Boldog István ügye jó példa arra, miért húzódik több mint hat évig egy korrupciós ügy felgöngyölítése

Elég nagy visszhangot váltott ki, amikor a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére később kinevezett Unger Anna a parlamenti meghallgatásán azt mondta: a közvélemény várakozásaival ellentétben a korrupciós ügyek feltárása nem megy gyorsan, és hat év alatt nem lesznek ítéletek, maximum vádemelések.

A NER egyik emblematikus ügye épp ennek a bizonyítéka: Boldog István volt fideszes képviselőt 2020 tavaszán gyanúsították meg, és több mint hat év elteltével most született elsőfokú, nem jogerős ítélet. Itt ráadásul egy nem túl kifinomult korrupciós ügyről van szó: a vád szerint Boldog kenőpénzekért osztogatott vállalkozói megbízásokat, a választókerületéhez tartozó települések polgármestereit pedig az emberei azzal keresték meg, hogy segítik az uniós pályázataikat, csak ezekből csorgassanak vissza pénzt a fideszes képviselő kampányára.

• 2017 – A vádirat szerint ebben az időben keresték meg Boldog István közvetlen munkatársai a választókerület polgármestereit, és nyertes EU-s pályázatokat ígérve pénzt kértek tőlük Boldog választási kampányára. Az ügyészség szerint a kért összegeket a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati összegeinek 10-20 százalékában határozták meg.
• 2019. május – A Központi Nyomozó Főügyészség ebben az időben már megfigyelte Boldog Istvánékat. Három megfigyelőcsapat nézte végig, ahogy a fideszes országgyűlési képviselő és két társa 20 millió forintnyi átvett kenőpénzen osztozott a Graphisoft Park egyik kávézójában.
• 2019. július–október – A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatta Boldog István telefonját. Erről Boldog is tudomást szerzett, mert intézőembereinek azt mondta: ne hívják telefonon, és ne szólítsák főnöknek. Külön érdekesség, hogy egy adminisztrációs hiba miatt a hanganyagokat nem archiválták, azokról csak a leiratok maradtak meg. Polt Péter akkori legfőbb ügyész később megállapította, hogy a szakszolgálat feljegyzése a beszélgetések tartalmát hűen tükrözi, így az törvényesen beszerzett bizonyítéknak tekinthető.
• 2019. október 1. – Hadházy Ákos független és Csányi Tamás jobbikos országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott. Itt beszéltek először arról, hogy „újabb fideszes képviselő ügyében nyomoznak”.
• 2019. november 28. – A Központi Nyomozó Főügyészség kutatást tartott a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban az üggyel összefüggésben.
• 2019. december 4. – Letartóztatták Fehér Petrát, a Szolnok megyei közgyűlés egyik fideszes tagját, Boldog István jobbkezét, aki a képviselő asszisztense, kampányfőnöke is volt korábban. Fehért hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel gyanúsították meg.
• 2019. december 10. – Csányi Tamás jobbikos képviselő kérdésére a parlamentben Orbán Viktor elismerte, hogy van fideszes érintettség a Boldog István-ügyben.
• 2019. december 19. – A sikkasztásért elítélt Nagy Szilárd, exfideszes kengyeli polgármester azt állította: ő vádalkut kötött az ügyészséggel, és elmondta a hatóságoknak, hogy az EU-s pályázatok előre le vannak zsírozva Boldog választókörzetében. A most kihirdetett elsőfokú ítélet indoklásában a bíró azt mondta: vádalku nem volt, beismerő vallomások igen. A Kengyelt érintő ügyek végül nem is kerültek bíróságra, és Nagy vallomását sem vették figyelembe, mert a volt polgármester sok esetben zavaros, önmagának is ellentmondó állításokat tett a nyomozó hatóságnak.
• 2020. április 2. – Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését.
• 2020. április 6. – Az Országgyűlés egyhangúlag felfüggesztette Boldog István mentelmi jogát.
• 2020. május 14. – A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki Boldog Istvánt, akit nem tartóztattak le. A nyomozás során ő mindvégig szabadlábon védekezhetett, míg közvetlen munkatársai, intézőemberei a vizsgálat idején fogházban voltak.
• 2020. december 21. – A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Boldog István és kilenc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken.
• 2021. június 30. – A Fővárosi Törvényszék megtartotta az első hivatalos előkészítő ülést az ügyben. A tíz vádlott közül egy ember teljesen, kettő részben beismerte a bűnösségét.
• 2021. december 9. – Boldog István bejelentette, hogy nem fog indulni a 2022-es választáson, mert eljött számára az idő, amikor a családja a legfontosabb.
• 2022. május – Boldog István befejezte képviselői munkáját és visszavonult a politikától.
• 2022. november 30. – A Fővárosi Törvényszék megtartotta az első érdemi tárgyalást az ügyben.
• 2023. november 10. – Varga István, Boldog védője korábban kérte a lehallgatási anyagok egy részének kirekesztését a bizonyítékok közül. Arra hivatkozott, hogy ezek Boldog István mentelmi jogának a felfüggesztése előtt készültek, ezért nem értékelhetők bizonyítékként. Ezt a bíróság elutasította azzal, hogy így lehetetlen lenne egy képviselő lebuktatása.
• 2023–2026 – A Fővárosi Törvényszék az első tárgyalás után még összesen 17 érdemi tárgyalási napot tartott. Mint közleményükben írták: a bizonyítási eljárás során jelentős időt tett ki a számos tanú meghallgatása és a nyomozás során készített lehallgatási anyagok lejátszása, a jegyzőkönyvek, az azokról készült leiratok és a megfigyelési anyagok ismertetése és vizsgálata.
• 2026. október 30. – Közel hat évvel a vádemelés után a Fővárosi Törvényszék első fokon ítéletet hirdetett az ügyben. Boldog Istvánt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, Fehér Petra szintén öt évet kapott, de neki ebbe beleszámítják az előzetes letartóztatását is. Boldog másik intézőjét, K. Pétert három év börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélték.

A Boldog-ügy azt is jól példázza, hogy amikor az első ítéletre kerül sor, sokan már alig emlékeznek az ügy lényegére. Magyar Péter miniszterelnök a nyáron nem hagyta annyiban Unger Anna hat évre vonatkozó kijelentését. Mint mondta, senki szerint nem elfogadható, hogy hat év alatt sem születnek ítéletek, a vagyonvisszaszerzés érdekében ezért gyorsítani kell a bíróságok működését.

A kormányfő néhány példát is említett, hogyan lehetne rövidíteni az ilyen ügyek felgöngyölítését. Szerinte biztosan módosítani kell a büntető törvénykönyvet, de meg kell emelni a hatóságok költségvetési keretét is. Sokszor a szakértők hiánya miatt csúsznak az eljárások, mindeközben az ügyvédek érdeke a minél hosszabb eljárás, hiszen ők ezekből élnek, mondta Magyar. A kormányfő szerint az NVVH szerinte biztosan el fog szívni szakembereket az ügyészségektől, így őket a lehető leggyorsabban pótolni is kell majd. Az ügyészség korábban sok fontos ügyben nem nyomozott, és bár most elkezdték az eljárásokat, nagyon súlyos ügyek azért nem haladnak, mert nincs elég ember és erőforrás. Ezért Magyar Péter szerint több forrást kell adni az ügyészségnek és a NAV-nak is.