgettünk, azt mondták, valamennyire várható volt, hogy a Tisza-kormánynak lesznek ilyen lépései. Ennyi bebörtönzésre azonban nem számítottak, ezt egyértelműen jogtalannak és bosszúnak tartják, így Hankó Balázst sem tekintik bűnösnek. Felvetésünkre, hogy Matolcsy György épp ma tett vallomást, azt mondták, „ott azért lehet valami”.

Közben elkezdődött Áder János beszéde, és érdeklődésünkre, nem csalódottak-e, hogy Orbán Viktor ezúttal sem jelent meg a Fidesz eseményén, azt válaszolták: „Igaza van, hogy most nem beszél. De kivárunk, fog ő még beszélni.” Szerintük ez jövő márciusban mindenképp megtörténik. Majd hozzátették, hogy nekik nagyon jól telt az elmúlt 16 évük, és bár még a kormányváltás után nem fordult rosszabbra a sorsuk, de ismerőseiknek már igen.

Hankó Balázs felesége után Áder János volt köztársasági elnök következett, aki rögtönzött történelemórát tartott az ‘56-os eseményekről, részletesen végigment azon, hogy mi történt az október 23. utáni napokban. Arról beszélt, hogy 1956-ban a magyaroknak a 3. világháborús készülődésből, az ÁVH-ból, a csengőfrászból, az állami kisajátításokból, a kínzásokból és a kivégzésekből lett elegük, egy vicc elmondásából is börtönbüntetés járt.

Áder szerint a mai fiatalok nem ismerik ezeket a fogalmakat. Felsorolta, hogy hány embere volt az ÁVH-nak, hány besúgó működött az országban, hány embert ítéltek el politikai alapon, majd felolvasott Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verséből is. Áder szerint ha egy szóval kéne összefoglalnia, hogy miből lett elegük az embereknek ’56-ban, akkor a hazugságot mondaná. Demokrácia helyett diktatúra, szabadság helyett szolgaság, gyarapodás helyett szegénység, egyenlőség helyett új nomenklatúra. Később jött egy újabb irodalmi idézet, ezúttal Fekete Istvántól olvasott fel Áder.

A félelmet le lehet győzni, mondta az Európai Bizottság elnöke, és arról beszélt, hogy a magyar emberek fél évvel ezelőtt a változásra szavaztak. Ursula von der Leyen azt mondta, otthon érzi magát, és Magyar Péterhez fordulva felsorolta, hogy az új kormány megerősítette a korrupcióellenes szabályozásokat, Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és a magyar diákok a Horizon- és az Erasmus-programokkal visszatértek Európába. „Olyannyira hiányoztak” – mondta az Európai Bizottság elnöke, és egy Albert Camus idézettel zárta beszédét.

Húsz perccel a Mi Hazánk rendezvényének kezdete előtt a Corvin köz előtti kis utcát majdnem teljesen megtöltik az emberek, a köz jobb karéján is sokan állnak. A párt ifjai zászló mögött vonulnak fel a színpadhoz mi hazánkos zászlót lóbálva, „Ria, ria, Hungária!” és „Ötvenhat!” skandálásokkal. Az ifjak bal karjukon mi hazánkos karszalagot viselnek.

Siratjuk azt a 200 ezer embert, akik elmenekültek, mondta az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen többek között arról beszélt, hogy az '56-osok emléke arra emlékeztet minket, hogy a demokrácia nem magától értetődő, és azt mondta, hogy „mind vágyunk arra, hogy korrupciómentesen irányítsanak minket”.

1956 mártírjai reményt hoztak el – mondta a parlament díszülésén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Václav Havelt idézve, majd feltette a kérdést, miért léptek fel ilyen brutálisan a szovjetek a magyarokkal szemben 70 éve. Ursula von der Leyen szerint a szabadság egy gyorsan terjedő futótűz, amelytől féltek a szovjetek.

