Trump két éve még nekik köszönhetően nyert, mostanra sikerült sokukat elmarnia a republikánusoktól
A várakozások szerint vereségre készülhet a Republikánus Párt a november 3-i félidős választásokon: a demokraták a képviselőházban szinte biztosan többségbe kerülnek, de ha a közvélemény-kutatások adatai megbízhatónak bizonyulnak, akkor akár a szenátusban is átvehetik az irányítást, ami egy éve még szinte lehetetlennek tűnt volna. A republikánusok az elmúlt hetekben már mélykonzervatív államokban is védekezésre kényszerültek, és vannak elemzők, akik szerint csak az a kérdés, hogy jön-e kék hullám, esetleg kék cunami is, vagy csak fodrozódás lesz a vége.
Mindezért főleg egy ember a felelős: Donald Trump. A népszerűtlen amerikai elnök döntései egymás után idegenítettek el olyan, a két éve az elnökválasztáson rá és a republikánusokra szavazó választói rétegeket, akik elengedhetetlenek voltak akkori győzelméhez, és akik támogatását a republikánusok idén is annyira biztosra vették, hogy választási stratégiájuk egy részét is rájuk építették.
A fiatalok és a latinók, akik 2024-ben meglepően nagy arányban szavaztak Trumpra, két év elteltével már a demokraták felé húznak. A republikánusok emellett elkezdték elveszíteni a fehér munkásosztályt is, aminek tagjai az elmúlt tíz évben Trumpot támogatták, de második elnöksége alatt sokan közülük kiábrándultak belőle. Ráadásként Trump magára haragította a legmegbízhatóbb republikánus szavazóknak számító vidékiek egy részét is, akik ugyan nem lettek hirtelen demokraták, de lelkesedésük szertefoszlott, és a várakozások szerint sokan inkább el sem mennek szavazni.
A Trump vámjai és az iráni háború okozta hatásokat, valamint a félidős választási esélyeket pénteken részletesen is elemeztük Elektor műsorunkban:
Latinók
A 2024-es elnökválasztás egyik fontos fejleménye volt, hogy Trump jelentősen növelte támogatottságát a spanyol ajkúak körében. Míg 2020-ban az évtizedek óta inkább demokrata szavazóknak elkönyvelt latinók 36 százaléka szavazott rá, négy évvel később ez az arány a Pew Research Center kutatása szerint már 48 százalék volt (az exit-pollok még 46 százalékot mértek), míg Kamala Harris demokrata elnökjelöltre 51 százalékuk voksolt.
Trump második elnöksége azonban nem váltotta be a tőle leginkább a gazdaság rendbetételét és a megélhetési nehézségek enyhítését váró latinók elvárásait, és sokakat az is meglepett, hogy a Trump-kormányzat milyen széles körben kezdte el deportálni az illegális bevándorlókat.
Trump támogatottsága a spanyol ajkúak körében az országos átlag (32 százalék) alá zuhant, mindössze nagyjából 26 százalékuk elégedett az elnök teljesítményével. Még ennél is kevesebben, alig 8 százalékuk azzal, ahogy a megélhetési költségeket és 18 százalékuk azzal, ahogy a gazdaságot kezeli. Bár főleg gazdasági kérdések motiválják őket, Trump bevándorlásügyi politikája is népszerűtlen a körükben.
2024-ben azzal a feltételezéssel szavaztak rá, hogy a bűnöző illegális bevándorlókat fogják deportálni, de a Trump-kormányzat jelentős részben olyanokat kezdett el hazatoloncolni, akik semmilyen bűncselekményt nem követtek el, azt leszámítva, hogy illegálisan voltak az országban. Az NBC News/Telemundo felmérése alapján a latinók kétharmada látja úgy, hogy az idegenrendészet túl messzire ment, és majdnem 70 százalékuk elégedetlen Trump bevándorlásügyi akcióival.
A közvélemény-kutatás szerint a latinó szavazók nagyjából 60 százaléka az adott választás demokrata jelöltjét fogja támogatni a félidős választásokon, és ők jóval lelkesebb is. A Pew felmérése szerint a demokratákat támogató latinók 53 százaléka extrém motivált és 77 százaléka szerint igazán fontos, hogy melyik párt lesz többségben a kongresszusban. Az alapból is kevesebb, a republikánusokra szavazó latinóknak ezzel szemben a 43 százaléka mondta, hogy nagyon lelkes.
