Kármán András: Közel 1,5 ezer milliárd forintot spórol az állam a pazarló kiadások felszámolásával

Leépített gazdaságot és kivéreztetett költségvetést hagyott maga mögött az előző kormány, így a feladat az volt, hogy stabil alapokon hozzanak létre egy új költségvetést – kezdte Magyar Péter a keddi kormányzati tájékoztatót, amin Kármán András pénzügyminiszterrel mutatta be a kormány 2027-es költségvetését.

Kármán András elmondta, nagyon nehéz örökség jutott az új kormánynak: kormányváltás és további intézkedések nélkül 8,3 százalékos lett volna a költségvetési hiány. Ezt kellett megfordítani, aminek az első lépései már a tegnap elfogadott 2026-os költségvetésben is látszanak, miközben az EU-s pénzek és a pazarlások visszavágása miatt ennél jobb lesz a kiinduló helyzet jövőre. A másik kihívást az jelentette, hogy hiányzott az elmúlt években a gazdasági növekedés, ami az elmúlt négy évben 1,2 százalék volt.

„Egyszerre kell szembenézni azzal, hogy fejlődő pályára állítsuk a magyar gazdaságot, és felszámoljuk a pazarlóan működő állam túlköltekezéseit, a rendszerszintű korrupciót, […] és kezdjünk valamit azzal a helyzettel, hogy hatalmas társadalmi rétegek teljesen elhanyagoltak voltak az elmúlt években” – mondta Kármán.

3 százalékos növekedést várnak 2030-ra

A pénzügyminiszter elmondta, 677 milliárd forintnyi ágazati béremelésre fog sor kerülni jövőre. Kármán szerint az ágazatban egyszerre fog a nettó növekedés irányába mutatni, hogy a bruttó bér növekedése mellett az adócsökkentés is emelni fogja a nettó béreket.

A pénzügyminiszter szerint szociális biztonságot teremt a tervezett költségvetés, mivel négyszeresére emeli a minimálnyugdíjat, megduplázza a családi pótlékot, és mindenki nyer rajta, mert többet fognak költeni az egészségügyi és szociális kiadásokra. Közben pedig a milliárdosok és a nagyvállalatok többletterheket fognak vállalni az adók által. Újraindul a GDP-növekedés is, idénre már 1,7-1,8 százalékot várnak, ami várakozásaik szerint 2,4 százalékra fog gyorsulni jövőre. Terveik szerint jövőre az idei 7,5 százalékos hiány 4,9 százalékos szintre csökken, amivel az államadósság GDP-hez viszonyított értéke is lecsökken.

A minimálbért keresőknek 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadója, amivel Kármán szerint évente körülbelül 240 ezer forinttal kell majd kevesebb adót fizetniük.

Magyar Péter arról beszélt, hallja és látja a szakszervezetek elégedetlenségét, és tudja, hogy sok területen ennél is nagyobb béremelésre lenne szükség, de „most is, és négy év múlva is az emberek szemébe kell tud[jon] nézni”, és a fenntartható költségvetéshez hozzátartozik, hogy az állam addig tud nyújtózkodni, ameddig a takarója ér. A miniszterelnök szerint egy stabil költségvetésnél a ciklus végén akár ezermilliárdos nagyságrendben tudnak majd spórolni az államadósságon, az ebből származó pénzt pedig a béremelésekre is lehet majd költeni.

Kármán elmondta, az adókedvezmények változatlan módon megmaradnak, az adómentességen annyit változtatnak, hogy egymillió forintos havi bruttó fizetésnél bevezetnek egy ársapkát, ami fölött nem lehet majd érvényesíteni az adómentességet. Emellett pedig a kétgyermekes anyák adómentessége is csak 40 éves korig fog járni. Magyar szerint a 2026-os költségvetés tele volt olyan vállalásokkal, ami mögött nem volt fedezet, emiatt pedig az előzetes várakozásnál magasabban, 8,3 százalék környékén alakulhatott volna egy Fidesz-kormány esetén a költségvetési hiány.

Kármán elmondta, a családi pótlék 2008 óta változatlan volt, ezt most egy lépésben megduplázták. Ez 300 milliárd forint többletkiadást fog jelenteni a költségvetésben, és azt jelenti, hogy egy kétgyermekes család évente 320 ezer forinttal több támogatást fog kapni. A pénzügyminiszter szerint 970 ezer család fog jobban járni 2027-ben az új rendszerrel.

A nyugdíjak is emelkednek: 146 ezer forintig többsávos emelésre kerül sor, és a minimálnyugdíj is négyszeresére, 120 ezer forintra nő. A megváltozott munkaképességűek és az időskorúak járadéka, valamint az árvaellátás összege is emelkedik. A nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezeti a kormány, amit várhatóan 2,2 millió nyugdíjas fog kapni.

Kármán elmondta, az egészségügy költségvetését 510 milliárd forinttal fogják emelni jövőre az idei előirányzathoz képest, de a jelenlegi állapota miatt több évre lesz szükség ahhoz, hogy ezt helyrehozzák. Jobb minőségű lesz a kórházi étkeztetés, rövidebbek lesznek a várólisták, és új diagnosztikai eszközökkel fognak találkozni a betegek. Sok olyan lépés fog megvalósulni, ami elsőre kevésbé lesz látványos, de hosszabb távon sokkal jobb minőségű egészségügyhöz fog vezetni.

A szociális ellátásra 734 milliárddal fognak többet költeni. 27 százalékkal több jut szociális és gyermekvédelmi intézményekre, ami önmagában 115 milliárd forint többletkiadást jelent. Az időskorúak járadékát is emelik, miközben a gyermekvédelemre és a fogyatékossággal élők ügyére is többet fognak költeni.

Közel 1,5 ezer milliárdnyi pazarlást azonosítottak

A kormány számításai szerint az államháztartási hiány jövőre 4,9 százalékra csökkenhet. A pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy miből fogják fedezni ezt a sok kiadást, azt mondta, rengeteg olyan pazarló és nem hatékony kiadást azonosítottak be a korábbi költségvetésben, amit ki tudtak gyomlálni. A GDP 1,5 százalékát fogják tudni jövőre az idei évhez képest megtakarítani. Emellett jelentős egyszeri kiadások is szerepeltek az idei költségvetésben, amik kifutása további kormánydöntés nélkül is bekövetkezne.

Az adóoldalon is lesznek olyan változtatások, amik Kármán szerint igazságosabb közteherviseléshez vezetnek: ilyen például a milliárdosok adója és a nagyvállalatokat terhelő adók. A költségvetési hiány miatt csökkenő kamatkiadások szintén a hiány leszorítását fogják segíteni. 2030-ra 2,8 százalékra, 3 százalék alá tervezik csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát. Szintén a büdzsét segíti, hogy jövőre begyorsulhat a gazdasági növekedés, a kormány várakozásai szerint 2,4 százalékos lehet majd a 2027-es GDP-növekedés.

A pénzügyminiszter számításai szerint 1465 milliárd forintnyi megtakarítást várnak a pazarló kiadások felszámolásától. Ilyen lépés volt az előnytelen koncessziós szerződések és a nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások megszüntetése, de ide tartozik azoknak a túlzott állami támogatásoknak a felülvizsgálata is, amit a külföldi befektetők kaptak az elmúlt években. Emellett 135 milliárd forintnyi megtakarítást fog évente jelenteni, hogy az EU várhatóan eltörli a napi egymillió eurós migrációs bírságot.

Az adóintézkedés célja a pénzügyminiszter szerint részben az igazságosabb közteherviselés, részben a kiskapuk bezárása, részben pedig az, hogy a környezetvédelmet és az egészségesebb életmódot szolgálják. A nagyvállalatok széles körének ma alacsonyabb az effektív adókulcsa, mint a kkv-knak, mivel nagyon sok olyan adóoptimalizációs lehetőség és adókedvezmény van a rendszerben, ami nagyobb mozgásteret ad a nagyvállalatoknak. Ezért tartják fontosnak, hogy magasabb legyen a nagyvállalatok társasági adókulcsa, ami az 500 milliárd forintos cégértéket meghaladó vállalatokat érinti. A vagyonadó bevezetésétől évi 200 milliárd forintos bevételt várnak a költségvetésben.

A katától plusz bevételt nem várnak jövőre, a céljuk az volt, hogy megduplázódjon, több mint százezerrel emelkedjen az ilyen adózási formát választók száma.

A 2027-es 2,4 százalékos GDP-növekedés után 2028-ra már 2,6; 2029-re 3; 2030-ra pedig 3,1 százalékot várnak, de Kármán szerint ennél akár magasabb is lehet majd a növekedési pálya. Ehhez azonban az is kell, hogy bekövetkezzen az a gazdasági fordulat, ami növekedő pályára tudja tenni a gazdaságot. Ennek fontos pillére az uniós források mellett a vállalatok közötti tisztességes verseny megteremtése, és az, hogy a humán tőkébe, az oktatásba és egészségügybe fektetik a pénzt.

A Wekerle felújítási támogatásról Kármán azt mondta, a korábbi hitellel ellentétben sokkal inkább a lakások kínálatát bővítő kedvezményrendszert szeretnének, ami nem a használt lakások árát hajtja fel, hanem a fiatalok első otthonhoz jutását és az újlakás-fejlesztések erősítését segíti. Az Otthon Start első évében a hitelfelvevők 59 százaléka a legfelső jövedelemtizedbe tartozott, 71 százaléka pedig a legfelső 20 százalékból kerül ki, vagyis Kármán szerint azokat támogatta a program, akik támogatott hitelek nélkül is megoldották volna a lakásvásárlást.

Magyar Péter szerint a fiatalok lakhatási támogatása mellett arra is szükség van, hogy a piaci kamatokat sikerüljön lejjebb nyomni. Ez a miniszterelnök szerint már megindult, de idő kell neki, hogy a jelenlegi 7 százalék körüli értékről – részben az eurózónás csatlakozásnak köszönhetően – a 3 százalék körüli értékre tudjanak lemenni.

A 10 éves Baross Gábor tervben több mint 3,5 ezer milliárd forintból fogják megújítani a vasutat, míg jövőre 221 milliárd forintot fognak a vízügyre és környezetvédelemre költeni. Az áramhálózat fejlesztésére 100 milliárd forintot fognak költeni jövőre az uniós forrásokból. Kármán szerint az alacsony, 1,6 százalékos infláció mellett minden feltétel biztosított ahhoz, hogy kivezessék az árrésstopot.

Több pénz jut a kis önkormányzatoknak, idén dönthetnek a megyei önkormányzatok megszüntetéséről

Kármán az önkormányzatok költségvetésével kapcsolatban elmondta, 15 százalékkal csökkentik a szolidaritási hozzájárulást, és emellett növelni fogják az önkormányzatoknak menő különböző támogatásokat is, amik elsődlegesen a kisebb városokat és községeket célozzák. Mindezzel 176 milliárd forinttal hagynak többet az önkormányzatoknál. A Budapesttel való megállapodásnak megfelelően a költségvetésből 50 milliárd forinttal növelik a közösségi közlekedés támogatását a fővárosban és az agglomerációban, míg ugyanezt a vidéki városokban további 10 milliárdból fogják támogatni.

A taokedvezmények rendszere megszűnik, a miniszterelnök szerint a helyébe egy átláthatóbb támogatási rendszer lép, ahol szakmai alapon és ellenőrizhető módon fogják finanszírozni a sportot. Magyar elmondta, vége van annak is, hogy az állami cégek pazarlóan, politikai utasításra szórták a szponzorációs pénzeket, és egyes kluboknál a NER-es cégek kilépése is nehéz helyzetet eredményez, ezt igyekszik kezelni a kormány.

A HVG kérdésére az ágazati különadókkal kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, egyes adókategóriákban lesznek változások, de nincsenek abban a költségvetési helyzetben, hogy a nagyvállalatok széles körének az adóterheit tudják jelenleg mérsékelni. A közmédia kérdésére a megyei közgyűlések tervezett megszüntetésével kapcsolatban Magyar Péter elmondta, reményeik szerint még idén sikerül az erre vonatkozó jogszabály-módosításokat elfogadni. Hogy ezek megszűnése 2027 elején pontosan mikor valósulhat meg, azt a miniszterelnök még nem tudta megmondani.

A Telexnek arra a kérdésére, hogy a mostani beszámoló alapján az alapítványi egyetemekhez és felsőoktatási intézményekhez kevesebb pénz kerülhet-e jövőre, Magyar Péter azt mondta, ez lehetséges, mivel itt is jelentős túlárazások voltak. A miniszterelnök szerint „egész elképesztő” pazarlásokat találtak a felsőoktatási kekvákban, és még most is vizsgálják ezeket mértékét. „Ezeket nekünk nagyon szigorúan át kell néznünk, és ahol lehet, ott a közpénzt meg kell fognunk” – mondta.

A Bloomberg azt kérdezte a kormány tagjaitól, milyen euróbevezetési céldátumokat látnak jelenleg reálisnak. Kármán szerint a magyar gazdaság érdeke a mielőbbi csatlakozás, és ezt célozza a jelenlegi költségvetési pálya is. Kármán szerint ha a jelenlegi célokat sikerül elérnünk, a csatlakozáshoz szükséges többi feltételt, az inflációs és a kamatcélt is teljesíteni tudjuk. A 444 kérdésére Kármán András elmondta, 364-es euró-forint árfolyammal számoltak a jövő évi költségvetésben.

Ambiciózus költségvetési tervek

Magyar Péter hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben már részletezte, hogy milyen változtatásokkal készülnek a 2027-es évre, és hogy ez hogyan fogja érinteni a büdzsét. Több mint kétórás beszédében többek között arról beszélt, hogy január elsejétől a családi pótlék a kétszeresére, a nyugdíjminimum a négyszeresére nő, míg 9 százalékra csökken a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó. Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye és a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig. Az szja-mentességet azonban nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Részben még az előzetes elemzői várakozásokat is felülmúlva GDP-arányosan 4,9 százalékra várják jövőre a költségvetés hiányát.

A fizetések emelésére összesen 667 milliárd forintot fog fordítani a kormány 2027-ben, így többek között a szociális és gyermekvédelmi dolgozók, az egészségügyi szakdolgozók, a közoktatásban, közművelésben és rendvédelemben dolgozók bére is 10–22 százalék közötti arányban fog nőni jövőre. Iskolafejlesztési és az egészségügy fejlesztését célzó program is indul, és vízmegtartásra, a vasút és az áramhálózat fejlesztésére is többet költenek jövőre. Az árrésstopot kivezetik, az Otthon Startot pedig egy másik lakhatást segítő program, a Wekerle Plusz váltja fel. Azt, hogy pontosan milyen intézkedéseket jelentett be hétfőn a miniszterelnök a parlamentben, ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

A parlamenti bejelentés után gazdasági elemzőket kérdeztünk a tervezett költségvetésről, akik úgy látták, hogy nehéz, de nem teljesíthetetlen feladatot állított magának a Tisza-kormány a 4,9 százalékos hiánycéllal. A kiadási oldalon látszik igazi rendszerváltás, a bevételek oldalán inkább kisebb eltolódást érezni a bejelentett számokból. Sok fontos részletet még egy ideig nem is fogunk látni, amíg nem lesz nyilvánosan elérhető a költségvetési törvény tervezete, amire valószínűleg október utolsó napjáig kell várnunk. Magyar Péter kedd reggel a Kossuth rádióban azt is elmondta, 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak jövőre. A kormány 3 százalékos inflációs célszámmal dolgozik, és 2030-ra 2,8 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt.

Tegnap fogadta el az Országgyűlés 2026-os évre vonatkozó módosított költségvetést is, amivel a korábban tervezett 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt 7,5 százalékra bővítette. A 2026-os költségvetést a fideszes többségű parlament fogadta el 2025 júniusában. Ekkor már „gigantikus kockázatokról” írtunk: a Fidesz-kormány 4 százalék feletti növekedéssel számolt, miközben a független elemzők 1–2 százalékot vártak. A kormányzás átvétele után Kármán András pénzügyminiszter költségvetési leltárt tartott, és arra jutott, hogy további intézkedések nélkül 2026 végére 7,5 százalék körüli lenne a hiány, ha pedig a Fidesz marad hatalmon, 8,3 százalékra futott volna fel. A 2026-os költségvetési módosítás célja az volt a kormány szerint, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

Az új kormány úgy számolt, hogy az Orbán-rendszer fenntartása évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek. Az állami pazarlás visszaszorításától és az egyes adóterhek növelésétől a kormány azt várja, hogy az idei, 7,5 százalékosra tervezett költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra csökkenthetik. Magyar szerint „túlárazott közbeszerzésekre, csak a haveri cégeket gazdagító koncessziókra, kormányzati kommunikációra, közmédiára, kekvák fenntartására ment el feleslegesen az emberek pénze”. Az állami pazarlás visszaszorításától és az egyes adóterhek növelésétől a kormány azt várja, a 8,3 százalékra növelt költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra lehet csökkenteni.