1956. október 23-án a magyar emberek nemet mondtak az elnyomásra, de a Parlament elé vonuló tömegek még nem sejtették, hogy pár nap múlva elnyomás következik, mondta Baka András a parlament díszülésén. Az államfő arról beszélt, hogy a fennmaradt korabeli képeken ma is látni a forradalom résztvevőinek arcán a feszültséget. A köztársasági elnök a 70 évvel ezelőtti eseményeket sorolta, a barikádokra és az egymás felé forduló emberekre emlékezett, és felidézte gyerekkori élményeit is.

Az államfő szerint a megemlékezésnek külön jelentőséget ad a megjelent külföldi vendégek jelenléte, a magyar forradalomnak 70 éve egyetemes jelentősége van, az európai egység megteremtésére is hatott. „70 év után nekünk magyaroknak a köszönet szavait is ki kell mondanunk” – mondta az államfő, és megköszönte azoknak a külföldi nemzeteknek a szolidaritását, amelyek befogadták a menekülő magyarokat.

Elkezdődött a Fidesz '56-os rendezvénye a Bem téren, az exmegafonos Szűcs Gábor lesz a házigazda. Először Hankó Balázs felesége, Hankóné Hrágyel Zsuzsanna lépett a színpadra, aki gyerekei társaságában felolvasta a letartóztatásban lévő fideszes képviselő üzenetét.

Hankó azt üzente a fideszeseknek, hogy azért lettek politikai foglyok, mert kiálltak a keresztény nemzeti értékekért, de a börtönben sem adja fel a harcot. A globalizmus kitartottjaival állnak szembe, akik nemet mondanak a hagyományokra, a nemzetre és a szuverenitásra. Azok irányítják ma a kultúrát, akik a feljelentést tették. Kitartanak, de kiállást kérnek, üzente Hankó. „Nem vagyunk mi sem, de ti sem bűnösök.”

Sokan még mindig a zászlóval vonultak a rakparton, amikor 20 perccel 14 óra után Szűcs Gábor köszöntötte a tömeget. Aminek a nagyságát különösen nehéz megbecsülni, mert nagyon sokan nem mennek közel a színpadhoz. A villamossínek területeit is kihagyják, inkább az elválasztó korláton túlról hallgatják a Fidesz rendezvényét. Szép tömeg gyűlt össze, mindenképpen többen, mint az elmúlt hónapok fideszes megmozdulásain.

1956. október 23-ról vetítenek korabeli filmeket és fotókat a parlament díszülésén, majd következik Baka András köztársasági elnök beszéde.

Egyperces néma felállással tisztelegnek a díszülés résztvevői a hősök emlékének.

Mindenki érezte, hogy valami visszafordíthatatlan van a levegőben, majd Nagy Imre miniszterelnök megjelent a Parlament egyik ablakában, mondta a parlament díszülésén tartott megemlékezésében Forsthoffer Ágnes. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a 70 évvel ezelőtti események üzenetének és történetének megőrzése közös felelősségünk. „Ma Budapesten dobog a világ szíve” – mondta a házelnök, majd az 1956. október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánító törvényből idézett.

Orbán Viktor nemcsak hogy nem szólal fel a Fidesz '56-os rendezvényén, még az országban sincs. A 444 egyik olvasója dél körül a Louvre-tól nem messze, a Tuileriák kertje környékén, a Rue de l'Échelle-en található Normandy Hotel teraszán fotózta le a volt miniszterelnököt. Vagyis Orbán Viktor Facebook-oldala úgy élőzi majd a Fidesz '56-os rendezvényét, hogy közben ő egy másik országban van.

Havasi Bertalan, Orbán sajtósa a 444-nek azt mondta: nem tudja, hogy Orbán hol van, de azt jelezte neki előre, hogy nem lesz ott az ünnepi eseményeken. A héten sokat egyeztettek, Orbán nem tájékoztatta arról, hogy éppen honnan dolgozik.

Délután 2 óra után nem sokkal megérkezett a parlament díszülésére a magyar közjogi méltóságok mellett Baka András, Magyarország köztársasági elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jens Stoltenberg, Norvégia pénzügyminisztere, a NATO volt főtitkára is. Az ülést Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vezeti a Parlament főrendi házában.

A Zászlómenet eleje közben beért a Bem térre. A vége nagyjából a Lánchíd magasságában lehet, így mindenképpen csúszni fog a Fidesz rendezvénye, ami 14 órakor kezdődött volna. „Ha Isten velünk, ki ellenünk” – kiabálta egy nő a felső rakpartról a zászlós vonulóknak. A Margit híd lábánál elkezdték összehajtogatni a zászlót.

Péntek hajnalban összetörték Ivan Konyev marsall szobrát a szlovákiai Kružlová községben, a szobor talapzatára piros festékkel a „gyilkos” feliratot fújták, magyarul, írja a Parameter. A szlovák lap szerint a szobrot október 3-án avatták fel, de politikai vitát váltott ki, mert az avatáson Robert Fico pártjának, a Smernek a tagjai is részt vettek. Konyev szovjet katonai vezetőként irányította a magyar forradalom leverését 1956-ban.

A Zászlómenet eleje lassan beér a Bem térre. A vége a közepéről éppen nem látszik, de nagyjából a Lánchíd magasságában lehetnek, így jó eséllyel csúszni fog a 14 órás kezdés. A felső rakpartról nézve már látványos a tömeg, az biztos, hogy sok ezren vannak. Közben néhány ponton a résztvevők énekelni kezdtek, főleg a Nélküledet, de a Gábor Áron rézagyúja is felcsendült. Az egyik éneklő idősebb nő azt mondta, minden Békemeneten volt eddig, egy középkorú pedig arról beszélt, hogy várják, hogy legyen újra Békemenet. Közben mögöttünk halkan zúgni kezdett a „Viktor, Viktor!”. Az egyik résztvevő a kérdésünkre azt mondta, ha Orbán át is adja a helyét a fiataloknak, Fidesz mindig lesz.

Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is meghívták az '56-os állami megemlékezésekre. Az X-en közzétett posztjában megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet a budapesti ünnepségeken. „70 évvel ezelőtt a magyarok fellázadtak az elnyomás ellen. A szabadságért, a demokráciáért és az igazságosságért harcoltak” – írta. Von der Leyen szerint ezek az értékek ma is meghatározók Európában, a magyarok bátorsága tovább él.

Nagyjából 13 órakor ért a menet eleje a Lánchídhoz, a kanyarból visszanézve látszik az 1848 méterrel távolabbi vége is. Az emberek továbbra is szinte teljes csendben vonulnak, páran kezdték el skandálni, hogy „Magyar Péter, takarodj!” és „Viktor, Viktor”. A zászló körül közben alkalmi beszélgetések alakulnak, a téma elsősorban Magyar Péter személyisége és diktatúrája. Új elem viszont, hogy többen a közmédia függetlenségével élcelődtek.

Radnai Márk, a Tisza alelnöke, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos arról írt pénteki posztjában, hogy az elmúlt két évben számára a rendszerváltásról szólt október 23., az ünnepi rendezvényeik mindig megerősítették a hitét abban, hogy a magyar társadalom egyszer véget vet az Orbán-rendszernek, ami „évtizedeken át megosztotta, egymás ellen fordította és kiszolgáltatottá tette az embereket”.

A kormányváltás után már az a kérdés, hogy képesek leszünk-e újra bízni a másikban és egymásért élni. „Ez sokkal nagyobb feladat, mint megnyerni egy választást. Mert most már nem egy politikai rendszert kell legyőznünk, hanem mindazt, amit az a rendszer belénk nevelt. 1956 hősei megmutatták, hogy a szabadságért érdemes küzdeni. A fiatalok feladata lesz az, hogy megmutassák nekünk: a szabadságban érdemes együtt élni.”