Bár a latinók mindössze nagyjából 16 százalékát teszik ki a választásra jogosultaknak, és az elmúlt két félidős választáson 38-40 százalékuk ment el voksolni, több államban is döntő lehet a szavazatuk, köztük Kaliforniában, Arizonában, Floridában és Texasban. A New York Times elemzése szerint több mint egytucatnyi olyan kongresszusi körzetben veszélyeztetik a republikánusokat, ahol Trump még több mint tízpontos előnnyel nyert az elnökválasztáson.
Különösen Texasban lehet döntő a szavuk, ahol a republikánus vezetés tavaly nyáron a választási körzetek példátlan átrajzolásával akarta bebiztosítani, hogy öttel több képviselőt küldhessenek a képviselőházba. Az új körzetek átalakításakor arra alapoztak, hogy a 2024-ben Trumpra szavazó latinók továbbra is a republikánusokat fogják támogatni, de ez a feltételezés most már hamisnak látszik, és visszaüthet a pártra. De hasonló a helyzet Florida több körzetében is.
A fiatalok
A 2024-es elnökválasztás másik nagy meglepetése az volt, hogy a fiatalok milyen nagy arányban szavaztak Trumpra, akinek kampánya nagy energiát fordított a huszonéves korosztály, különösen a fiatal férfiak megnyerésére. A CNN exit polljai szerint az évtizedek óta széles körben a demokrata jelölteket támogató fiatalok 43 százaléka Trumpra szavazott, míg Kamala Harrist 54 százalékuk választotta. A New York Times/Siena adatai szerint a fiatal férfiak között pedig 55 százalékkal többségben is volt Trump.
Trump azonban nagyon nem váltotta be reményeiket. A főleg a megélhetési nehézségek miatt elégedetlen Z-generáció többsége „nem keres sok pénzt, és dühösek amiatt, hogy az amerikai álom a saját házról és családalapításról egyre inkább elérhetetlennek tűnik a számukra” – mondta a Newsweeknek Gabriel Rubin. A Montclair Állami Egyetem fiatalokat tanulmányozó szociológus professzora szerint az infláció, az iráni háború, az ICE és a Gázai övezet ellen indított izraeli háború eltántorította őket Trumptól és a Demokrata Párt felé mozdította el őket.
De nem teljesen. Egyharmaduk szerint a két párt közül egyik sem foglalkozik a fontos kérdésekkel, és a fiatalok minden más korcsoportnál nagyobb arányban (30 százalék) az olyan progresszív demokrata politikusokat preferálják, mint New York polgármestere, Zohran Mamdani.
A közvélemény-kutatások már tavasszal jelezték, hogy a republikánusok bajban lesznek a fiatal választói réteggel, és mostanra a különböző felmérések szerint több mint 60 százalékuk a demokrata jelölteket támogatja. A New York Times/Siena október végén megjelent közvélemény-kutatásának adatai szerint a várhatóan szavazó fiataloknak pedig majdnem 70 százaléka a demokrata jelöltet választja. Trump és így a republikánusok támogatottsága a fiatal férfiak körében is csökkent, 57 százalékuk már a demokrata jelöltek felé húz.
Arról, hogy a gazdasági helyzet hogyan hat ki a félidős választásra, az Átriumban felvett műsorunkban beszéltünk szakértőkkel október elején:
A fehér munkásosztály
Trump választási sikereit leginkább a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fehér szavazók támogatásának megszerzésével érte el. 2024-ben 66 százalékuk szavazatát nyerte el, csakúgy, mint 2016-ban, amikor tömegével szavazták az őt sikeres üzletembernek tartó, és tőle gazdasági fellendülést váró munkásosztály tagjai. Mostanra azonban ebben a kérdésben többen teljesen kiábrándultak belőle. A 2018-as félidős választásokon még 66 százalékuk pozitívan értékelte Trumpot a gazdaság kérdésében, de az idén készített különböző közvélemény-kutatások adatai szerint több mint felük, a Fox News egy felmérése szerint pedig egyenesen 67 százalékuk már negatív értékelést adott.
