A szerb ellenzék a választási csalásokat megakadályozó magyar tapasztalatokat felhasználva győzné le Vučićot

Minden korábbinál kiélezettebb parlamenti választással néz szembe a Szerbiát 12 éven keresztül kormányfőként, majd államfőként vezető Aleksandar Vučić. A most ismét a kormányfői széket célzó – ennek érdekében az elnöki posztról is lemondó – politikusnak ezúttal nem csak egy látványos egységbe tömörült ellenzéki kihívóval kell számolnia, hanem a választási megfigyelők megerősített hálózatával is. A Vajdaságban megfigyelőként szerepet vállal a magyarországi parlamenti választáson civil aktivitásával már bizonyított DE! Akcióközösség is.

Orbántól tanult Vučić

Szerbia 2012 óta EU-tagjelölt ország. Ilyen helyzetben egy választás mindig az integrációs szándék erőpróbája is abból a szempontból, hogy az valóban az Európai Unió értékeinek megfelelő módon zajlik-e le. A szorosnak ígérkező október 25-i választás egyik nagy kérdése, hogy hogyan fogadja majd a felfokozott hangulatban az eredményt az elégedetlenséget másfél éve tartó tiltakozási hullámmal kifejező országban a vesztes oldal, bármelyik is legyen az.

Vučić már bedobta, hogy meg kell védenie az ellenzéki manipulációtól a választás eredményét – bár a manipulációra a 12 éve hatalmon lévő Szerb Haladó Pártnak (SNS) kézenfekvően több lehetősége lehet, mint a hosszabb múlttal nem is rendelkező formációnak, amely a szerbiai diákok országos tiltakozási hullámából nőtt ki Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek (SL) néven.

„Az ország 8 ezer választóhelyiségének mindegyikében lesz ellenzéktől delegált megfigyelő, erre korábban nem volt példa” – mondta a Telexnek a szerbiai független intézet, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) munkatársa. Ivan Đurić szerint a történelmi tapasztalat alapján nem zárható ki, hogy a vasárnap nagyon forró lesz. A választás lebonyolításának tisztaságában korábban is joggal kételkedett a választók egy része, a kampányban biztosított feltételek is a kormánypártnak kedveztek. Példaként szolgálhatott Magyarország az elmúlt 16 évben, és a minta átvételéhez hozzájárulhatott Orbán Viktor és a szerb elnök személyes kapcsolata is.

„Sok tapasztalatot osztott meg Orbán Viktor Vučićcsal arról, hogyan kell állami forrásokat a kormánypárt javára fordítani. Az állam a kormány érdekében járt el, sőt pártérdeket szolgáltak a minisztériumok, állami cégek, és olyan állami intézmények, amelyeknek egyébként függetlenként kellene működniük a választási szabályok érvényesítése érdekében” – jellemezte a helyzetet Đurić.

Hiszen a választás nem csak a vasárnapi szavazásról szól, nem is csak közvetlenül a választási kampány időszakáról, hanem az állami intézmények hosszú távú működéséről, a sajtó működési feltételeiről, a civil társadalom lehetőségeiről, a nem kormányzati szervekhez való állami hozzáállásról.

„Ezzel együtt reméljük, hogy a választói akaratot valóban tükröző eredmény születik, és békés fogadtatása lesz, de ezt nem tudhatjuk biztosan” – mondta Đurić, aki szerint „egyfajta védelmet ad, hogy építhetünk a széles nyilvánosságra és a nemzetközi szolidaritásra, ebben számunkra fontos a magyarországi érdeklődés is”.

A szolidaritáson túl persze a választások tisztaságának garanciáját a megfigyelők adják, akik között ott van a CRTA 2200 delegáltja is, annyi, amennyit még sosem akkreditált a szervezet. Velük 500 szavazóhelyiséget fednek le, amelyek összetételükben, földrajzi elhelyezkedésükben reprezentatív átlagot adnak, amelyek jó mutatói az átlagos részvételnek és a végeredménynek is.

Azaz, ha lesznek ettől látványosan eltérő adatok egy-egy szavazóhelyiségben, az meggyőzően utalhat választási csalásra. „Nem tudjuk, mire számíthatunk végül, ezért dokumentálunk mindent” – és tesz ugyanígy a többi hazai és nemzetközi megfigyelő. „Ha elég megfigyelő van, akkor a kormányzat is nehezebben próbálkozhat csalással. Ez nagy különbség az előző választásokhoz képest” – Đurić szerint eddig intézményesítetten voltak visszaélések a választói névjegyzékkel, a külföldi szavazatokkal, például amikor a szerbiai időzónának megfelelően adtak le szavazatokat új-zélandi és észak-amerikai szavazóhelyiségekben a képviseleteken.

Đurić szerint a nyilvánosság, a megfigyelők nagy száma és az esélyes ellenpólus valódi esély arra, hogy ne Vučić akarata érvényesüljön a mostani választáson. „A nemzetközi támogatása is megcsappant. Most már legfeljebb Vlagyimir Putyinra, Szlovákiából Robert Ficóra és a boszniai Szerb Köztársaság volt vezetőjére, Milorad Dodikra számíthat” – mondta a CRTA munkatársa. Đurić úgy látja, kifújt a Kreml-narratíva is, amelyet Vučić is hangoztat nyugatról szervezett színes forradalmakról beszélve, miközben ő maga már a legradikálisabb magra próbálja felépíteni bázisát: olyanokra, mint a Hágai Nemzetközi Törvényszék által tíz évre elítélt Vojislav Šešelj Szerb Radikális Pártjának hívei – akik viszont a középen lévőket végképp az ellenzék felé tolhatják, ha nem is feltétlenül bíznak az új erőben.

Hogy az ellenzéki Egyetemista Lista (SL) egyébként milyen Szerbiát ígérne győzelme esetén, az külpolitikai szempontból kérdés. A párt sokféle irányból érkezőkkel alakult meg, központi eleme a Vučićcsal való szembenállás. De az SL soraiban vannak EU-párti és EU-ellenes, Oroszországot hagyományosan szövetségesnek tekintő és vele szemben kritikus erők is. „Ebben kevésbé látszik, hogy mit várhatunk. A megosztó kérdéseket kerülte az SL, inkább a hazai ügyekre koncentrált, új hozzáállást, a korrupció visszaszorítását és a döntési folyamatokban átláthatóságot ígérve” – mondta Đurić.

Radikális transzparenciát ígér a DE!

Szerbia egészében nem, de a Vajdasági Autonóm Tartományban megfigyelőként ott lesz a magyarországi tapasztalatokkal rendelkező DE! Akcióközösség is. A civil szervezet több mint hatvan megfigyelőt delegál, emellett 25 akkreditált tolmáccsal, helyi segítőkkel, összesen csaknem száz fővel lesz jelen. A tolmácsok révén jelen lehetnek a szavazatszámláláson is, de a küldetésük fókusza inkább a választás menetének pontos lekövetése, amit a magyar parlamenti választáson már eredményesen lebonyolítottak.

Az áprilisi 12-i magyarországi parlamenti választás napján több ezer civil megfigyelő ment el hátrányos helyzetű kistelepülésekre, hogy koordináltan és a személyes jelenlétükkel akadályozzák meg a szavazatvásárlásokat és az illegális láncszavazást. Választási szakértők szerint az aktivisták lényegében megbénították a Fidesz szavazatszerző gépezetét, és meghatározó szerepük volt abban, hogy a Tisza kétharmadot szerzett. Az őrszemek működéséről ebben a cikkünkben írtunk.

„A legnagyobb tapasztalatunk az utcai megfigyelésben van: április 12-én ipari méretekben voltak kísérletek a szavazók illegális mozgósítására, ezt a jelenlétünkkel sikerült megakadályoznunk” – idézte fel a Fidesz vereségét hozó választás napját a DE! Akcióközösség vezetője. Tímár Áron elismeri, a hazai terep más volt, mint külföldön részt venni megfigyelőként, de jogi felhatalmazásuk így is van, hogy a szervezet

„hozzájáruljon a szerbiai választások tisztaságának biztosításához a radikális transzparencia megteremtésével.”

„Szofisztikált rendszerünk van erre élő közvetítéssel, a nyilvánosság elérésével, a sajtóval fenntartott folyamatos kapcsolattal, aminek elrettentő hatása volt Magyarországon is a csalási kísérletekkel szemben” – mondta Tímár. Szerbia persze nem hazai terep, „mi pacifista megfigyelők vagyunk, de mozgékonyak.”

A mozgékonyság az április választáson a motoros őrszemeket jelentette, akik gyorsan megjelentek egy-egy településen, ha a helyiektől értesültek az illegális mozgósításokról. „A rendszer összeomlott attól, hogy látták, mi jobban felkészültünk rájuk, mint ők ránk” – mondta a magyar tapasztalatokról Tímár, megjegyezve, hogy kellett ehhez civil kurázsi. Sokat számított a helyiek segítsége mellett a motorosok határozott megjelenése, mert az illegális mozgósítást szervezők nem békés alakok voltak, „uzsorásokkal, drogdílerekkel, csempészekkel, verőemberekkel” kellett szembenézniük.

A motoros őrszemek módszerének a DE! tagjai voltak az úttörői, „most azok a szerb megfigyelők is átvették, akik tapasztalatokért a DE!-hez fordultak.” Ilyet tehát a DE! értelemszerűen külföldről érkezőként nem szervez a Vajdaságban, ők csak megfigyelőként lesznek jelen. Azért csak a Vajdaságban, mert saját tapasztalatból tudják, hogy helyi kötődésű kapcsolatok nélkül ez a munka nem végezhető eredményesen, és itt számíthatnak a helyiek együttműködésére.

Két választás

Szerbiában az országgyűlési választások október 25-i fordulója után két héttel az ország 23 nemzeti kisebbségének nemzeti tanácsait is megválasztják, így a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) is. Itt mindig is a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) dominált, amely az utóbbi másfél évtizedben a Fidesszel és Vučićcsal is szoros kapcsolatban állt. Ez a Fidesz hatalmának elvesztése, a szerb kormánypárttal szemben megjelent ellenzék ismeretében most már inkább hátrányt jelenthet. Ráadásul helyben is megjelent egy alternatíva, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ).

Az országgyűlési választásokon a VMÚ az Egyetemista Lista jelöltjeit támogatja, a november 8-i MNT-választáson pedig saját 35 fős listájával áll ki.

„A VMSZ erős gépezetet épített fel, nyomást gyakorolt sokakra, akik attól tartanak, hogy elveszíthetik a munkahelyeiket, a gyerek az ösztöndíját, ha minket támogatnak, mert a VMSZ-nek nagy a befolyása. Ezt sokszor hallottuk a választóktól az aláírásgyűjtésekkor is” – mondta az alternatív szervezet, a VMÚ listavezetője. Mezei Zoltán szerint azonban bízni lehet abban, hogy „a szavazófülkében az állampolgár egyedül lesz”.

A civilben színész listavezető úgy látja, változóban a magyar közösség hozzáállása. Ha nem is merte mindenki aláírásával támogatni a VMÚ indulását, „az emberek többsége újrakezdést, reformokat akar”, bár vannak, akik „nem akarják látni a régi rendszer hibáit.”

Mezei szerint a VMSZ most a túléléséért küzd, ezért is kiemelten indokolt a választások tisztaságának kétségtelen biztosítása. „A VMSZ-t mindeddig a Fidesz iszonyatos mennyiségű pénzzel támogatta, ez most megszűnt. Marad a VMSZ-nek a Vučićcsal való együttműködés, de ha nyernek az egyetemisták, akkor ez a pénzcsap is elzáródik” – vélte a VMÚ listavezetője.

A változást támogató magyar közösség szerinte ugyanazt szeretné elérni helyben, mint a szerbiai társadalom többsége országosan: „A szakmaiságot kell visszahozni a közigazgatásba, az állami intézményekbe, mert jelenleg már csak a párthoz való lojalitás számít.” Ez határozza meg a pénzek áramlását, a beruházások kivitelezőit, a felelős posztokra való kinevezéseket. „Ebből adódóan mindaz, ami felépül, túlárazottan, silány minőségben valósul meg, mert minden pénzt kilapátolnak onnan. Látjuk ezt a Belgrád-Budapest vasút Szabadka és Belgrád közötti szakaszán is” – hozott példát Mezei. Épp az ezzel kapcsolatos újvidéki tragédia indította el azt a tiltakozási hullámot, amely alapján minden esély megvan arra, hogy Vučić elveszítse évtizedes hatalmát.

„Az újvidéki tragédiánál jöttek rá, hogy el kell számolni a felelősséggel. Azóta nem is mertek felújított állomásokat átadni ezen a szakaszon, bár a vonatok már járnak. A törvényességnek és a szakmaiságnak kell visszatérnie” – vont mérleget Mezei.

Ez érvényes az MNT-re is, amelynek „szabad, független tanácsként kellene működnie, szakmai alapon elbírált kinevezésekkel”, legyen szó sajtóról, oktatásról, általában a nyelvhasználatról, és az annak fontos teret adó oktatási, kulturális intézményekről. Mezei szerint most a VMSZ is igyekezett az eddigi pártkatonák helyett több szakembert is feltenni saját listájára, de messze nem annyit, mint a VMÚ, amely helyben magától, országosan az Egyetemista Listától reméli a változást.

„A parlamenti választáson az SL-t támogatjuk, arra kértük a magyarokat, józan belátással gondolják át, milyen mély anyagi és erkölcsi válságba juttatta Szerbiát a mostani rendszer. Bizakodunk, hogy sokaknak kinyílt a szemük és a félelmeiken túllépve szavaznak.”