A magas infláció, a Trump iráni háborúja okozta üzemanyagár-emelkedés és az elnök vámjai miatt kialakult drágulás már túl sok volt ezeknek a választóknak is, felük szerint az elnök politikája csak rosszabbá tette az amerikai gazdaságot, és csak 28 százalék látja úgy, hogy javított rajta. Közel felük úgy látja, hogy Trump túl sok időt foglalkozik külpolitikával a belpolitikai kérdések helyett. Ez rémülettel töltött el egyes republikánus politikusokat. Az ohiói Bernie Moreno szenátor a Fox Newsnak például kijelentette, hogy „ha nem tartjuk meg ezeket a munkásosztálybeli szavazókat, akkor pártként végünk van”.
Ez egy sor olyan államban gondot okoz a republikánusoknak, amik kulcsfontosságúak, és az elnökválasztásokon a győzelmet vagy vereséget jelentő ingaállamnak számítanak. Ilyen Pennsylvania, Iowa, Michigan, Ohio vagy Wisconsin. Olyan államok, ahol az elmúlt évtizedekben leépült az ipar és bányászat, és ahol az átlagnál nagyobb arányban van jelen a fehér munkásosztály. A demokraták azonban még nem örülhetnek.
Bár Trumpból és a republikánusokból kezdenek kiábrándulni, ezek a szavazók nem álltak át tömegével hozzájuk, és a republikánusok inkább amiatt aggódhatnak, hogy a választás napján otthon maradnak-e. A Republikánus Pártnak kulcsfontosságú, hogy rá tudják-e venni a fehér munkásokat arra, hogy elmenjenek szavazni, mert ha ez nem sikerül, „akkor elveszítjük a képviselőházat és a szenátust” – mondta a New York Timesnak John McLaughlin republikánus közvélemény-kutató.
Veszélyben a republikánus vidék
A vidéken élő amerikaiak az elmúlt évtizedekben a Republikánus Párt egyik legbiztosabb szavazóivá váltak, 2024-ben kétharmaduk Trumpot választotta. Két év elteltével azonban már kevesebb mint felük mondja azt, hogy a republikánusokat fogja támogatni a kongresszusi választáson, és több olyan vidéki kongresszusi körzet is kétesélyessé vált, amit Trump az elnökválasztáson még több mint tízpontos előnnyel nyert meg.
Trump elnöki munkájával csak 50 százalékuk elégedett és még ennél is kevesebben a gazdaságpolitikájával, az üzemanyagárak emelkedését okozó iráni háborúval. 40 százalékuk szerint a Trump-kormány egészségügyi döntéseinek negatív hatásai voltak a lakóhelyükön, és csak 17 százalékuk szerint voltak ezek pozitívak.
A mezőgazdaságból élő vidékieket különösen rosszul érintették Trump döntései, főleg az iráni háború és a vámháborúk: jelentősen emelkedett a dízel és a műtrágya ára, egyes gépek ára pedig háromszorosára nőtt. Emellett fő kampánytémává vált az egészségügyi költségek emelkedése, valamint vidéki kórházak és klinikák bezárása, amit Trump tavaly nyáron elfogadott nagy törvénye felgyorsított.
„Trump azt ígérte, hogy az első naptól kezdve csökkenteni fogja az árakat, de ehelyett a megélhetési költségek csak emelkedtek, és ez különösen fájdalmas volt a vidéki Amerikában”
– mondta az AP-nek Tim Slack, a Louisiana Állami Egyetem szociológia professzora. A demokraták már tavaly megérezték a lehetőséget, és most először a képviselőházi választásokra koncentráló kampánybizottság külön programot indított a vidéki választók megnyerésére.
A republikánusokra a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a vidéken élő republikánus szavazók nem mennek el választani. „Minden azon fog múlni, hogy melyik párt tudja rávenni támogatóit a szavazásra” – mondta az ausztrál ABC televíziónak Bryan McQuide, a Grand View Egyetem politológus professzora. Ez azért is fontos a Republikánus Pártnak, mert az előzetes szavazáson már sok tízmillióan leadták voksukat, és most is a demokraták aktívabbak előzetesen, míg a republikánus szavazók közül többen csak kedden mehetnek el választani a fontos csatatérállamokban.
Egy hónappal a félidős választás előtt az Átriumban közönség előtt tartott Elektorban is átbeszéltük szakértőkkel a várható forgatókönyveket:
